NEHAZUGGY

És miből repkedne Szijjártó Péter Trinidad és Tobagóba?

Swan Edgar | Április 18, Csütörtök | 8:00

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,582,500 forint, még hiányzik 417,500 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Napsugaras szép reggelt kívánok mindenkinek! Bár még a posványmédia mindig attól bugyog és pöfög fel mindenféle zavaros buborékokat, hogy a szabadságharcos, tiszta- egyben lánglelkű szélsőjobbos csőcselékkel úgy bántak a belga hatóságok, ahogy egyébként a szélsőjobbos csőcselékkel bánni kell – azt csak Erdélyben tűrik jól a román hatóságok, azon én évek óta csodálkozom egyébként -, majd ennek apropóján igyekeznek hőst faragni Európa – ezen belül kiemelten Magyarország – legkártékonyabb figurájából, beszéljünk fontosabb dolgokról. Már csak azért is, mert az az ember, aki bátran lapított a pedofilbotrány alatt, aki hónapok óta sunnyog és bujkál, akinek nincsen véleménye lényegében semmiről, amiben az alomtársai érintettek – ide értve nem csak a bicskei otthonban történteket, de a Völner-ügyet és más, súlyos korrupciós ügyeket is -, ahogy a Moszkvából finanszírozott magyar politikusokról sincsen mondanivalója, amikor azonban éppen van mondanivalója, azt kordonok, hangszigetelő fóliák, testőrök és TEK-esek védelmében meri csak előadni, az most ne tegyen úgy, mint akinek a szabadságát tiporják lábbal. Hónapokig ebből fognak élni, kellett ez nekik mint egy falat kenyér.

Ettől függetlenül engem nem ez érdekel, hanem az, hogy ki volt az az illető, aki kibulizta a pedofilsegéd kegyelmi ügyét, aztán az is érdekel, hogy meddig vezetnek a Völner-Schadl korrupciós botrány szálai, hogyan létezik, hogy az igazságügyminiszter – név szerint Varga Judit – semmit nem tudott arról, mi folyik körülötte, közvetlenül mellette, az orra előtt. Érdekelnek továbbá a lehallgatási ügy részletei, szeretném tudni, hogy a hatvanpusztai csodabirtokban milyen pénzek vannak, az új, minisztériumi korrupciós botrányról is kellene beszélni. De még a lélegeztetőgép-biznisz sem lett lezárva, Szijjártót ki és mikor fogja cefetül seggbe rúgni azért, mert a minisztériumában ledarálták (állítólag) a milliárdos disznóság iratait akkor, amikor egy random vállalkozónak minimum öt évig meg kell őriznie minden buszjegyet, számlát, papírt. Szeretném tudni, hogy a letelepedési-kötvények ügyében nyomoznak-e a hatóságok, mikor fogják átvilágítani az oktatási- és az egészségügyi rendszert, mert jó lenne tudni, hová tűnt a pénz. És ha már kívánságnapot tartok, igényem lenne arra, hogy nemzetbiztonsági átvilágításon essen át a miniszterek elnöke, ide értve egy alapos elmeorvosi vizsgálatot is, mert csak nem stimmel minden azzal az emberrel, aki akkor is rángatja a nyakkendőjét, ha nincs is rajta, aki képes megnyalni a tulajdon szemgolyóját, és aki képtelen tíz másodpercig nyugodtan ülni a seggén egy hivatalos megjelenésen. Aztán arra is várom – igen sokad magammal – a választ, hogy név szerint kik azok a magyar politikusok, akiket Moszkva pénzel azért, hogy terjesszék az orosz propagandát, rombolva ezzel az Európai Unió egységét. És még ezernyi dolog van, amire majd választ kell adni. Akkor is, ha ezt nagyon nem szeretnék a NER kegyencei. Ja, és persze azt is tudni vágyom, hogy Balog Zoltán mikor takarodik végre el a közéletből és a püspöki székből. Ezzel szemben erőltetik a hídpénzbotrányt a posványmédiában, és természetesen mi mást, mint ezt:

És senki nincs a csúti közelében, aki legalább megpróbálna szólni neki, hogy kétharmados teljhatalommal, rendeleti kormányzással, mostanra szinte tökéletesen kiépített diktatúrával, milliárdos rokonsággal minimum nevetséges előadni a forradalmárt is, a mártírt is, együtt a kettőt pedig főleg. Már az is éppen eléggé szánalmas, hogy odagurul a nagy harcos elfoglalni Brüsszelt, erre Brüsszel lepöccinti, mint egy nem túlságosan örömmel látott krumplibogarat.

Az a gyanú érlelődik bennem, hogy lehet a kormánynak valami titkos határozata, mely fillérre megszabja, egy évben mennyi pénzt KELL elbaszni felesleges repkedésekre. Miután Novák Katalin már nem tud besegíteni a dologba, szegény Szijjártó Péternek kell a szokottnál is többet szálldosnia. Most éppen Trinidad és Tobagoban eszi a fene, de már végigjárt egy csomó, hasonlóan nagyon fontos országot. Sok szimpatikus vonást eddig nem fedeztem fel Sulyok Tamásban, de ő legalább nem égeti a pénzünket eszetlen utazgatásokkal, és bizony ott tartok, hogy már ennek is tudok örülni. A felsőoktatásban dolgozók talán már ennek sem tudnak szívből örvendezni, legalábbis ez tűnik valószínűnek abból, hogy ismét a Kulturális és Innovációs Minisztérium elé vonultak tegnap. Aligha tett jót a lelkük nyugalmának, hogy Hankó Balázs, aki a felsőoktatásért felelős államtitkár többször is azt mesélte, hogy az átlagbér a felsőoktatásban 710 ezer forint, tehát ne sírjon az ő szájuk. Végül sikerült neki elmagyarázni, hogy nem annyi, mert simán 250 ezer körül van egy tanársegéd fizetése, amiből azért nem annyira lehet megélni. Amit Hankó Balázs lobogtatott, abban benne van a legmagasabb fizetésű professzorok bére, plusz a pályázati pénzek is. Így az érdekes számrendszerben gondolkodó felelős (?) államtitkár már jobban érti a problémát. Amivel mondjuk a tüntetők pont kitörölhetik a feneküket, mert ők normálisabb bért szeretnének, de nekem azért vannak kétségeim, hogy meg is kapják-e. Olyan butaságokra, mint az oktatás a kormány nem szokta szórni a pénzt. Pláne most, amikor nincs is mit szórni. Én leszek a legjobban meglepődve, ha némi alamizsnán túl szemmel látható emelést kapnánk. Hova vezetne az? És miből repkedne Szijjártó Péter Trinidad és Tobagóba? Na ugye!

Jó ébredezést, szép napot kívánok mindenkinek. Mi hamarosan jövünk vissza az első beszólással, ahogy máskor is szoktuk.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!