Emelkedett, civilizált, kulturált jó reggelt mindenkinek! Túlzásnak tűnik, de meg lehet csinálni. Igaz, egy kicsit nehezebb, ha az ember egy politikai értelemben megbukott, magára uralkodóként gondoló, velejéig korrupt, jellemhibás féldiktátorocska és vidéke viselt dolgait engedi közel magához. Márpedig amíg a politikai bukást nem kíséri büntetőjogi bukás is, nem mindig könnyű a nyomdafestékhez igazítani a kultúrát.
De kezdjük az elején, különben soha nem érünk a végére. Nem, a Zsoltibácsi-ügyhöz kapcsolódó Pócs-féle oknyomozás részleteivel nem foglalkozom, még némi időre van szükségem annak feldolgozásához, hogy miután egyetlen fideszes nem volt a kegyelmi lebukás óta, aki valaha is a mosdatlan szájával bocsánatot kért volna azért, ami az általuk 16 éven át működtetett gyermekbántalmazási gyermekvédelmi rendszerükben sínylődő gyerekekkel történt, amiért a politikai hatalmukat arra használták fel, hogy szörnyetegeknek falaztak, most jön ez az okleveles sutyerák, ez az emberi civilizáció szégyene, és politikai számításból, szenvtelenül rúg még egyet az áldozatokba.
A megvédésről egy másik kontextusban. Miután a hivatalban lévő miniszterelnök bejelentette, hogy nem függetlenül attól, hogy az üzemanyagok ára a héten várhatóan a védett ára alá csökken, a kormány kezdeményezi a védett üzemanyagár kivezetését, instant vernyogásnak indult a bukottak siratókórusa. Aggódnak rendületlenül, szerintük a védett üzemanyagár kivezetése súlyos tévedés, mert semmilyen garancia nincs arra, hogy ebben a törékeny világgazdasági helyzetben az üzemanyagár nem fog gyorsan újra megemelkedni. Nem részletezem a panaszkodást, pontosan ugyanígy panaszkodtak életvitelszerűen akkor is, amikor minden hatalom a kezükben volt. Annyit csak, hogy ennyi erővel arra sincs semmi garancia, és amiatt is állandó jelleggel lehetne fosni, hogy törékeny emberi mivoltunkra való tekintettel a fejünkre esik egy tégla, vagy önhibánkon kívül balesetet szenvedünk, esetleg hogy elvisz az ördög vagy a rézfaszú bagoly. Alapvetően szerintem helyes minden védett, mesterséges, a nyomorúságot elfedni és/vagy konzerválni hivatott rendelkezés kivezetése, megszüntetése, elfelejtése. Az állandó megvédés helyett bőven elég lenne mindent a piaci árán kínálni és megvenni, illetve a harangok állandó félreverése és jajveszékelés helyett a populáció jóléti államokra jellemző bérszínvonalának biztosításán ügyködni. Olyan nincs, hogy a kormány az ő hatalmas szívjóságában megvédi a népet. Minden megvédés pénzbe kerül. A népnek. Jelen esetben a védett ár feletti részt is a nép fizeti (laza 50 ezer millió forintot havonta), ráadásul mindenki, nem csak a megvédett terméket fogyasztó. Gáztól benzinig mindent. Ezért én a csúnyán elhasalt állampárt helyében inkább saját magam és miatt aggódnék. Ha már működő ország helyett egy lelakott, széthordott romhalmazt hagytam magam után. Mert akkora baszott nagy patrióta vagyok, hogy a híveimnek is csak a fele hiszi el, hogy jövő ilyenkor átengedem a pártelnökséget valaki másnak.
Nem mindenszarizmus, hanem a rögvalóság: 2025-ben Magyarország volt az Európai Unió legszegényebb országa a tényleges egyéni fogyasztás tekintetében. Ezen sem a Mészáros-Várkonyi duó, sem a NER összes luxusfelesége nem tudott javítani, pedig rajtuk aztán nem múlt. A Fidesz-frakció oszlopos Szalai Piroska nénijének majd biztosan lesz valami frappáns megfejtése arra, hogy nemcsak Magyar Péter, de az Eurostat is hazudik, és különben is mindenki tudja, hogy aki nem fogyaszt, az megtakarít. Nem vagyok sem híve, sem aktív elkövetője a nyakló nélküli fogyasztásnak, ha tehetném, akkor se tenném, de mivel tíz éve a régió három legalacsonyabb fogyasztási mutatója közül az egyik mindig a magyar, legfeljebb nem az első, csak a második vagy harmadik legalacsonyabb, a párnacihás magyarázat nem tűnik különösebben életszerűnek.
Ezzel szemben ahol a kormány 16 éven keresztül állandóan megvédte a népet legfőképpen a gondolkodástól – nemzeti konzultációval békemenettel, Balásy Gyulával vagy a mostanság áldozati pózba rándult Pesti Srácok-Origo-Magyar Nemzet-Bede Zsolt tengellyel -, ahol nem az össznépi jólét kiterjesztése volt a cél, hanem egyfelől újabb és újabb kastély, föld, jacht, kikötő, Hermés táska, milliárdos közbeszerzéske a sleppnek és a retyerutyának, másfelől rezsicsökkentés, védett benzinár és megsapkázott csirkesegg a Rogánnal mérgezett populációnak, ott ez szükségszerű. Lecsúszás, nyomorúság, szegénység. Ahol egy szellemi árvízkárosultnak kinéző, ámde az aranyásó felesége szerint kivételes intellektusú gázszerelőnek 1600 milliárdos vagyon, brutális cégbirodalom kerülhet a nevére néhány év leforgása alatt azért, mert a miniszterelnök haverja, ott ez a szükségszerű. Szegénység és keserves fejlődési csapda. Tizenhat évet lopott el a magyaroktól, megbukik, nekiáll köztörvényes bűnözőnek nevezni olyanokat, akik a bőrükön és a tarkójukon érezték (pl. Bige László) a maffiája hűvös leheletét, akik most az arcába tolják, hogy ugyan már egy senki, de mégis tizenhat évet ellopott a magyaroktól, ő meg kimegy Brüsszelbe patriótát játszani és onnan folytatni, ahol bukása előtt abbahagyta. Mert ő sem tökéletes, de imádja a hibáit, öreg ő már ahhoz, hogy ha eddig bűnözőnek tűnt változtasson a politikáján. Majd a Patrióták tanulhatnak a vereségéből, ha már neki nem sikerült.
Talán egyszerűen annyival kellene ezt elintézni, hogy mi a fenétől patrióta az, aki ezt műveli a hazájával, de van ehhez még néhány gondolatom. Túl azon, hogy ha Bige László köztörvényes bűnöző, akkor milyen tényeket kell megvárni Mészáros Lőrinc és Tiborcz István mesebeli gazdagodásával kapcsolatban, amelyek változtatni tudnának azon az össznépi percepción, hogy Hatvanpuszta nem műbalhé, hanem a romlottság, megalománia, korrupció szimbóluma. És azon is túl, hogy úgy újul meg a Fidesz – Király Nóra, L. Simon László és Ferencz Orsolya legnagyobb örömére -, hogy Orbán marad az elnök, aki már túl öreg ahhoz, hogy bármin is változtasson abból, amibe belebukott.
Az ember állítólag örül annak az alaptörvény-módosításnak, ami szerint, meg a csillagok állása szerint se lesz többé miniszterelnök. Hát hiszen Magyarország egy 1100 éves állam, óriási rutinunk van abban, hogy hogyan lehet vezetőket kizárni az ország vezetéséből (???) Korábban forró ólmot öntöttek a fülükbe, vagy megvakíttatták őket, esetleg száműzték őket, ő egy alkotmányos tiltással olcsón megúszta, kurvajó, hogy 8 évben maximálták a miniszterelnök lehetséges mandátumát. Különben onnan lehet tudni, hogy ő és a bandája nem korrupt, hogy a bukott kormánya egyetlen tagja sincs korrupciós vádeljárás alatt. Azt szeretném ehhez hozzátenni, ha már a forró ólom is szóba került, hogy ja, voltak ilyenek, meg olyanok is voltak, akiket karóba vagy lámpavasra húztak, lefejeztek, sőt, olyan is volt, akit keresztre feszítettek. Szerintem aki uralkodókkal említi magát egy mondatban, és még mindig azt sugallja, hogy őt nem a szeretett népe hajtotta el a vérbe, vér nélkül a szavazófülkék magányából, hanem valakik csak úgy kizárták az ország vezetéséből, arra én még Pócs János helyében se bíznám a politikai jövőmet. Szintén szerintem: én megvárnám a végét a főtitkár elvtárs helyében, még el sem kezdődött a számonkérés. Ha úgy érzi, hogy megúszta, hogy vége van, akkor tévedni méltóztat: a java még csak ezután jön.
Mindazonáltal a békés, civilizált, kulturált nép szerintem változatlanul nem akar se vért, se ólmot, kizárólag elszámoltatást. De azt nagyon. Szerintem a nép úgy véli, hogy ez a közel 40 évvel ezelőtt egy szebb, dicsőbb politikai karrier előtt álló fiatalember rohadtul átverte. Hogy egy kívül-belül csúnyán elaggott, az ország előtt álló történelmi lehetőséget elcsesző két lábon járó szarka lett a szépreményű forradalmárból, aki a valóság folyamatos meghajlításából épített hatalmat. Hazudott a választóinak, a pártjának és saját magának. Ez lett az identitása. Ez az erkölcsi önképe. Hogy ő nem korrupt, és akkor is igaza volt, amikor elcseszte. Ha akarna, se tudna már irányt váltani, ezért mondja, hogy túl öreg, a hibáit is szereti, akik elnökké választották, azok is tudják ezt, így szeretik, így uralkodik felettük. Csakhogy az ország erről ítéletet mondott. Nem kér ebből az uralkodásból, a notórius hazudozó pedig, akinek az egész élete és politikai fennállása egy hatalmas véget nem érő hazugság, nem tanul a vereségből, hanem újrakeretezi azt. Külső támadássá, taktikai hibává, a nép hálátlanságává, tökmindegy mivé. Nem szép látvány, de szükségszerű.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.