NEHAZUGGY

„Aki a Szovjetunió mellett áll, az a béke ügye mellett áll, aki a Szovjetunió ellen uszít, az a béke ellen uszít!”

Vogronics András | Április 24, Szerda | 10:28

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 196,183 forint, még hiányzik 2,803,817 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Tegnap reggel a kolléga elég plasztikusan megrajzolta azt a kétségbeejtő körülményt, ami a mi utcai harcosunkat jellemzi, egyben le is leplezi, amint a béke pártján áll és közben fegyvert kér a megvásárolt alászolgáitól azért, hogy harcolni tudjon Brüsszel ellen. Komolyabb helyeken egy ilyen alak nemhogy egy ország miniszterelnöke nem lehetne, de még üzemi takarítónak sem vennék fel, mert ott sem mellékes, hogy az illető alkalmas, vagy nem alkalmas a feladata ellátására. Pszichiátriai értelemben véve is. Óvakodnék a diagnózisoktól, de ez a pali látványra is nagyon súlyos állapotban van, amit nagyon jól tükröz egyébként az ország állapota is. Mindenféle értelemben, nem utolsó sorban gazdasági és morális értelemben. Nehéz túllendülni azon, ahogy besunnyogott egy gabonasilóba és ott egy székre állva előadta a zavaros elméletét az összetrombitált híveinek, mindezt teljes titoktartás mellett, miközben azt hazudja, hogy ő az első falusi miniszterelnök. Tévedés. Pontosabban az ő esetében már rég nem tévedésekről beszélünk, hanem kisebb vagy nagyobb horderejű hazugságokról. Ez az ember már a tévedések útvesztőjében még legalább három emberöltőn keresztül kóvályogna, ha tehetné. Ez az alak nem téved, hanem tudatosan hazudik, jobb esetekben csak mellébeszél és csúsztat. Ha egyáltalán szóra lehet bírni. Tényszerűen, ahogy ezzel kapcsolatban Török Gábor is korrigált, és ahogy Schiffer András felhívta a figyelmet: Magyarország legutóbbi falusi miniszterelnöke a Kossuth Lajos falujában született Németh Miklós volt. Orbán Viktor viszont Székesfehérvárott született, igaz, Alcsútdobozon nőtt fel. Miután nevezett ügyvéd nem tartozik a liblingijeim közé a több mint zavarba ejtő középen állása miatt, még aggasztóbbnak tartom, hogy egy ilyen ember hívja fel a köz figyelmét a hazugságra, aki nem ritkán elismeréssel beszél a hazudozóról.

Arról, aki az úgynevezett kampányát úgy rúgta be, hogy senki nem tudja, hogy hol és mikor fog brekegni, uszítani és vádaskodni, akitől ezért most sem lehet majd kérdezni, a világ és azt ország dolgairól spontánul beszélni, mert annyira bátor, hogy a pápai svájci gárda beleizzadna, ha neki dolgozna. Ez a szuverén akcióhős, ez a senkivel és semmivel nem foglakozó entitás, akinek a bűnöző propagandaminisztere szemmel láthatóan nem tudott mit kitalálni sem Magyar Péter ellen, sem a kampányt illetően. Nehéz a dolga a katonának, mert úgy néz ki, hogy személyesen kell megjelennie az ország számos pontján, mint az úrnak a sivatagban, hogy mentse a menthetőt. Mert a mamelukjai vagy lejáratták már magukat, vagy helyi szinten sem bíznak a Fidesz potentátjaiban, így (meg)jelenések formájában kell nyugtatni a kedélyeket.

Júdás, a bibliai. És milyen szar lehet a híveknek, hogy várják a Messiást, de csak Júdással kell beérniük. A szürreális helyszín, az uniós pénzből épült siló, ami az eladhatatlan magyar gabona szimbóluma, ami nem csak drága, hanem szar is. A vidéki mezőgazdaság tönkretételének és kifosztásának szimbóluma, amely pusztítás oda vezetett, hogy ráfizetéses lett ma Magyarországon gazdának lenni, mert ezt is elbaszták, amikor műkörmösöknek meg szolárium üzemeltetőknek mutyizták el a földeket és azok koncesszióját. Hol van Ángyán József? Aki lerántotta a leplet ezekről és az undorító lopásokról, hogy az az áldatlan állapot, ami ebben az ágazatban is kialakult, csakis Júdásnak köszönhető. Amihez hozzáérnek, az mind szarrá válik a kezükben. Nem trágyává, mert azzal legalább lehetne mit kezdeni, hanem szarrá. Ami kiégeti még a gazt is egy szép meleg nyári napon, ami úgy bűzlik, hogy az ember gyomra kifordul, ha megérzi a szagát. Így buggyantak meg ezek is, mint a rosszul tárolt lőre. Már csak ennyit tudnak, egy másodperccel sem többet.

És ott vannak a mérések, amelyeknek eredményei valószínűleg nem akarnak átlendülni a kritikus ponton, ellenben tovább rezegtetik a lécet a gránitszilárdságú rablópárt alatt. Az történt szerintem, hogy a saját váruk falainak építéséből is kilopták a vasat. Mert jól van az úgy. Bizony. És hát ez van, amikor valaki becsavarodik, amikor elveszíti a kontrollt, amikor azt hiszi, ő az atyaúristen, és már soha semmi nem veszélyezteti a hatalmat, amit a nép véréből és verejtékéből gyúrt össze magának. Ez az a pillanat, amikor már azokat kell nyugtatni, akik szintén tettestársai vagy haszonélvezői voltak a nagy országrablásnak, hogy nyugi, majd megoldom ahogy eddig is, azaz rendbe fogjuk hozni a dolgokat, és a gazdavilág meg fogja találni a számítását„. Hát amit 14 év alatt nem tudott valaki rendbe hozni, azt baszhatja. De ez lehet akár egy beismerő vallomás is: elkúrtuk, nem kicsit, hanem nagyon. De hol van már Gyurcsány? Meg Soros? Új kihívó lépett a tatamira, aki valóban megizzasztja a streetfightert, és már levegőt is alig kap.

De hogy kerek legyen a történelem, a fentiekhez szervesen kapcsolódóan találtam egy Rákosi idejéből való filmhíradót, ami vérfagyasztó remake-je a mostani rogáni propagandának. Idézek, a kiemelések tőlem származnak:

„A Parlamentben félezer ember gyűlt össze az ország minden részéből, hogy tiltakozzon az imperialisták háborús uszítása ellen. A párizsi és prágai békekongresszusok után itt hazánkban is felsorakoznak a dolgozók, hogy kifejezzék harcos békeakaratukat. Mihályfi Ernő megnyitó szavai után Paul Eluard a világhírű francia költő üdvözölte a magyar békekonferenciát. Ezután Losonczy Géza miniszterelnökségi államtitkár mondotta el beszámolóját.

[Losonczy Géza]: »A háborús uszítók a békés emberiség és hazánk ez átkozott ellenségei mögött az amerikai monopóliumok, az amerikai kulcsiparágak és nagyvállalatok az amerikai bankár és tőzsdéskörök állnak. A New York Star című újság egyik száma bevallja: Számos üzletember attól tart, hogy a Szovjetunióval megkötött béke, és ennek következtében a katonai költségvetés csökkentése, agyonsújtaná üzleti tevékenységüket. A mi gazdasági életünk a béke és az élet, nem a halál és pusztulás szolgálatában áll. Tehát a világpolitika minden adott és adódó kérdésében a tartós béke megteremtésének a szándéka vezette és vezeti a Szovjetuniót. /taps/ Mindenki, aki békét akar, tudja ma már, hogy a béke ügye és a Szovjetunió elválaszthatatlanok egymástól. Aki a békét akarja, az legyen bármilyen párti, valljon akármilyen világnézetet, tartozzon akármelyik vallásfelekezethez, annak ma már világosan kell látnia, hogy a Szovjetunió mellett a helye, mert aki a Szovjetunió mellett áll, az a béke ügye mellett áll, aki a Szovjetunió ellen uszít, az a béke ellen uszít!« /vastaps, »Éljen Rákosi!«/ A lelkes hozzászólások a magyar nép harcos békeakaratát mutatják. Munkások, parasztok, nők, az ifjúság és az egyházak küldöttei mind-mind egységesen sorakoznak fel népi demokráciánk békepolitikája mellé. Nett Lajos honvédtizedes néphadseregünk nevében ígéri a béke védelmét.

[Nett Lajos, hangja nem hallható! »A szocializmus ügye a mi népünk ügye és jó védelmezőkre van bízva. A védelmezők között itt állunk mi is, a demokratikus néphadsereg katonái.«] /taps/ A békekonferencia levélben köszöntötte Sztálin generalisszimuszt, a békeszerető népek táborának nagy vezetőjét. /vastaps/ A konferencia végeztével Budapest dolgozó népe a Kossuth Lajos téren gyülekezett, ahol Marosán György miniszter ismertette a béke védelmének feladatait.

[Marosán György]: »Valamennyien megfogadjuk, hogy tántoríthatatlan hűséggel megyünk azon az úton, amelyet a Szovjetunió mutat a világ valamennyi szabadságszerető népének! /taps, „Éljen Sztalin!«/ [Megfogadjuk, hogy szétbonthatatlan mély kapcsolatokat teremtünk valamennyi népi demokráciával és a világ munkásosztályával és a haladó erőkkel!] Megfogadjuk a magyar nép szeretett vezérének, Rákosi Mátyásnak, /taps, »Éljen Rákosi!” »Éljen a Párt!” »Éljen Sztalin!”/ hogy úgy vigyázunk eddigi minden győzelmünk megszervezőjére, győzelemre vivőjére, a Pártra, és annak egységére, mint a szemünk fényére és azt az új jelszót, hogy »Éljen a Párt!« /taps, »Éljen a Párt!«/ amely megfogta a magyar milliókat, még jobban el fogjuk mélyíteni, hogy minden magyar dolgozó épp úgy, mint május 15-én, kövesse a párt útmutatását és a párt vezetését. Elmélyítjük, megszilárdítjuk a pártból kisugárzó nagy lenini-sztalini elméletet és politikát, mert ezzel felfegyverezzük és legyőzhetetlenné tesszük a magyar népet.« /taps, »Sztálin, Rákosi!«/”

Itt tartunk. Ez a rögvalóság. Éljen Orbán, éljen a párt! Béke kell, és semmi más. Szégyen, szégyen és harmadszor is szégyen.

Ceterum censeo: az orbáni rendszert el kell pusztítani!

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!