Sikeres lehet az európai jobboldal újjászületése, vonta le a következtetést az Origo a Századvég felméréséből. Ez a felmérés olyannyira reprezentatív, mint a nemzeti konzultációk zöme, amelyekben úgy teszik fel az irányított, egyféleképpen megválaszolható kérdéseket, hogy a kormány számára megfelelő végeredmény születhessen. Ez mondjuk nem is meglepő, hiszen a Századvég a Fidesz egyik udvari intézete, amely ha kell, besegít az állandó választási kampányukba. Ezúttal azonban nem országos felmérést végeztek, hanem európai szintűt, ahova még az EU-ból távozó briteket is hozzácsatolták. Arra voltak kíváncsiak, hogy mit gondolnak az átlag szavazók a menekültekről, a kereszténységről és a jobboldalinak nevezett értékekről. Lássunk egy pár kérdést és arra adott választ:
Az európai polgárok háromnegyede (75 százaléka) aggasztónak gondolja az illegáls migránsok beáramlásának problémáját, továbbá 2016 és 2020 között 47-ről 57 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik szerint a legtöbb migráns gazdasági céllal, valamint szociális juttatások reményében érkezik Európába.
A migráció növekedése – bár jelen állás szerint a normális, megszokott szinten van – nyilván nagy terhet jelentett a kontinens számára, ezért talán érthető, hogy sokan problémának érezték. Még akkor is, ha egyébként megértik, hogy sokan a háború elől menekültek Európába. Az is igaz, hogy létezik egy olyan csoport, amely kizárólag gazdasági okokból érkezik Európába, csak kérdés, hogy ez mit jelent sokak számára? Az is gazdasági ok, ha valaki nem akar éhen halni, mivel otthon nem talál munkát. De az is, ha épp van munkája, de az arra sem elég, hogy ne haljon éhen ő és a családja. Egy sor olyan gazdasági ok van, amiért egy átlag magyar is elhagyná az országot, és el is hagyja. Mert mondjuk Németországban vagy Ausztriában kétszer vagy háromszor annyi pénzt keres ugyanazzal a munkával, amiből meg is tud élni.
Az ilyen ember is gazdasági menekült, bármilyen más szót is használ magára. A különbség annyi köztünk és mondjuk egy Marokkóból menekülő között, hogy amíg mi megtehetjük, hogy kvázi teljesen szabadon költözhessünk, és vállaljunk munkát Európa-szerte, addig ez számukra illegális. Mint ahogy egyébként számunkra is igen nehéz lenne valamelyik afrikai országban munkát vállalni is élni, csak hát nekünk volt olyan szerencsénk, hogy erre nincs szükségünk, hiszen a kontinensünkön van elegendő munka. Amiatt elítélni valakit, mert ugyanerre vágyik, annak ellenére, hogy nem ide született, az számomra érdekes. Ettől függetlenül megértem a felmérés eredményét, hiszen ha gazdasági célú migrációnak tekintjük a jobb munka és élet reményét, akkor még igazuk is van.
A Századvég felmérése szerint azonban az uniós és brit válaszadók több mint kétharmada (69 százaléka) a belső erőforrásokra történő támaszkodást és a helyi családok támogatását részesíti előnyben, a bevándorlás ösztönzése helyett. Kifejezetten a demográfia változások szempontjából vizsgálva a kérdést elmondható, hogy az európaiak 57 százaléka úgy véli, hogy a népességfogyást nem a migráció elősegítésével, hanem a gyermekvállalás ösztönzésével kell megállítani.
Abban gondolom mindenki egyetért, hogy jó dolog lenne, ha sikerülne gyermekvállalással megakadályozni a népességfogyást – már ha nem gondoljuk úgy, hogy nem feltétlenül szükséges a folyamatos növekedés -, de nem lehet senkit sem arra kényszeríteni, hogy gyermeket vállaljon. A korábbi trendek – miszerint családonként 4-5, vagy akár több gyermek sem volt ritka – megváltoztak. Az egészségügy javulásával, a várható életkor jelentős növekedésével, valamint az emberek gazdasági helyzetének javulásával már ritkaságnak számít, ha valaki kettőnél több gyermeket vállal. Nem azért, mert mocskos libsi, hanem azért, mert ebbe az irányba változott meg a világ. A menekültek többsége azonban olyan közegből érkezik, ahol a mai napig megszokott a nagycsalád, hiszen ott nem állnak rendelkezésre olyan jó kórházak, vagy rendelkeznek mondjuk a németországihoz hasonló gazdasággal és munkalehetőségekkel.
Lehet itt álmodozni, de eddig nem nagyon sikerült egyetlen fejlettebb államnak sem az, hogy megállítsa a népességfogyást és az elöregedést. Orbánnak sem, még akkor sem, ha arról hadovál, hogy pontosan ezt tette. Kitömték persze a már egyébként is tehetős családokat, de ettől még nem született jelentősen több gyermek. Aki pedig született, az könnyen lehet, hogy ma már kint él a családjával, valahol külföldön. Ők az úgynevezett migránsok, akiktől a kormány és tábora olyannyira tart. Feltettek persze még egy sor kérdést különböző témákkal kapcsolatban, azonban nem szeretném mindegyiket kivesézni, hiszen a felmérés egyetlen célja az volt, hogy megerősítsék Orbán propagandájának létjogosultságát.
Történt ugyanis, hogy kirakták önként távozott a Néppártból, ezért egy új pártcsaládot keres éppen magának. És mint az várható volt, a szélsőjobboldallal karöltve létre is kívánnak hozni egyet, ahol olyan nagyágyúkkal működhetne együtt, mint Salvini vagy Morawiecki. Látva azonban hármuk rombolását, valahogy nem látom lehetségesnek azt, hogy komoly erővel rendelkezzenek majd az Európai Parlamentben. Mert ugyan az igaz, hogy egyre többeknek van elege az EU szerencsétlenkedéséből, azért abban a legtöbben talán egyetértenek, hogy ha nem lenne EU, akkor ma egy rosszabb hely lenne a kontinens. Olyan vezetőkkel, mint Orbán vagy Morawiecki, egyáltalán nem kizárható egy konfliktus kirobbanása, amire most annyira lenne szüksége Európának, mint Orbánnak Gyurcsányra.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.