NEHAZUGGY

Komoly ország

Molnár Bálint | Ma | 8:08

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,062,520 forint, még hiányzik 937,480 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

BL-döntő utáni jó reggelt, jó pihenést, gyógyulást, örömöt, bánatot, mindenki válasszon kedvére!

Örülök, hogy azt az egy PSG-szurkolót leszámítva, aki Budapest helyett Bukarestbe utazott megtekinteni a PSG-Arsenal mérkőzést, mindenki más ott volt a Puskás Arénában tegnap, aki számít. Úgy értem, tényleg mindenki. A régi nomenklatúra illusztris tagjai is meg az új kormány legalább fele, és természetesen a Szijjártó család elmaradhatatlan kelléke, Dzsudzsák Balázs ~~diplomata~~ is. Nincs ezzel probléma. Remélem, Pintér Sándortól a Mészáros-Várkonyi gerlepáron keresztül Orbán Balázsig mindenki jól érezte magát, még akkor is, ha esetleg nem mindenkinek oda szólt a jegye, ahova még akkor tervezte, amikor még nem az volt, ami most van.

Az az én magánjellegű problémám, hogy nem elég, hogy a csapat, amelynek szurkoltam, a papírformának megfelelően veszített, de ráadásul tizenegyespárbaj után. Nem mintha nem lenne majdnem mindegy ez is, futballszurkolói múltamnak ez az egyik legmeghatározóbb élménye: ha tizenegyesekkel dől el a meccs, akkor tuti, hogy ez a végkifejlet. Akinek szurkolok, az veszít. Viszont ha az ember nem megszállottan mániás, akkor emiatt nem kezd törni-zúzni, nem vágja fel az ereit, és nem rúg bele a macskába. És ha már így benne égtünk a BL-döntő lázában, nem teljesen megalapozatlanul, még pár szót erről. Van ez az ember, akinek az egyik téveszméje a sok közül, hogy ő zavarta ki az oroszokat a korábbi elnyomórendszer-váltás környékén. Ugyanennek az embernek egyik másik téveszméje a sok közül, hogy végül is ő épített a magyar nemzethez méltó stadiont. A 2019-es stadionavatón mondta: Ötven évig mondták, hogy nem lehet meg nem tudom. Jó, jó, jó. Tízmillió ember ha nem tud megépíteni egy stadiont, akkor csukjuk be a boltot. Ne vicceljünk, ez egy komoly ország.

Jó, hát kinek mi a komoly ország. Van, aki beéri annyival komolyság címen, hogy a vonat eljut menetrend szerint A-ból B-be, a mentő kiér időben, ha szükség van rá, az állam szolgál, nem terrorizál, és úgy általában sikerül megrendezni és különösebb problémák nélkül lehozni egy átlagos hétköznapot, még ha BL-döntő ritkábban is esik be az ablakon. Ez a szóban forgó ember nem ilyen ember, ő piszlicsáré dolgokkal soha nem foglalkozott, ő mindig mert nagyot álmodni, ő azt tanulta meg az elmúlt 63 évben, hogy sosem szabad kishitűnek lenni. Nos, ez az ember megfejtette így utólag visszatekintve uralkodása elmúlt tizenhat évére, hogy amellett, hogy Paks 2 nem épült meg, ami ugye elcseszte a tökéletes születésnapját IS, a másik nagy probléma az, hogy túl kicsi lett ez a 65 ezres stadion (ami valójában 67 ezres), mert 80 ezrest kellett volna építeni. Az lett volna az igazi. Azzal nincs probléma így utólag visszanézve se, hogy Mészáros Lölő és Szíjj László közel száz százalék túlárazás mellett húzták fel (az eredetileg tervezett 100 helyett 190 milliárd lett, de simán maradhatott) ezt a különleges ékszerdobozát a nemzeti nagyot álmodásnak, hanem hogy az év X napján, amikor se BL-döntő, se Metallica-koncert nincs, akkor 80 ezer helyett csak 65 ezer széken nem ül senki. Különben is egy egyszerű hármasszabállyal ki lehet számolni (ha matematikus lennék, én is ki tudnám), hogy ha a 65 ezres stadiont dupla annyiért építették meg, mint amennyi az eredeti tervekben szerepelt, akkor a 80 ezres stadiont hányszorosan lehetett volna túlárazni.

Ilyen szempontból különösen indokolt a sajnálkozás. Mindenki másnak meg a nemzeti büszkeségen túl ez az amúgy remek stadion is egy gyönyörű szimbóleuma a fent meg nem nevezett személy kormánya által 16 éven át precízen irányított, sok egyéb mellett a túlárazott állami beruházásokban testet öltő rendszerszintű korrupciónak. Madártávlatból pedig ez a kétségtelenül szépséges stadion a fél- és egész diktatúrák működésének leírására is szolgál, ahol nem racionális okokból, nem pragmatikus megfontolásokból épülnek-szépülnek dolgok, hanem azért, amit fent is idéztem: hogy megmutassuk, hogy mi ilyet is tudunk, pénz nem számít, ez egy komoly ország. Egészségesen működő helyeken, ahol az államnak láthatatlan a keze, és nem fojtogatja reggeltől estig a piacot, nem azért épül stadion, hogy jellemhibás, küldetéstudattal megvert, a gazdaság nyelvét nem beszélő politikusoknak legyen mivel döngetni a mellüket és hencegni bele a vak világba, hogy nekik ez is összejött, hanem mert nyereséget termel, mert megéri, mert lényegében a köz érdekét szolgálja. De hát az ezer év alatt megtérülő/soha meg nem térülő beruházások országában a profit csak akkor fontos, ha a holdudvar és a retyerutya (pl. Lölő és kölkei) profitjáról van szó. Bár ahogy elnéztem az Orbán família különböző tagjaihoz köthető ún. vállalkozások beszámolóit, nem egyedül a család feje hülye a pénzügyekhez, nemcsak neki nem volt elég a jóisten összes közpénze, de az elsőszülött lányától a vejéig mindenki másnak is problémája van a saját lábbal. Valószínűleg azért, mert a (korrupt) politikai hátszél is csak akkor segít, ha van mire alapozni. Tehetség, hozzáértés, szorgalom nélkül a jóisten közpénze nem elég a sikerhez.

Úgyhogy nem akarom elképzelni se, hogy mi lett volna ha az elmúlt 16 év nem úgy alakul, ahogy alakul, mert így alakult, és sehogy máshogy nem alakulhatott volna. Egyáltalán nem vigasz, csak egyszerű ténymegállapítás, hogy a szétcsúszott, delíriumos megfejtése ellenére a futballmániás, skizofrén hajlammal megvert despotának nem hozta el a megdicsőülést a tegnapi BL-döntő. Megbukott, mielőtt odaért volna a célvonalhoz. Pedig miután közel 100 milliárdos túlárazás mellett felhúzta és átadta a Puskást, mennyit tepert a rendezési jog megszerzéséért. És bizonyára elképzelte, hogy milyen fasza születésnapi ajándék lesz Csányi Sándor jobbján mennybe menni, hogy ezt is megcsináltam, ezt is én csináltam meg, lehet kezet csókolni. Nem jött össze, és akkor se jött volna össze, ha Paks 2 megépül és 65 helyett 80 ezres ez a stadion. De szerencsére ez őt nem érdekli, az önkritika legkisebb ráutaló jele nélkül tekint a homályos jövőbe. Viszont remélhetőleg a csúnya bukásából azért tanult valamit az utána jövő, tegnap a díszpáholyban a neki fenntartott helyen ülő erős vezető. Arról, hogy miért nem érdemes túljutalmazni a lojalitást, rálépni mindenkinek a fejére, aki jelzi, hogy baj van, bármilyen korrekció nélkül besöpörni a problémákat az ágy alá, le- és alábecsülni az ellenfelet, valamint felelősségvállalás helyett állandó bűnbakképzéssel megpróbálni megnyerni a pillanatot.

Sebaj, ha már a bukott despota presztízsprogramját elrontották a magyarok április 12-én, legalább Hankó Balázs gyógyszerész és bukott kulturális és innovációs miniszter 17 millió forintos NKA-projektje sikerrel járt. Felállították a budai Várban a citerarekordot, több mint ötszázan citeráztak egyszerre, és a Bajnokok Ligája himnuszát is előadták népzenei átiratban. Gratulálok mindenkinek, aki ebben részt vett, akinek pedig bármilyen információja van a Nemzeti Kulturális Alap támogatásainak felhasználásáról, segítsen Tarr Zoltán vadonatúj kultúráért felelős miniszternek a már folyamatban lévő vizsgálatok sikerre vitelében, mert a Hankóék által ledarált papírhegyek már nem segítenek. Köszönjük a figyelmet, legyen világosság, boldog gyereknapot, ha teheted, támogasd a munkánkat!

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!