Július 30,  Csütörtök
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék
Adomány

Hacsaknem Blog


Minden egyes hűtlenül kezelt állami milliárdnak ugyanaz az üzenete

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 2,300,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,172,235 forint, még hiányzik 1,127,765 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Ahogyan már többször szót ejtettünk róla, bár nem feltétlenül volt igazunk (de, ha csak a Szijjártó miniszter viselt közpénzszórásaira gondolunk, amelyeknek híre ezekben a napokban nagy mennyiségben, koncentráltan ömlik mindenhonnan, akkor szerintem igazunk lehet), van abban bőven veszély, ha nem Lech Walesa nemrég megismert, keménységre buzdító receptje szerint halad az előző rendszer bűnözőinek elszámoltatása. Mert ha nem aszerint halad, vagyis ha a következő három hónapban nem kerülnek börtönbe azok, akik bűnöket követtek el a magyar nemzet ellen, akkor bizony súlyosan mellécsúszhat az egész elszámoltatási, jóvátételi folyamat. Persze az is igaz, hogy akkor is mellécsúszhat, ha a Nobel-békedíjas legendás lengyel politikus receptje az irányadó dimenziója a Tisza Párt által ígért elszámoltatásnak. Bárhogy is van, miután az Orbán-rendszer dinasztiái konkrétan foglyul ejtették az államot, az elszámoltatás esetleges kudarca, a korrupt elit esetleges sikeres megúszási kísérletei borzalmas üzenetet küldenének a társadalomnak.

A társadalmi türelmetlenséggel kapcsolatos, legtöbb esetben jogállami okokkal összefüggő fintorgását ebben az esetben sokkal kevésbé érzem megalapozottnak, mint mondjuk a megmagyarázhatatlan kék plakátokkal kapcsolatos ellenérzéseket és kritikákat, nem mintha a két ügy fajsúlya akárcsak hasonló lenne. Nem tudom, hogy ki mit érez, amikor azt olvassa, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal két és fél év alatt 3,7 milliárd forintot költött kommunikációra, azaz hazugságra, lejáratásra, dezinformációra, vagy amikor azt olvassa, hogy egyetlen éjszakára 6,5 millió forintért béreltek szállást Szijjártó Péternek Katarban a foci-vb idején, aki egyébként is sportot űzött abból, hogy külgazdasági és külügyminiszterként többször is az adófizetők millióiból szállt meg egy-két éjszakára különböző luxushotelekben. Arról már nem is szólva, hogy Moszkva barátja és az ő kísérete tízmilliókat költött szintén állami pénzből külföldi VIP-várókra, szórták a százmilliókat különgépekre, ráadásul úgy fizettek bérlésre hatalmas összegeket, hogy végül nem is használták a lefoglalt repülőt. Nem tudom, ki mit érez a milliókról, százmilliókról és milliárdokról szóló napi hírek olvastán, és hányan vannak, akiknek Magyarország legjobb külügyminisztere jut eszébe, nem pedig egy felfuvalkodott, a saját helyét és szerepét teljes mértékben félreértelmező, végtelenül korrupt és korrumpálható, tekintélyelvű figura, akinek végtelen hiúsággal keveredő ostobasága mérhetetlen károkat okozott az országnak.

Függetlenül attól, hogy konkrétan ki mit érez, rendkívül tanulságos és aggasztó is egyben, hogy elévülés miatt megszüntették a nyomozást a hírhedt Simonka György egyik ügyében, amiben Hadházy Ákos tett feljelentést tavaly télen hivatali visszaélés miatt, amiért nevezett bűnözőgyanús egyén szándékolatlanul, de annál félreérthetetlenebb módon vallotta be, hogy az egyik korábbi fideszes haverjának ő szerzett egy túlfizetett kamu állást az EU-s pénzek ellopásában elosztásában segédkező Széchenyi Programirodánál. Az úgynevezett mindenre kiterjedő alapos nyomozás eredményeként Simonka megúszta az ügyet. Ez az eljárás a volt parlamenti képviselő szerint éppen arra alkalmas, hogy ügyeket akár évtizedekre el lehessen altatni. Ahogy naponta ömlenek a társadalom arcába a milliós, sok tízmilliós, százmilliós és milliárdos, a korábbi kormányzat csúcsáig érő korrupciós ügyek, amelyeknek zömében el sem indult semmiféle nyomozás, úgy válik egyre nyilvánvalóbbá, hogy a nyomozó hatóságok az esetleges legjobb indulat mellett is nehezen fogják tudni tartani a lépést az elmúlt tizenhat évben felhalmozódott, hatalmas mennyiségű bűzlő üggyel.

Itt jön a képbe az, amiről Walesa beszélt: igen, a demokráciának megvan a maga sebessége, de nagyon valószínű, hogy mivel a szavazók memóriája kétségbeejtően rövid, ha nem segítünk rá némi határozottsággal a folyamatokra, ha úgymond eltartjuk a kisujjunkat, mert jogállamot nem lehet a jogállam ellenében felépíteni, meg hát mégiscsak Európa volnánk, meg demokrácia van, meg különben is mindenre kiterjedő nyomozást kell folytatni, minden vonatkozást azonnal részletesen ki kell vizsgálni, ebben a helyzetben a valódi eredmények, vagyis a bűn üldözésének és a felelősök megtalálásának ellenében hat. Márpedig vannak kirívó, egyszerű, feltárt, világos és érthető ügyek, amelyekben már bizonyítékok is rendelkezésre állnak, amelyekben minimális a felderíteni való, ahol nincs mire várni, ahol semmilyen késlekedés nem indokolható.

Szerintem jelen helyzetben ki lehet jelenteni, hogy az idő a legfontosabb tényező: ha túlságosan hosszú idő telik el anélkül, hogy a NER-vezérkar akár csak egyetlen tagját is utolérné a sorsa, akkor vagy az lesz, hogy a társadalom már csak a szépre és jóra fog emlékezni, vagy bejelentkezik Magyar Péter mellé a másik tényezőnek, aki Magyar Péterre és kormányára veszélyt jelenthet. Lehet persze azzal érvelni, hogy itt jogállam van, demokrácia van, a kormánynak nincs dolga a független hatóságok munkájával, és hát a jogállami és demokratikus működés természeténél fogva lassú, de éppen az a probléma, hogy egyáltalán nincs jogállam. Aki erre hivatkozik, az azt is állítja, hogy eddig is jogállam volt. Szerintem nem volt, és Sulyok Tamás távozásával, a legfőbb ügyész lemondásával sem lett az.

De száz szónak és minden egyes hűtlenül kezelt állami milliárdnak ugyanaz az üzenete: ha nem kerülnek börtönbe azok, akik bűnöket követtek el a magyar nemzet ellen, a magyarok veszíteni fognak, de az elszámoltatást ígérő kormánypárt miniszterelnöke, aki most éppen a Vadhajtásokat oktatja és emeli tényezővé, ugyanúgy veszíteni fog. A jóra és szépre emlékezésnek szerintem kisebb az esélye annál, mint hogy a magyar társadalom csalódása megrengeti a Tiszát. Nem birtoklom az igazságot, de bármennyire is népszerű a Vadhajtások triggerelése, az előző rezsimmel szembeni kemény fellépésnek nincs alternatívája. Az idő pedig rohan. Éppen elég baj az, hogy ezeket a naponta Szijjártóként repkedő százmilliókat és milliárdokat, amelyektől a magyarokat megfosztották, bizonyosan nem lehet maradéktalanul visszaszerezni.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.