NEHAZUGGY

Már megint egy meghurcolt mártír

Meg akartam ünnepelni valamivel hosszabban, hogy a történelmet egészen bestiális módon meghamisító, az Orbán-kurzus érdekeihez hajlító, ennek érdekében 56-os hősök emlékét is vígan, de legalább önérzetesen meggyalázó minden történészek milliárdos szégyenét az illetékes miniszter kirúgta a Terror Háza Múzeum éléről (a kekvásítás mellékhatásai már csak ilyenek), de egyáltalán nincs idő gólörömre, mert a politikából elvileg augusztus 20-án kicsekkolt, parlamenti mandátumától megszabadult Lázár János előmászott a takarásból,  és a magyarokra meg a szüleire hivatkozva áldozati magzatpózba rándult.

A Fidesz egyik legdörzsöltebb rókája Fel a fejjel magyarok! jeligére panaszkodik. A vesszőket majd kiteszem én oda, ahova szükséges, egyúttal megpróbálom összefoglalni az indokolatlanul hosszúra nyúlt sirámot. Először azt hittem, hogy a fröccsöntött földesúrnak feltörték a Facebook-fiókját, de szerintem véresen komoly a dolog.

A talpig becsületes Jánosnak az a kínja és keserve, hogy a szüleivel több évtizede gazdálkodunk, 25 hektár erdőt telepített a saját költségére állami támogatás nélkül, 10 éve a saját tulajdonú erdőjükben szívjóságból, az erdőgazdálkodás segítése érdekében utakat, fatárolót, raktárakat, irodát létesített. János azonban bárgyú volt és hitt az erdészeti hatóság akkori munkatársainak, akik szerint nem volt szükség engedélyekre, mert a létesítmények az erdőgazdálkodást szolgálják, ám mulasztást követett el, engedélyért kellett volna folyamodnia.

Pedig – sorolja talpig becsületes, tisztességes János – a beruházásokat a saját tulajdonukon, támogatás nélkül (másodszor kihangsúlyozva), sem a köznek, sem másnak kárt nem okozva valósította meg, soha soha egy fát ki nem vágott, ellenben ezerszám ültetett, saját magával határos minden területe, nincsenek szomszédai, ergo más érdekét nem sértette.

10 évig Jánost békén hagyta a hatóság, ő gondozta, rendezte, intézte a tulajdonkáját, az erdők melletti kiszáradt halastavat termőfölddel is feltöltötte, abba szintén fát ültetett, erdőt telepített, egy üresen álló részen pedig, egyetlen fa kivágása nélkül, a Grosswiese Zrt. teniszpályát létesített a hozzájárulásával.

2026 májusában aztán bebaszott a córesz: az erdészeti hatóság 10 év után hivatalból eljárást indított ellene. A határozat szerint János köteles 13 millió forint bírságot fizetni és minden létesítményt elbontani. Cudar ez a világ. Pedig az elmúlt hónapokban János és kiscsaládja kérte a hatóságot, hogy rendezzék a helyzetet, hiszen talán mulasztást elkövetett, de szándékos jogsértést, károkozást soha. A lényeg, hogy az erdészeti hatóság nem hatódott meg János panaszáradatán. Pedig – ötödször is leírja – a saját földjén, saját erőből erdőt telepített, hozzá infrastruktúrát létesített, emiatt fát nem vágott ki, a szomszédoknak kárt nem okozott, a néhány hektáros érintett folterdőben – amit a dunántúliak erdőnek sem neveznek – kárt szintén nem okozott. Innen idézem, mert ettől Coelho is elszégyelli magát:

Az államot, a közjót, a természetet sérelem nem érte. Valószínű, hogy mulasztást követtem el 10 éve, amiért nem kértem az erdészeti hatóság engedélyét, ezért most súlyos bírság és teljes bontási kötelezettség lett a büntetésem. Nemrég a politikából kiléptem, nem is akarok visszalépni, amíg hagynak, gazdálkodni szeretnék. Ez a határozat azért született, mert voltam, aki voltam és vagyok, aki vagyok: Lázár János. És maradok is, minden megalázás, gyalázkodás, büntetés, üldöztetés és meghurcolás ellenére. Fel a fejjel magyarok!

Elég sok minden eszembe jut ennek a remek embernek mélyen a nép szívébe markoló sorairól, csak egyvalamit nem értek: ennek a drámának a prezentálásával miért kellett megvárni a keresztapa visszatérését? Most született meg a határozat, vagy most kell összehangoltan, a maffia fejével összekapaszkodva óbégatni, hogy a fideszeseket azért hurcolják meg, mert fideszesek, nem azért, mert minden törvényt, szabályt, jóérzést meghágva harácsoltak, terjeszkedtek, pöffeszkedtek tizenhat éven keresztül, és soha nem laktak jól.

Miután elmorzsolok egy könnycseppet a szemem sarkában, álljak neki esetleg gyűjtést szervezni, hogy a Lázár család ki tudja fizetni a büntetését?

És a magyarok fejének ehhez az egészhez mi köze van? Ők is mulasztást követtek el? Ők is harácsoltak maguknak évtizedeken keresztül erdőket, mezőket, földeket? Nekik is olyan sötét a lelkük, mint Lázár Jánosnak?

Aki tényleg az marad, aki és ami eddig is volt. És nem szégyell szánalmat és együttérzést hajhászni.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!

Tovább