NEHAZUGGY

Mintha lefagyott volna a rendszer

Vogronics András | Április 17, Szerda | 10:31

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,582,500 forint, még hiányzik 417,500 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Valami ilyesmi lehet a demokrácia. Amikor a politikai színtéren nem két vélt vagy valós alternatíva, lehetőség közül választhat a polgárt, hanem több közül. Elvileg ez lenne a lényeg, hogy pártok versengjenek egymással, tisztességes versenyben. Ne a hatalomért, hanem a választók képviseletéért, az ország ügyének előmozdításáért. Mifelénk 15 év alatt odáig silányították ezt az ún. demokráciát, hogy szerintük vannak ők, a jobb, a nemzeti, a hazafias oldal, és van a bal, a hazaáruló, nemzetietlen oldal, ezer kis pártra szakadva. Ez szerintem annyiban árnyalásra szorul, hogy alapvetően van a birodalmi állampárt, és vannak a vele különféle megfontolásokból szimbiózisban vegetáló, lélegeztetőgépen tartott, a demokrácia bizonyítékaként a kirakatban mutogatható úgynevezett ellenzéki pártok. Tisztelet a kivételeknek, nem kevés megalkuvó megélhetési politikusokkal a soraikban. 15 év alatt ebben a felállásban összehoztak mindent, amit lehetett a fejünk fölött, és még fizetést is kaptak érte.

Hogy ez egy háttéralku eredménye-e, vagy szimplán ennyire inkompetensek, azt nem tudom, nem is szeretnék általánosítani, azt viszont igen, hogy Júdás 2010 óta gyakorlatilag zavartalanul azt csinálhat az országgal, amit jólesik, képtelen volt bárki megakadályozni abban, hogy szó szerint bármit megtegyen. A NER egy olyan vállalat, amelyik rengeteg kőművest alkalmaz, akiknek semmi más feladata nincsen, mint hogy azt tegyék, amit a fő brigádvezető mond nekik. Ez a fő brigádvezető nem más, mint a Rogán nevű feltaláló, aki az előre legyártott paneleket átadta a melósainak, akik ezt beépítették a NER birodalmi monstrumába. Aztán vannak a falazó szakmunkások, akiknek semmi más dolguk nincs, mint hogy emezeket fedezzék és törvényesítsék azokat a bűncselekményeket, amiket ezek naponta elkövetnek a magyar nemzet ellen. A Rogán alatti brigádvezetők pedig leosztották a piszkos melót a legkisebb településekig, ahol az ott regnáló önjelölt kiskirályok és mamelukok engedelmesen hajtották végre a parancsokat.

Egy baj lett mostanra: elfogyott az építőanyag és a kötőanyag. Kiürült a kassza, nincs pénz lovéra és szavazatvásárlása, pont a választások előtt. Legalábbis ezt mutatják a gigantikus számok, amelyek az ország eladósodásról árulkodnak. És ez még csak az, amit velünk is láttatni engednek. Most minden jel szerint a reptér a fétise a teljesen elszabadult Júdásnak, gondolom, megveszik a mi pénzünkön, aztán átadják maguknak majd valami élethosszig tartó koncesszió keretében, oszt’ jónapot. Termel majd az akkor is, ha nem ők lesznek hatalmon. Bűnöző Antal azért még gyorsan lenyúlta a gyógyszertárakat és patikákat is, ahogy anno a trafikokat Lázár, onnan is csepeg majd a jó erős forint az idők végezetéig.

De visszakanyarodva az elejére: úgy tűnik, felbomlani látszik a status quo, mert két új szereplő is belépett a piacra. Egyrészt a Kutyák ugrották át a saját árnyékukat, akik viccpártként is sokszor többet dolgoztak és tettek az országért, mint bármelyik ellenzékinek nevezett képződmény. Másrészt Magyar Péter is kilépett a Fideszből, aki ha egyelőre mást nem is, de a propagandájukat küldte padlóra. Két entitás, ami független az úgynevezett mainstream baloldaltól, akik valóban elkezdtek tenni is valamit még azelőtt, hogy beültek volna a parlamentbe eljátszani a Fidesz bokszzsákjának szerepét, vagy az ATV-be moralizálni az ország helyzetéről. Egy időben komolyan együttéreztem velük, mondván, hogy tényleg nem lehet ilyen erős ellenszélben, ebben a totálisan leuralt médiafelhőben dolgozni, de aztán lassacskán rájöttem, hogy ez nem egészen így van. Ahhoz, hogy változás legyen, dolgozni kell, méghozzá keményen. Nem csúfot űzni a lemenni vidékre imperatívuszból, hanem valóban bekopogtatni minden egyes házba és tanyára, talpalni reggeltől estig és beszélgetni, meggyőzni az embereket arról, hogy ami most van, az minden, csak nem jó. Egyébként nem olyan bonyolult ez, mint ahogy azt sokan előadják, csak ugye ez idő és energia. Nem elsősorban pénz, amire lehet mutogatni és kifogásokat keresni, hogy hát sajnos pénz az nincs, anélkül meg ennyire futja. A Fideszről lehullani látszik az a lepel, amit gondosan ráhúztak az országra is, kezd többek számára nyilvánvalóvá válni, hogy a hozzáértő kormányzás csak egy héliumos lufi, semmi más. Hogy ebben a propagandával riogatott országban, amit a falon túl is lehetett presszionálni és félelemben tartani, és közben a földet is kilopni alóla, bőven elég kommunikálni. Tulajdonképpen működött is másfél évtizeden keresztül, de most mintha lefagyott volna a rendszer. Most ott tartunk, hogy a propaganda agytrösztjének, a fő brigádvezetőnek megállt a tudománya, ezért a lejárt szavatosságú, bűzölgő Gyurcsány-Brüsszel-háború háromszögből most megint a háborút használja riogatásra, és az erre épülő, majd mi megvédünk mindentől és mindenkitől üzenetről próbál lehúzni egy újabb adag bőrt. Mert ez eddig működött, hátha ezúttal is működni fog. Most a közel-keleti konfliktust is a kotta részévé tették. Nem mintha ez minket fizikailag érintene, de mivel a saját szavazóikat lehet ezzel manipulálni, bíznak abban, hogy bejön. Ezért is, meg azért is, hogy demonstrálják az erejüket, fegyveres katonák fognak megint vonulgatni az utcákon, hogy növeljék a pánikot.

Mert paráztatni nagyon tudnak, ebben nagymesterek. Különösen, amikor nemlétező ellenségekre és veszélyekre fókuszálnak, miközben a valós problémákról terelnek. Holott államcsőd közeli hiány jött össze rögtön az első negyedévben, miközben megint itt toporog az előszobában az infláció nevű tigris, amit a mi Pampalinink nem tudott kivégezni, ezért újfent éhes és itt liheg a nyakunkban. Itt áll megfürödve a kifosztott ország, az EU-ból pedig nem érkeznek futószalagon az egyébként égetően fontos milliárdok, mert már senki és semmi nem változtatja meg azt a felismerést, hogy tolvajoknak és bűnözőknek nem adunk pénzt. Mindemellett az oroszpártiság is súlyos tehertétel, ami szintén tovább rontja az ország megítélését és nemzetközi befolyását. És hát mindenek felett ott van a tény, hogy a hamis lózungok kipukkadtak; a pedofil kegyelmi ügytől a végrehajtómaffián át a saját hazugságaik jöttek szembe velük. Júdás már két hete nem osztja az észt, nem uralja a közbeszédet, röhögő fejek és beszólások tömkelege gyűlik egy-egy infantilis posztja alá, miközben gyakorlatilag nem maradt hiteles figura a NER-ben, akit ki lehet tolni a közvélemény elé, hogy megnyugtassa a kedélyeket. Azokat a kedélyeket, amelyek egyre inkább fortyognak és készülnek felszínre törni. Mert bár nehezen tudtunk volna akárcsak hasonlót elképzelni, Magyar és az őt körülvevő jelenség leszivárgott a legalsóbb rétegekbe is. Azokba, ahova eddig nem jutott el más, csak a parasztvakítás. Egyre több és egyre kényesebb kérdés kerül elő, amelyekre nincsenek válaszok. Ezért ahogy elfogynak az érvek, a válaszok, úgy jön a személyeskedés, a verbális után a fizikai agresszió. A Megafonos gyalogsági ezred küzd és izzad, hogy valamit enyhítsenek a helyzeten, de egyelőre nem sok foganatja van a dolognak, inkább szánalmas vergődésnek lehetünk szemtanúi.

Szerintem innen két lehetőség van: vagy azt látjuk, hogy kivár az állampárt, vagy egyszerűn nincs meg a recept a jelen helyzetre. A nincs meg alatt értsd: lassan 3 hónapja vergődnek. Ha a birodalmi állampárt nem tud belátható időn belül valami alternatívát kitalálni ennek kezelésére, akkor gyors és látványos összeomlásnak lehetünk majd szemtanúi. Mindenesetre nagyon rég volt ennyire izgalmas a politikai harcszíntér, a kampány pedig még csak most kezdődik igazán.

Ceterum censeo: az orbáni rendszert el kell pusztítani!

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!