NEHAZUGGY

Nem lehetne abbahagyni a tragédiák kampánycélú felhasználását?

Lázár Gergő | 2020. Július 20, Hétfő | 19:58

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 112,229 forint, még hiányzik 2,887,771 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Szép jó estét mindenkinek! Úgy tűnik, a hétfő az új vasárnap, legalábbis ha hírértékkel bíró események sorát nézzük, de sebaj, azért akad olyan, amiről be tudunk számolni. Németh Szilárd például ismételten meglátogatta a Pesti úti idősotthont, hogy személyesen „engedje” be a katonákat, akik fertőtlenítésre érkeztek az épületbe. A kormány kampányelemként használja az otthon tragédiáját, de úgy tűnik, még nem végeztek. Nem volt elég az a több hónapos vádaskodás a város vezetésével szemben, Németh újra előhozakodott a Karácsony lejáratására használt elmélettel, miszerint a tragédiáért ő tehető felelőssé. Most épp nem említette, hogy le kellene mondania, de ami késik ugye. Lássuk azonban mit mondott ez a nagyszerű ember:

Németh Szilárd hangsúlyozta: az intézmény vezetőségét és a fenntartó Fővárosi Önkormányzatot felelősség terheli az ügyben. Megjegyezte: Karácsony Gergely főpolgármester egyszer nem látogatott el az otthonba, nem látogatta meg a katonákat, „akik helyette fertőtlenítettek az intézményben”.Karácsony Gergely főpolgármesternek is volna mit meggyónnia – közölte.

Kiderült tehát, hogy konkrétan Karácsony Gergely felelőssége lett volna az intézmény fertőtlenítése. Már csak az a kérdés, hogy ezt egyedül kellett volna megoldania, vagy esetleg megkérhette volna a kerületek ellenzéki polgármestereit is arra, hogy kisegítsék a bajban? El lehet tehát viccelni ezt az egészet, de baromira nem vicces, ami történt. A Pesti úti idősotthonban valóban tragédia játszódott le, azonban annak felelőse nem egyetlen ember, hiszen akkor már bőven az operett-törzs volt felelős az ország járvány elleni védekezéséért. Müller Cecília és Kásler Miklós előbb felelős azért, ami a Pesti úton történt, mint a főváros polgármestere. Azt nem mondom, hogy nem kell megvizsgálni minden érintett személyt az ügyben, de Karácsony korábban már bizonyította, hogy ő kérte az illetékes hatóságokat arra, hogy negatív teszt nélkül ne küldjenek egyetlen egy lakót sem vissza az idősotthonokba.

Karácsony kérését nem teljesítették, a tragédia bekövetkezett, erre ahelyett, hogy beismerték volna a hibát, inkább a főpolgármestert kezdték el vádolni. Nem állítom, hogy a Pesti úton minden rendben lett volna, mint ahogy egyébként országos szintem sem hiszem, hogy sok olyan önkormányzati fenntartású idősotthon van, ahol ne lennének hiányosságok. Kimerült, alulfizetett ápolók, hiányzó orvosi eszközök, lepukkant, sok ágyas szobák és még lehetne sorolni. Egy önkormányzati fenntartású idősotthon nem egy hotel, előbb hasonlít egy hazai kórházhoz, mint bármi máshoz. Ez nem Karácsony hibája, hanem az elmúlt rendszereké, amelyek soha nem tartották fontosnak azt, hogy rendbe tegyék végre az egészségügyet és a szociális intézményeket.

Németh látogatása nem volt több egy politikai akciónál, ami elképesztően gusztustalan azután, hogy több, mint 50 ember vesztette az életét az otthonban. Úgy tűnik azonban, hogy Németh nem fogja fel a birkózó agyával, hogy felháborító amit tesz és ameddig egy, az intézményben elhunyt lakó rokona – vagy azok egy csoportja – helyre nem teszi végre őket, addig ki tudja még hányszor fognak ellátogatni az idősotthon elé, hogy azt díszletként használják fel kampánybeszédeikhez. A fertőtlenítés önmagában persze jó hír, csak ezt megtehették volna mondjuk a járvány legelején is, akkor talán megelőzhető lett volna több haláleset is. Ez nem a katonák, hanem az operett-törzs felelőssége, amely minden döntés meghozója volt ebben a pár hónapos időszakban.

Azt ugye sokan tudják, hogy Magyarországon óriási divatja van a dolgok átadásának. Egy tyúkól ünnepélyes átadásán is láthatunk néha akár még fontos politikusokat is, akik büszkén vagdossák a nemzeti színű szalagot. Hogy az átadott projektekhez egyébként a valóságban mennyi közük volt, az sosem derül ki, de nem is ez a fontos, hanem az, hogy ezek a nagyszerű emberek tiszteletüket teszik és törődnek az emberekkel. Lehet mondjuk, hogy egy nagyrészt uniós forrásból létrehozott beruházást adnak úgy át, mintha azt ők maguk fizették volna saját zsebből, de ezt nincs, aki felrója nekik. Minden is a kormánypárt tagjainak köszönhető, akik nem győzik kiszolgálni a magyar embereket.

Ezek az átadások Nyugaton valahogy nem túl divatosak. Ott ugyanis egy utat egyszerűen megnyitnak és kész. Nem parádéznak, nem visznek nemzeti szalagot, amit aztán 36-an vágnak el egyszerre és a nemzeti himnusz sem csendül fel. Ez már csak azért is érthető, mivel ezeket a beruházásokat mi finanszíroztuk, nem pedig a politikusaink. Egy közpénzből kialakított utat ilyen formán átadni olyan, mintha vennénk magunknak egy szekrénysort, majd amikor megérkezik a megrendelés a házunkhoz, a futár elvárná, hogy köszönetet nyilvánítsunk neki. Egy híd, útszakasz, vagy park létrehozása nem a Fidesz, vagy konkrétan Orbán Viktor érdeme, hanem a miénk, mivel a számlát mi álltuk. Baromira jó lenne, ha ezek a senkiháziak végre leállnának ezzel a teljesen agyhalott szokással, hiszen egészen nevetséges. Hogy mennyire, azt az alábbi képpel szeretném illusztrálni.

Forrás: MTI

Mai cikkeink:

De azért nem mindenki hajlandó megkajálni azt a moslékot, amit ezek elé zúdítanak

Nyilas tempó, az

És megigazítja a szakadt, ócska kabátján a tányér méretű kokárdát

Társadalmi Terhes Torna: Mi kell még a demokráciához?

Mennyire jó ez

Nem minden rosszabb keleten

A célpont neme

Akkor pontosan mi is a helyzet az oddsainkkal?

Az elveszett kedves

És csak azokat bántalmazd, akik nem azt gondolják, amit te

Mai kiemelt kommentjeink:

Nem hiszem, hogy minden fideszre szavazó egyetért mindennel, ami manapság történik, de azt sem hiszem, hogy dörömbölnének a választott képviselőjük ajtaján, hogy „ember, mi nem erre választottunk!”(Virág)

Adót fizetni kötelező! Ez eddig rendben is van. Viszont! Ha a befizetett adódat nem rád költik, nem a közre költik akkor az rablás! Mert ha valaki arra kötelez, hogy add át neki a pénzed, és cserébe nem kapsz semmit, azt így hívják.
Az adóztatás célja nem lehet az, hogy egy ember, vagy politikai csoport jólétét és hóbortjait kiszolgálja! Jelenleg itt ez történik. Ennek a kormánynak vétek adót fizetni. Sőt, sajnos az előzőeknek is az volt…(Roland)

A mai nap kommentje Sándornétól érkezett:

Itt vagyunk a Kádár rendszer elkényeztetett (?), megfélemlített (?) gyermekei (ki-ki gusztusa szerint választhat), azok gyermekei, akik álmukban sem merték feltételezni, hogy van néhány ember, akik bármit megtehetnek velünk. Egy ideig az elképedés bűvöletében tűrtük (sokáig fel sem fogtuk, hogy ekkora pofátlanságra képes lehet valaki), majd jőtt (és még van, sőt, egyre jobban elhatalmasodik) a félelem. Majd lassan átrendeződik az egyén „csendes túlélésre” történő berendezkedése, hogy kibekkelje azt az időt, míg valaki nem csinál valamit.
Mert ugye minden így sz@r, ahogy van, de nem mozdulunk, mert esetleg még sz@rabb lesz.
Tehát ülünk egy dobozban, nézünk egy dobozt és várunk egy dobozra.
Hurrá Magyarország! Óriási perspektíva előtt állsz!
De sebaj, én így „szeretlek”.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!