a valláson messze túlmutató kérdésről van szó.
Elpanaszolta, hogy ő mindent megtesz azért, harcol azért, hogy a kereszt ismét álljon, a kormányhivatal ki is adta az engedélyeket, ám vannak, akik ezt nem akarják. Ilyen embernek nevezte Füri Andrást, a Duna-Ipoly Nemzeti Park igazgatóját, aki szerint a keresztállítással kipusztítanák a leánykökörcsint, az árvalevelű lent és a borzas vértőt. A Nagykovácsi Természet- és Környezetvédő Egyesület sem akarja a kereszt felállítását, a szervezet elnöke, Vojczek Judit megtámadta a kormányhivatali engedélyt a bíróságon, így bírósági eljárás lesz az ügyben, ő a nagy rókalepke, a fűrészlábú szöcske és a kövér daravirág elpusztulásával érvelt. De szerencsére jött Szijjártó inasa és átlátott a szitán: jó, persze, hogyne lenne fontos a környezetvédelem, de NYILVÁNVALÓ, hogy itt nem erről van szó. Hanem miről?
Amit Füri András, a Duna-Ipoly Nemzeti Park igazgatója és Vojczek Judit elnökasszony csinál, az a modernkori keresztényüldözés.
Márpedig valamirevaló politikai keresztény nem hagyhatja, nem engedheti, hogy a kereszteket keresztényeket üldözzék, úgyhogy Menczer nertárs harcolni fog, mert ő már most tudja, hogy komoly küzdelem várható, lehet csatlakozni hozzá mindenkinek, aki szerint ma Magyarországon a környezetvédők üldözik a keresztényeket. Túl azon az aljas, környezetvédő szakemberek elleni uszításon, amit a beton kormányának okleveles cselédje a papírjában leírtak szerint előadott, nem szívesen írom le azt a bokros közhelyet, hogy nincs ma senki Magyarországon, aki a kereszténységnek annyit ártana, mint a bibliai tanításokat, a legalapvetőbb parancsolatokat naponta meghágó Orbán-féle állampárt. Pedig közhely vagy nem, senki nem űzött csúfot olyan mértékben az érdek nélkül hívő keresztényekből, a kereszténység éthoszából, mint ez a se embert, se Istent, se felebarátot nem ismerő, a más tulajdonát nem tisztelő, eszelős hatalommániával megvert bagázs.
Itt állnak több mint 13 év Fidesz-KDNP uralommal a hátuk mögött, egy minden korábbinál durvább kétharmad után másfél évvel a keresztény szabadság európai fellegvárában, a könyvdarálás és fóliázás ötven árnyalatában tündökölve, és önmaguk legócskább paródiáját alakítják. A miniszterelnök vallási fundamentalista helyettese pár hete azzal hülyítette a nyilvánosságot, hogy azért kevés a keresztény, mert megfélemlítette őket Gyurcsány. Azt állította, hogy a katolikusok annyira gyávák, hogy inkább Gyurcsánynak dőltek be ahelyett, hogy a saját egyházukra hallgattak volna, amelyik arra bíztatta őket, hogy nyilatkozzanak a vallási hovatartozásukról. Az nem zavarta össze a műsorában, hogy ha Gyurcsány akkora hatalmú Isten, akkor tíz éve vajon hogy nem sikerült megfélemlítenie annyira azt a sok millió létező katolikust, hogy eszük nélkül rongyoljanak a DK-ra szavazni. Erre jön ez a rossz kiállású botcsinálta keresztény, és a véleményük mögé érveket felsorakoztató környezetvédelemmel foglalkozó, ahhoz Menczerrel ellentétben értő szakembereket (alighanem a Duna-Ipoly Nemzeti Park igazgatóját már nem sokáig hívják Füri Andrásnak) vádol modernkori keresztényüldözéssel. Egy fakereszt miatt.
Tehát Magyarország annyira rohadt erős bástya a keresztény világban, hogy miközben lerohasztják az állami oktatást az egyházi oktatás javára, miközben állami ingatlanok tömkelegét adják ajándékba az egyházaknak, miközben a szekularizációt naponta megerőszakolva mossák össze az államot az egyházzal, miközben mindenféle közpénzpapok és egyházi vezetők ugatnak bele a politikába, miközben minden kanálison ömlik a keresztény hozsanna, miközben Iványi Gábor egyházát karhatalmi, rendeleti bosszúval igyekeznek eltüntetni a Föld színéről, Semjén azt állítja, hogy Gyurcsány üldözi és megfélemlíti a keresztényeket Magyarországon, a teremfutballista minisztérium államtitkára meg azzal hajhássza a szenzációt és igyekszik szavazattá konvertálni a lájkokat, hogy egy fakeresztbe kapaszkodva környezetvédők ellen hergeli a fideszes vallású híveit, és modernkori keresztényüldözést kiált.
Tudom, az lenne a helyes viszonyulás, ha az ember ordítva röhögné ki ezeket a nyomorult politikai parodistákat, de ezen elég nehéz önfeledten röhögni. Ez nem vicces, nem szánalmas, hanem közveszélyes. Bár az kivételesen helyes meglátás, hogy a valláson messze túlmutató kérdésről van szó. A gonosz, aljas, kereszténységből gúnyt űző, mindent felülíró népbutításról van szó. Pedig igazán ránk férne egy valóban keresztény, valóban demokrata kurzus. Menczer és csuhásidomárból lett politikai keresztény cinkostársai megnézhetnék magukat.
