NEHAZUGGY

Póráz, nyak, gerinc

Molnár Bálint | Ma | 8:07

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 142,870 forint, még hiányzik 2,857,130 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Civilizált jó reggelt mindenkinek, közös időszámításunktól függetlenül péntek van. A péntektől teljesen függetlenül pedig a környezetvédelem világnapja is. Nem közhely, bár ennek folyamatos tudatosítása szempontjából is lenne meló bőven: a környezetünk védelme, a természeti értékeink védelme az életminőségünk alapfeltétele. Ha leszarjuk, akkor az élelmiszer-biztonságot, a vízbiztonságot, egyáltalán a gazdasági stabilitást is leszarjuk. És minden évtizedes politikai agymosással ellentétben az életminőségünk alapfeltétele nem a megsapkázott csirkefarhát, nem az olcsó orosz energiára épülő rezsicsökkentés, de nem is a 14. havi nyugdíj, hanem a környezetünk védelmére is kiterjedő tudatosság. Amit nem agyhalott propagandával, nem populista intézkedésekkel, hanem tanulással, informálással, a tömegek szellemi felemelésével lehet elérni. Az, hogy miután tizenhat évig egy bűnbanda magasról kiröhögte a környezetvédelmi problémákat, nemcsak az az előremutató hozadéka a kormányváltásnak, hogy az új kormány különálló, kiemelten fontos területként kezeli az élő környezetet, hanem az is, hogy ennek folyományaként az Orbán-kormányt kiszolgáló Kammerer Zoltán gödi polgármesternek – aki elsunnyogta a helyi Samsung-gyár környezetpusztításával kapcsolatos össznépi felháborodást és letagadta, hogy bármi probléma lenne – most végre van kihez fordulnia a gyár zajszennyezése miatt. Ami olyannyira létező probléma, hogy már Kammerer sem tagadja. Tök jó, hogy már neki sem kell sunnyognia.

Amúgy tényleg rengeteg érdekes hozadéka van az áprilisi kormányváltásnak, egyedül Oroszországnak nem szólt senki, hogy ők nincsenek abban a helyzetben, hogy más szuverén országoktól bármit is elvárjanak, úgyhogy tolják ugyanazt a tempót, amit az ügynökeik bukásáig. Moszkva (kéretlenül) jelezte, hogy a Tisza-kormány minden lépését figyelik Ukrajna ügyében, és „elvárják, hogy Budapest a saját nemzeti érdekei mentén járjon el.” Amellett, hogy ehhez aztán rohadtul semmi köze nincs se a Kremlnek, se az elvárásainak, azért Marija Zaharova külügyi szóvivő elvtársnő annyiban érintette a lényeget, hogy ja: Budapest mostantól a saját nemzeti érdekei, nem Moszkva nemzeti érdekei szerint jár el. Pontosan erre szavaztak a magyarok.

A Kremllel ellentétben a Sándor palotának viszont majdnem biztosan szóltak, hogy elvtárs, ez nem kívánságműsor, nem mész te sehova. Ilyen szempontból az is érdekes hozadéka a kormányváltásnak, hogy a köztársaság elnöke rájött, hogy tud beszélni. Két hét alatt annyit pofázott és méltatlankodott, mint korábban két év alatt se. Ez nemcsak a kormányváltással függ össze, hanem jó eséllyel azzal is, hogy emberünk nyakát bizonyára szorítja az Orbán-póráz. Bár! Enélkül is igaznak tűnik, hogy a gerincoszlop és a jellem fájó hiánya alkalmas arra, hogy ködbe borítsa az ember látását. Úgy értem, hogy a jellemtelenségnek és gerinctelenségnek van egy olyan szomorú következménye, hogy aki bír ezekkel a tulajdonságokkal, azt nem lehet megalázni. Azt persze változatlanul nem látom be és a tudatommal se fogom át, hogy a Lázárhoz hasonlóan börtönjelölt bukott miniszterelnök hogyan, mivel tud még bárkit zsarolni, de látva, hogy Sulyok Tamás milyen vehemenciával kapaszkodik a székébe, illetve a sorosista, globalista liberálfasiszta Velencei Bizottságba (amely grémium az elnök úr szíves közlése szerint sürgős eljárás keretében vizsgálja az elmozdításával kapcsolatos helyzetet), felmerült bennem egy kérdés. Ha most a Tiszának 4,4 millió, a Fidesznek 1,4 millió szavazója van (Závecz Research), mekkorára kell zsugorodnia az Orbán-párt táborának ahhoz, hogy Sulyok Tamás megértse az idők szavát, és az idők szavának engedelmeskedjen, ne az Orbán-póráznak?

Lassan már szurkolok az elnök úrnak, hogy ne hagyja magát, bár szerintem vele vagy nélküle, megoldja ezt a zsugorodási problémát a póráz tulajdonosa saját hatáskörben. Mint eddig is mindent. Ha hinni lehet a Fidesz-megújító hírében álló Navracsics Tibornak, akkor feltétlenül. Akinek minden körülmények között lehet hinni. Amikor még volt pozíciója, amiről lemondhatott volna, nem mondott le, pedig azt ígérte, hogy ha nem sikerül hazahoznia az uniós forrásokat, akkor takarodik. Amikor meg vissza kellett volna vonulnia a politikától, mert elvesztette a választást, akkor úgy vonult vissza, hogy az ajtóban visszafordult a gazdája füttyentésére. Szóval ez a Navracsics Tibor mesélte el Csuhaj Ildikó közmédiás podcast műsorában, hogy az őt Sulyokhoz hasonlóan pórázon rángató főnöke olyan, mint a főnixmadár (a jó ízlést, a kultúrát és az emberi civilizációt mostantól saját Youtube-csatornával támadó Pócs János után szabadon). Értsd: nem látszódnak rajta a kifáradás jelei, ergo nem kizárt, hogy a jövőben ő vezeti majd a Fideszt, a 2030-as választáson pedig miniszterelnök-jelölt lesz. Akkor jó. Kérdés, hogy mekkorára kell zsugorodnia az Orbán-párt táborának ahhoz, hogy Orbán megértse az idők szavát és engedelmeskedjen neki?

Részben vicces, részben tragikus következménye a kormányváltásnak, hogy a nemzet sokat látott péniszszakértője, akinek az úgynevezett elemezéseit és azoknak terjesztését sok százmilliós nagyságrendben tolták az adófizetők, ha akarták, ha nem, másokkal ellentétben megérezte az idők szavát és – súlyos képzavar – egy huszárvágással eltörölte a múltját. Deák Dániel orbánista pártaktivista és influenszer kicsekkolt a Megafonból is meg Schmidt Mari néni NER-ideológus XXI. Század Intézetéből is, és ami a legszebb: a közösségi profiljában kormányfüggetlen politológusnak nevezi magát. Ha már így a jellemet és a gerincet emlegettem, hát megkaptam. Mint ahogy az is ebbe a tárgykörbe tartozik, hogy az Indexnél lesz felelős szerkesztő az a Murányi András, aki 2020-ban úgy gondolta: mindenki „hiteltelen és aljadék”, aki szerepet játszott a lap Fidesz kezére játszásában. Annál az Indexnél, amelyik Rogán pórázának végén komplett programot hamisított és terjesztett a választási kampányban a Fidesz ellenfeléről, illetve az a Murányi András, aki a bestiálisan bezárt és eltiport Népszabadság utolsó főszerkesztője volt. Kevésbé vagyok felháborodott, mint amennyire szomorú, de majd megbeszélem magammal.

További érdekes hozadéka az áprilisi kormányváltásnak – ami Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester definíciója szerint akkor lesz egyben valódi rendszerváltás is, amikor Lázár János és köre rács mögé kerül, vagyis amíg ez nem történik meg, nem beszélhetünk valódi rendszerváltásról -, hogy a bűnt üldözni hivatott hatóságok rájöttek: a munka nemesít. Ezért aztán megtáltosodva, láncaikat ledobva göngyölítenek, előállítanak, megtalálták a vezetőszárat, kattintják a bilincset. Lázárig még nem jutottak el (ki tudja, hol van mostanában a batidai fröccsöntött nemes, biztos nem kell tartani attól, hogy elrejtőzik, megszökik a múltja elől, kereket oldva elmenekül), de abban a bizonyos szerteágazó óbudai korrupciós ügyben, abban a 2 milliárd forint értékű vesztegetési/kenőpénzes ügyben, igencsak látványos a fennforgás. Aminek állítólag ahhoz is köze van, hogy az énekesmadarak is megtalálták a hangjukat, és vadul elkezdtek dalolni, azaz többen vádalkut köthettek. Ráadásul sajtóértesülések szerint a parkfenntartási biznisz csak az egyik szála a sztorinak, időközben egy közétkeztetős nagyvállalkozót is előállítottak. Azt majd meglátjuk, hogy a Lázár Jánossal ellentétben már letartóztatott Őrsi Gergely II. kerületi polgármesternek igaza lesz abban, hogy itt valójában sarokba szorított emberek szavára történt a már megnevezett politikusok lekapcsolása, vagy sem, de ha csak a kenőpénz volt 2 milliárd forint, akkor el lehet képzelni, hogy minő túlárazott szerződések, megrendelések, micsoda alkotmányos költségek és visszaosztások lehettek terítéken, ha volt tehetséges vállalkozó és érdekkör, akinek/amelynek megérte ennyivel megkenni az illetékeseket. Az is lehet, hogy nem tudom elképzelni, de nem is ez a lényeg, hanem az, hogy haladjunk.

Felőlem a Mi Hazánk összebútorozhat nyugodtan a Fidesz-KDNP-vel egy közös listán (egy orbánista kutató efelől érdeklődik a Fidesz 20%-os támogatottsága mellett), és azt se bánom, ha Orbán Viktor nekidurálja magát az emlékiratainak, csak lehetőleg ezt egy olyan helyen tegye Lázár Jánossal kézen fogva, ami elhozza a valódi rendszerváltást. Köszi a figyelmet, most kicsekkolok. Egyelőre nem örökre, de ez nem rajtam, nem rajtunk múlik.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!