NEHAZUGGY

Ugyan már?

Molnár Bálint | Ma | 8:06

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,982,670 forint, még hiányzik 1,017,330 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Szép reggelt, őszinte tisztelettel üdvözlünk mindenkit, akit illet, mindenkit, akinek van megköszönni valónk! Ma se lesz mindenben igazunk, lehet, hogy semmiben nem lesz igazunk, de bármilyen furcsa, azért az jót tud tenni az ember lelki és mentális egészségének, ha nincs meggyőződve arról, hogy neki mindig mindenben igaza lesz. Elég annyi, ha megpróbál nem ártani, mert akkor olyan nagy baj nem lehet.

Ebből a szerény hóvirágpózból szemlélve meglehetősen ijesztőnek tűnik az az ember, aki néhány hónap leforgása alatt eljutott a Harcosok klubjától a Czunyiné-féle Védvonalig, vagyis Európa mindenkori legsikeresebb politikai pártjától a jogsegélyszolgálattal foglalkozó civil szervezetig, akinek az volt az életcélja, hogy lefejeljen, eltaposson, levigyen a tatamira mindenkit, aki veszélyezteti azt a pozícióját, hogy vagy ő fogja megoldani a magyarság minden problémáját, vagy mind meghal a magyar nemzet. Ez az az ember, aki valamiféle hátborzongató mitikus és misztikus küldetéstudattal, az abszolút, egyetlen igazság birtoklásának illúziójával megverve az elmúlt évtizedek minden egyes napján a saját igazsága megkérdőjelezhetetlenségének tudatában tört és zúzott, minden falon átment, minden vörös vonalat átlépett, meg volt arról győződve, hogy ha nem is most, de előbb-utóbb úgyis igaza lesz mindenki mással szemben, úgy másfél hónapja szembejött saját magával.

Vagyis kiderült, hogy miután 16 éven keresztül a mindig igazam van, tehát akár a fél országot is a pereputtyom nevére írathatom elv alapján azt tettem, amit nem szégyelltem, elérkezett a pillanat, amikor a nép úgy döntött, hogy már rohadtul nem hisz nekem, pláne nem hiszi el, hogy az ő érdekében loptam, csaltam, hazudtam végig az elmúlt hosszú éveket és traumatizáltam a beteg propagandámmal csecsemőtől aggastyánig mindenkit, aki nem tudott védekezni az általam 2010-ben indított társadalmi kísérlettel szemben. Nekem ijesztőnek tűnik, hogy amikor ettől az embertől megkérdezték, hogy nem-e tart-e esetleg az elszámoltatástól, hogy nem-e tart-e attól, hogy ő vagy valamelyik családtagja bíróság elé kerül, akkor szinte rezzenéstelen pofával mondta bele a kamerába, hogy

Én? Ugyan már! Há’ miért? A törvényeket betartom és betartatom, erre tettem esküt! Minden eskümet megtartottam, ezt is.

Tegnap se tudtam a megfejtést arra, hogy egyáltalán hogy bírt ez az ember (és az összes társa) egyáltalán aludni annyi száradó bűnnel a lelkén, amennyiben a társadalmi közmegegyezés szerint a manyup széthordásától az ukrán pénzszállítók kirablásáig végtelen annak a – vidékiprókátorul szólva – görénykurzusnak a bűnlajstroma, amelynek a tetején gátlástalanul pöffeszkedett és még poloskázni sem szégyellt, amikor a márciusi szél belefújta a puskaport a szemébe. Most sem tudom a megfejtést, sőt, most még inkább zavarba ejtő, hogy vajon komolyan gondolja, hogy az általa betartott és betartatott törvényeknek csak betűje van, szelleme nincs, vagy a magát tigrisnek képzelő fogatlan nyúlban ébredtek fel az oly sokáig sikeres manipulátor ösztönei. Hogy komolyan gondolja, hogy ugyan már, vagy csak a benne automatikusan működésbe lépett sötét erő könyökölt ki a száján, mint Freud szokott alkalomadtán?

Nem tudom, talán annyiból benézem ezt a dolgot, hogy mi a fenéért is emigrált Amerikába az elsőszülött és az ura az onokákkal, vagy a Mol miért döntött a választások előtt rendkívüli, 241 milliárd forintos osztalék kifizetéséről, ha minden a helyén volt, és nem készült volna vereségre a Párt? Ez persze nem mond ellent automatikusan annak, hogy nyugodtan alszik, mert tudja, hogy minden le van papírozva, ezért még mindig koronának látja a fején lötyögő csörgősipkát. Ja, 16 évnyi hatalomnak azért van egy megrészegítő, megtévesztő, az elmét akár súlyos téveszmékbe borítani is képes hatása. Különösen abban az esetben, ha az ember körül még mindig ott lihegnek a Czunyinék, Havasi Bertalanok és Bencsik Andrások, akiknek változatlanul ő a politikai állatok tökéletes királya, a félistenné zsugorodott egyélőisten, akik tőle várják a visszatérést, a feltámadást, a megújulást és az újabb győztes háborúba vonulást.

Nem tudom, hogy lesz a kamu jogsegélyszolgálatból politikai feltámadás úgy, hogy Navracsics Tibor – aki úgy vonult vissza a politikából, hogy a főnök füttyentésére visszajött szellemileg megújítani a morális fertőt – saját bevallása szerint van, ahol a Fidesz alapszervezetei a tisztújítást sem tudták lebonyolítani, mert a sánta kutya nem akar politikai pozíciót vállalni az elsüllyedt hajón, és ugyan Bencsik András nyáladzik, hogy gyere vissza, Viktor, Fricz Tamás Békemeneteket szervező (!) CÖF-alapítót (!) például úgy vágták ki 36 év után a Magyar Nemzettől, ahol külsős szerződése volt, mint macskát szarni. Nem mintha az én problémám lenne ennek a sokak szerint még mindig politikai pártként számon tartott, de valójában a bűnszervezet jeleit magán hordozó tömörülésnek, de azért az vicces, hogy a szellemi megújítás érdekében a függöny mögül visszarángatott Navracsics még azt se tudja, hogy ő vajon egyáltalán felszólalhat-e a Fidesz kongresszusán, hogy elmondja a kollégáknak, hogy vissza kellene térni az 1998-as polgári értékekhez.

De ne ragadjunk bele a részletekbe, abban valószínűleg nem alaptalanul reménykedhet a nemzet leghírhedtebb önjelölt utcai harcosa, hogy miután pont azok az ügyek húzódnak a legtovább az igazságszolgáltatás berkeiben, amelyekben a közvélemény egyáltalán nem alaptalanul azonnali eredményeket akar látni (lásd: a BL-döntőt potenciálisan bedönteni képes pityergő Balásy Gyula cégcsoportja túlárazott szerződései, az MNB kirablása, Völner-Schadl-ügy vagy éppen az újdörögdi gyakorlópályán tavaly márciusban történt tragédia, ahol még mindig nincs gyanúsított se), hiszen a brutálisan leterhelt bíróságokon nincs annyi bíró, nincs akkora kapacitás, hogy a mindent lepapírozó maffiafőnök soron kívül sorra kerüljön az ő bűnlajstromával. Szóval igen, bízhat abban, hogy ugyan már. Lehet, hogy visszaélt a joggal, lehet, hogy nem a közjót, hanem a saját javát szolgálta, lehet, hogy a társadalmi béke helyett polgárháborús pszichózisba kergette az országot, az sem hazugság, hogy az alkotmányozó hatalmával visszaélve, az éjszaka leple alatt sündörgő, bármire kapható káderei nevére vett indítványok révén például magántőkealapokba folyatta az állami milliárdokat, ami a társadalmi közmegegyezés alapján korrupciónak minősül, de minden le van papírozva, úgyhogy utána az özönvíz és ugyan már. Hont Andrástól se kérdezze senki, hogy miért pont őt találta meg egy 500 milliárd forintos nagylelkű felajánlással egy fideszes milliárdos.

Nem kérdezek semmit, ellenben revideálok, mert nem szégyen belátni, ha az ember téved. Lehet, hogy mégiscsak helyes és kívánatos, vagyis a köz javát szolgálja majd, ha az orbánizmus által kiüresített parlamenti vizsgálóbizottságokat valódi hatalommal ruházzák fel. Nem egyszerű politikai és jogi vita tárgya ez sem, de ha le vannak folytatva az érdemi viták, ha nem fű alatt, az éjszaka leple alatt, átláthatatlanul születnek döntések, akkor nincs baj az abszolút filmszínházzal. Szóval lehet, hogy ugyan már, de ha valaki azzal nyomul, hogy ő világ életében betartotta és betartatta a törvényeket, akiről még mindig úgy tudják a védvonalas rajongói, hogy bátor harcos, az csak nem futamodik meg egy parlamenti vizsgálóbizottság elől, nem? Majd akkor tényleg lemondom a Netflix-előfizetésemet, úgysincs rá időm, mióta az élet bizonyult a legnagyobb rendezőnek. Köszönöm a figyelmet, köszönjük a támogatást mindenkinek, akit illet, aki teheti, maradjon mellettünk, és most olvastam, hogy állítólag a tej jobban hidratál, mint a víz.:)

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!