„A miniszterelnök kérésére, hétfőn reggel az igazságügyi miniszter asszony jelenlétében egyeztettünk a Sándor-palotában.
Megbeszélésünk alapján megerősítést nyert, hogy a kormányzat az Alaptörvénytől eltérő, egyoldalú politikai elvárások szerint értékeli és értelmezi a köztársasági elnöki tisztség alkotmányos szerepét.
Ismételten egyértelművé tettem, hogy ez nem nyújt alkotmányos indokot a lemondásomhoz, az Alaptörvény betartására és betartatására tett eskümnek megfelelve nem tehetek eleget az erre vonatkozó felszólításnak.
Miniszterelnök úrnak az igazságügyi miniszter asszony jelenlétében tett nyilatkozata alapján a Kormány a törvényesen betöltött tisztségemből való eltávolítás céljából személyre szabott jogalkotással tervezi módosítani az Alaptörvényt. Ezt a folyamatot az alkotmányjog politikai zsákmányszerzésnek nevezi.” (Sulyok Tamás)
Félig eltekintve a Cicero nevű német politikatudományi lapnak adott, brutális hosszúságú, cenzúrázott alákérdező interjújában elhangzott brutális aranyköpeteitől, és attól, hogy saját magára éppen a fékek és egyensúlyok rendszerének kiegyensúlyozó elemeként hivatkozik, azt minek nevezi az alkotmányjog – nem vagyok (alkotmány)jogász, ezért szeretném megérteni -, hogy ha valaki fogja magát, és az Alkotmányt szimplán átkereszteli Alaptörvénnyé, senkivel nem egyeztetve átírja a saját szája íze szerint, majd mint valami elcseszett ruhadarabot átférceli utólag még vagy 15 alkalommal, mert megteheti?
És azt vajon minek nevezte akkor és ma minek nevezi az alkotmányjog, hogy az orbáni önkény első kétharmadának első évében egy rakás intézkedést nyomták át futószalagon a törvénygyáron, mintha az életük múlt volna rajta?
– Az Alkotmánybíróság hatáskörének szűkítése adó- és költségvetési ügyekben, ami a 2010-es különadók körüli alkotmánybírósági döntések után történt.
– Az új médiatörvény és a médiarendszer átalakítása, amely létrehozta az új médiahatósági rendszert.
– A magánnyugdíjpénztári rendszer átalakítása, amelynek során a tagok döntő többsége visszakerült az állami nyugdíjrendszerbe.
– A kétharmados („sarkalatos”) törvények körének bővítése.
– Az új Alaptörvény előkészítése és elfogadása, amelyet aztán 2011. április 18-án fogadott el a parlament.
– Az új választási rendszer bevezetése: a kétfordulós választás megszüntetése, a torz győzteskompenzációval megfejelve, az országgyűlési képviselők számának 386-ról 199-re csökkentése, új választókerületi térkép megrajzolása, a mandátumelosztás rendszerének
– Az igazságszolgáltatás átfarigcsálása. Az Országos Bírósági Hivatal létrehozása. A bírósági igazgatási rendszer megváltoztatása. A bírák kötelező nyugdíjkorhatárának jelentős csökkentése, ami sok bíró idő előtti távozásához vezetett, és később uniós vitákba torkollott.
Az összes fék és ellensúly kiiktatását a rendszerből egészen pontosan minek nevezi az alkotmányjog?
És azt minek nevezi az alkotmányjog – basszátok meg -, hogy a hajléktalanságot úgy számoltátok fel, hogy kriminalizáltátok? Nem, nem magát a hajléktalanságot mint élethelyzetet tiltottátok be, mert az még nektek is abszurd lett volna, csak simán beleírtátok az alaptörvényetekbe, hogy illegális és büntetendő az utcán, közterületen élni. Mert ha a szerencsétlenek nem az utcán vagy az aluljáróban vannak, ha nem látszanak, akkor nincsenek, akkor foglalkozni se kell a problémáikkal.
Miképpen vélekedik az alkotmányjog a politikai reklámok korlátozásáról, ami azt a célt szolgálta, hogy csak a Fidesz szemetével legyen elárasztva az ország? És a magyar állami ösztöndíjjal támogatott képzésekben részt vevő hallgatók röghöz kötéséről mit gondol?
Aztán a menekültválság után előkerült a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet” és bővültek a különleges jogrendi lehetőségek. A háború elől menekülők megbélyegzése és felhasználása riogatásra és politikai haszonszerzésre, az minek minősül az alkotmányjog szerint?
És mi a helyzet a hergelés másik magasiskolájával, az ország homofób, buzizó uszítással egybekötött genderőrületbe kergetésével? Aminek a penetráns bukéját az adta, hogy azt a szörnyszülött passzust, ami arról szól, hogy „az anya nő, az apa férfi”, a gyermekeket születési nemüknek megfelelő önazonossághoz való jog illeti meg, a család alapja pedig a házasság és a szülő–gyermek kapcsolat – történetesen az az ősfideszes írta, aki aztán egy kijárási tilalommal egybekötött világjárvány idején egy melegpartiról az ereszcsatornán keresztül menekült a rendőrök elől. Miközben azt hazudta, hogy azért adja vissza az EP-mandátumát, mert elfáradt a sok munkában. Emiatt a passzus miatt nem fogadhattak örökbe gyereket azonos nemű párok, inkább kárhoztattak állami gondozásra egy rakás kiskorút, semhogy buzik neveljék fel őket. Ehelyett pedofil, degenerált szörnyetegek hancúroztak kedvükre velük, csak Tuzson nem találta az úristennek a kiskorú áldozatokat a Szőlő utcában.
2022-ben, a Covid-időszak után a különleges jogrend rendszerét átalakították, egyszerűsítették, és szélesebb lehetőséget biztosítottak a kormánynak rendkívüli helyzetek kezelésére. Magyarán kihagyták a parlamentet a döntéshozásból, és akár egy nap alatt elfogadtak majd beiktattak egy új törvényt. Erről mit gondol az alkotmányjog?
2024-ben azt is kijogászkodták, hogy a legfőbb ügyészt ne kizárólag ügyészek közül választhassák meg. Érdekelne, hogy erre mi az alkotmányjog precíz definíciója?
Ekkor már túl vagyunk egy gyalázatos pedofil kegyelmi botrányon, ami egyáltalán a Sándor palotába katapultálta az elején idézett közjogi személyt, aki szart magasról az egészre, nemhogy bocsánatot kért volna a gyermekek ellen elkövetett bűnök miatt. Az ugye meghaladná a kompetenciáit. Az alkotmányjog szerint.
Aztán 2025-ben, amikor már minden irányból egyre hangosabb lett a társadalmi elégedetlenség, még mindig volt érkezésük korrigálni a fércművüket. A talán mindenkori legnagyobb politikai vitát kiváltó, alkotmányjogi erőszaknak minősülő módosításaik közé emelték az állampolgárság felfüggesztésének lehetőségét bizonyos kettős állampolgárok esetében, beleírták az alaptörvényükbe, hogy „az ember férfi vagy nő”, továbbá a gyermekvédelem elsődlegességére hivatkozva konkrétan betiltották a Pride-ot. Attól függetlenül, hogy mennyire sikerült, miután Sulyok beszélő fej aktívan vagy passzívan végig asszisztált mindehhez, ráfért az arcára ez:
„Ismételten egyértelművé tettem, hogy ez nem nyújt alkotmányos indokot a lemondásomhoz, az Alaptörvény betartására és betartatására tett eskümnek megfelelve nem tehetek eleget az erre vonatkozó felszólításnak.”
Fogalmam nincs, hogy Sulyok főnökének milyen indokra volt ahhoz szüksége, hogy folyamatosan kénye és kedve szerint farigcsálja azt a silány művet, amire a drága elnök úr hivatkozik (leginkább semmilyenre), viszont Sulyokról a gyerekkorom állatkerti élményei jutottak eszembe. Általában kaptunk lufit, amit az árus felfújt héliummal. Ha útközben nem szállt el, akkor hazavittük, és másnapra a nagy, kövér nyúlból egy szottyadt, ráncos kis rózsaszín izé lett. Valami ilyesmit látok a lelki szemeim előtt, ez jut eszembe a fizetésébe és a székébe kapaszkodó köztársasági elnökről. Az Orbán-rendszer maradványáról, aki nem tágít. Akinek a bukott doktorminiszterelnök gazdája a választási bukta után adott interjúban azt mondta, hogy Magyar Péter találja meg a módját, hogyan lehet jogilag eltávolítani a pennát a tintából. Gondolom, meg fogják találni. Ettől még ez a szétjogászkodott és széthordott ország tele van ilyen Sulyok-jellegű taposóaknákkal, amelyek miatt sajnos sokáig nem lehet még önfeledten futkosni a virágos réten.
Ceterum censeo: a bukott Orbán-kormányt és valamennyi cinkosát felelősségre kell vonni!
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.