NEHAZUGGY

6000 milliárdos kérdések

Molnár Bálint | Ma | 8:07

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,030,920 forint, még hiányzik 969,080 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Történelmi jó reggelt mindenkinek! Szép napot, jó szurkolást, türelmet és örömet a mai budapesti kavarodásban közlekedőknek!

Arra most már nem elegáns nagy tételben fogadni, hogy miután holnap jár le a hivatalban lévő miniszterelnök közjogi méltatlanságoknak, az időközben megbukott Orbán-kormány idején kinevezett/megválasztott intézményvezetőknek adott világos ultimátuma, hogy önként távozzanak a posztjukról, pontosan hányan veszik a kalapjukat. Pozitív nullára és biztosra kultúrember nem fogad, jól is teszi. A magam részéről Polt Péter nem távozását például sokkal nagyobb problémának tartom, mint a Velencei Bizottságnál panaszkodó Sulyok Tamás kapaszkodását a Sándor-palota vasalóasztalába, de ez a lényeget tekintve mindegy: a jelen- és utókor kollektív megvetésének ódiumát felvállalva maradnak, amíg lehet. Amivel az az egy baj van, hogy a jogi-adminisztratív úton való eltávolításuk egyrészt időt és energiát emészt fel, másrészt kétségtelenül más, a kormányra nézve jóval kedvezőtlenebb lesz az optikája, a társadalmi megítélése.

Addig is. Ha már több szempontból történelmi ez a nap (nem mintha közérdeklődésre tartana számot): nyilvánvalónak tűnik, hogy a Paris Saint-Germain, vagyis a címvédő a budapesti BL-döntő favoritja, de én akkor is az Arsenalnak szurkolok. Van egy ilyen rettenetes szokásom, hogy általában a kevésbé esélyes oldalán állok. Amit árnyal némiképp, hogy az angol csapat éppen kirobbanó formában van, a Premier League megnyerése ad azért okot a bizakodásra. Ezt a közérdektelen információt csak azért hoztam ide, mert az minden egyéb körülménytől és kontextustól függetlenül tényleg menő, hogy a futball Bajnokok Ligája döntőjét a történelem során először Magyarországon rendezik. Történelmi annyiban, hogy az első hivatalos európai csúcsdöntőt 1956-ban rendezték, akkor még BEK (Bajnokcsapatok Európa-kupája) néven futott. A GKI becslése szerint nagyjából 50-70 ezer szurkoló érkezik a döntőre, és átlagosan három éjszakát maradnak a fővárosban, ami – olvastam tegnap – akár 50 milliárdot is hozhat a konyhára. Üstöllést körülnéztem a konyhában, hogy mi a helyzet, nincs nyoma ennek a pénznek, ámde komolyra fordítva: még ha a Balásy Gyula nevű tragikus antihőssel kumulált közpénzráfordítások nyilvánvalóan csökkentik is a végső egyenleget, azért van ennek a rendezésnek hosszabb távú reputációs és befektetést ösztönző hozama is, ami átpozicionálhatja Budapestet az európai prémium turisztikai célpontok között. Amivel kapcsolatban nem elhanyagolható fegyvertény, hogy a magyar történelem egyik legnagyobb turisztikai sufniszakértőjének remélhetőleg a büdös életben nem lesz már köze a magyar turizmushoz. Pedig nem kétlem, hogy ha nem arra fordul a történelem kereke, amerre az elmúlt hónapban fordult, akkor még sokat tudott volna a pusztítani a területen.

De ezen a potenciális 50 milliárdon innen és túl. Aki még nem volt sajt az egérfogóban és nem is dübörgött segítőkész, alászolgálatos egérként az őt kiröhögő háborús oroszlánnal a számára teljességgel ismeretlen tisztesség világába vezető képzeletbeli (nem létező) függőhídon, az biztosan nem tudja elképzelni, hogy van bármilyen magyarázat arra a 6000 milliárd forintos kérdésre, ami meg nem nevezett, de elég nyilvánvalóan körülírt turisztikai sufniszakértő édes jó apjából, a csúnyán megbukott miniszterelnökből kiszakadt tegnap, miután keserves évek után megszületett a politikai megállapodás Brüsszelben a Magyarországnak járó uniós források felszabadításáról.

Tehát legalább négy éven keresztül képtelen volt hazahozni azokat az uniós forrásokat, amelyekről fennállása óta azt harsogta, hogy nem ajándékok, nem segélyek, hanem járnak.

Mindenféle mondvacsinált kifogásokat keresett és talált arra, hogy Brüsszel miért nem adja oda egyedül neki az egész EU-ban azt, ami jár és amit mindenki más megkapott.

Odáig is eljutott, hogy nem is kellenek ezek a mocskos pénzek, mert a magyar gazdaság az uniós források nélkül, a saját lábán is képes működni.

Továbbvitte ezt a beteg gondolatmenetet odáig, hogy még az is jobban megéri, ha mi fizetünk a belga fővárosnak, mintsem hogy megmondják nekünk, hogy mit csináljunk.

Majd amikor a nép hangosan és érthetően megbuktatta, mert a bőrén érezte évek óta, hogy semmi nem működik az uniós források nélkül, és kiderült, hogy az utódjának néhány hét alatt sikerült tető alá hozni azt, ami neki évek alatt sem ment, akkor a parlamenti mandátuma elől a Lendvay utcáig menekült nyomorult minden bátorságát összeszedve paktumozik, egérfogózik és felszólít, hogy akkor mibe került a sajt, bazmeg.

Nem mintha fájna a péniszerdőben tátott szájjal bolyongó, zavart népnyúzó eme kínos önmarcangolása, de még most is nehéz elhinni, hogy van ekkora gazember a földön. Miután olyan állapotban adta át az országot, amilyenben, amit nem égetett el, azt kisöpörte, áldásos rombolásának köszönhetően az uniós túlzottdeficit-eljárás 2030-ig a magyarok nyaka köré lesz tekeredve, a gazdasági növekedés minimális lesz, és ha a Tisza-kormánynak a következő két évben nem sikerül stabilizálnia az államháztartást, akkor bóvliba minősíthetik Magyarországot, azzal támadja Magyar Pétert, hogy valami titkos paktumot kötött akkor, amikor megállapodott arról a 6000 milliárd forintról, ami elegendő lehet az általa összehozott, közel 7%-os GDP-arányos költségvetési hiány konszolidálásához? Hogy mit adott el a magyar érdekekből Brüsszelnek? A románok, a lengyelek, a szlovákok és a többiek ezek szerint mind eladtak valamit a nemzeti érdekeikből, amikor hazavitték az országaiknak járó forrásokat? Hát nem úgy volt, hogy ezek a pénzek járnak? Ezek szerint korábban, amikor ömlöttek az uniós források, akkor az Orbán-kormányok is mind eladtak valamit a magyar érdekből? És mit adtak el belőle? És miért nem tudnak róla a magyarok, ha tegnaptól mégis minden úgy volt, hogy nincs ingyen sajt, csak az egérfogóban? Ha már paktum: azt se tudja mai napig az ország, hogy az ún. olcsó orosz energiáért cserébe mit kellett tálcán kínálni Moszkvának.

Az senkit nem érdekel, hogy mi a Havasi Bertalan és Czunyiné gondjaira bízott fideszes feltámadás forgatókönyve, de hogy tizenhat év után a teljhatalmával minden áldott nap visszaélő, az ország helyett a saját pereputtyát közpénzből gazdagító vezénylő tábornok, aki abba bukott bele, hogy Moszkva helyett Brüsszel ellen háborúzott, azzal támad a függöny mögül, hogy felháborító, hogy a magyarok megkapják a pénzüket. Mennyivel jobb titkosított csilliárdos hiteleket felvenni Kínától, amit majd brutális kamattal fizet vissza a következő három generáció, nem? Az korrekt ingyen pénz, hajrá Magyarország, hajrá magyarok!

Szóval azt akarom mondani, hogy ha már így felgyorsultak az események, hogy a nyomozóhatóságok is pár hét alatt annyi munkát elvégeztek, amennyit korábban hosszú évek alatt sem sikerült, most hogy már az Európai Ügyészséghez való csatlakozás is segíteni fogja e romlott, nemzetellenes bagázs bűneinek felgöngyölítését, tisztán jogállami eszközökkel érdemes volna mielőbb eljutni a bűzlő fejig. Nem kell mártírt csinálni belőle, de haladjunk, erre a toxikus röfögésre már semmi szükség.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!