A parlamenti titkos szavazás eredményére várva akkor még egyszer, utoljára. Senkit semmiről nem akarok meggyőzni, senkinek a nevében nem beszélek, nem akarom jobban tudni, hogy mit akar a magyar társadalom, a nem alaptalanul dühös sok millió ember, ha képes – mintha az élete múlna rajta – egy még fel sem állt intézmény potenciális leendő vezetőjét már azelőtt elítélni, hogy esélye lett volna bizonyítani, hogy nem egy szerencsétlen nyúl a kalapból. Íme néhány ismeretterjesztő, általános műveltségi információ az Unger-mizériához:
• A jelenlegi rendszerben helyes az a megállapítás, hogy hat évig is eltarthatnak a büntetőügyek, de ez nem fog így maradni, mindent meg fognak tenni, hogy olyan kereteket alkossanak, ahol a büntetőügyek többsége nem fog 5, 10, akár 15 évig tartani. Minden eszközt meg fognak adni a hatóság nyomozóinak és ügyészeinek, hogy gyorsabban tudjanak nyomozni, és aztán a bíróságok is gyorsabban tudjanak eljárni, és nem hat év alatt, hanem sokkal gyorsabban lehessen ítéleteket hozni. (Magyar Péter miniszterelnök)
• Óriási társadalmi várakozás kíséri az elszámoltatást, de nem reális arra számítani, hogy nagyon rövid időn belül korrupt bűnözők kerüljenek rács mögé, vagy jelentős összegek térjenek vissza az államhoz.
A hivatal vezetésére jelölt Unger Anna munkáját csak a működés alapján lehet majd megítélni, mivel teljesen új intézményről van szó.
Az igazságszolgáltatás teljes spektrumának függetlenségére van szükség, az ügyészségtől a Kúriáig.
A vagyonvisszaszerzést illetően külföldi példák alapján hosszabb távon 10-30 százalék közötti arány reális. Ha az ügy büntetőjogi szankcióval is jár, gyakran inkább 10 százalék körüli a visszaszerezhető vagyon aránya, míg más esetekben 30 százalék is jó eredmény lehet. Egyéves távlatban az várható el, hogy álljon fel a 150-200 fős hivatal, induljanak el az ügyek, és szemmel látható, akár százmilliárdos nagyságrendű összeg kerüljön vissza az államhoz. (Martin József, a Transparency International Magyarország elnöke)
Ha sikerül abban megállapodniuk a magyaroknak, hogy mégse a politikai bűnözők vérét akarják inni, nem a lámpavason akarják őket látni és nem bosszút akarnak állni rajtuk, hanem a jogállam eszközeivel, betonbiztos vádak és bizonyítékok alapján bilincsben és rácsok mögött rohadva akarja tudni őket, akkor ezen még talán érdemes elgondolkodni a fentiek mellett. Akkor lesz elszámoltatás, ha a nyomozó hatóságok, az ügyészek, a bírák szabadon, függetlenül, a jogszabályoknak megfelelően, pláne szükséges létszámban rendelkezésre állva tudnak dolgozni.
Ez nem Unger Anna, nem Ligeti Miklós, és nem is Lófaszjóska felelőssége, hanem a kormányon lévő párt kizárólagos felelőssége. Ha az említettek – szervek, hatóságok, hivatalok, szakemberek – valóban a bűnt fogják üldözni és igazságot fognak szolgáltatni, mert a kormány megteremti ennek feltételeit, akkor lesz elszámoltatás, vagyonvisszaszerzés, börtönben rohadás. Ha nem képes megteremteni, akkor jó eséllyel nem lesz. A Tisza minden bizonnyal bele fog bukni, azonban az NVVH elnökének – akárki is az – a világon semmi köze nem lesz hozzá. Annak se, hogy jogász vagy nem jogász.
Persze ha statáriumot akar a magyar társadalom, akkor mindezt figyelmen kívül lehet hagyni.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.