Május 26,  Kedd
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék
Adomány

Hacsaknem Blog


Rogán Antalnak nem azért van félnivalója, mert Magyar Péter azt mondta

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 723,417 forint, még hiányzik 2,276,583 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Mielőtt kiderülne, hogy a következő négy évben nagyvonalakban mire lehet számítani az országgyűlési munka, az egymással szemben álló felek, az egyharmad és a kétharmad egymáshoz való viszonyát tekintve, már sokadszorra olvasom nagyjából ugyanazoknak a közéleti figuráknak az aggodalmait nagyjából ugyanazokon a felületeken arról, hogy nem jogállami eszközökkel képtelenség jogállamot építeni, és szegény Sulyok Tamás. Ahogy például az Indexen rendszeresen publikáló Fodor Gábor politikus is visszatérően emlegeti (és egyáltalán nincs ezzel egyedül), az nem jogállami módszer, hogy a köztársasági elnököt az új kétharmad méltatlanul támad és igyekszik kipiszkálni a helyéről, hogy visszaható hatályt akar érvénybe léptetni a miniszterelnöki ciklusok korlátozásánál, vagy hogy összekeveri a vizsgálóbizottságok, valamint a bíróságok szerepkörét.

Szerintem a választók, a nyilvánosság nagy részét valószínűleg kevéssé, vagy egyáltalán nem érdeklik ezek az elméleti okoskodások, sőt, a zöm valószínűleg megfelelő ismeretek hiányában nem is próbálja eldönteni, hogy kinek van igaza. Hogy a második kérdés tekintetében akkor a benyújtóknak van igazuk abban, hogy a miniszterelnöki ciklusok korlátozására vonatkozó Alaptörvény-módosítás valójában a jövőre szól, a hatályba lépését megelőző időre nem állapít meg kötelezettséget, nem von el, nem korlátoz jogot, mindössze egy olyan korlátot állít fel, ami erősíti a demokrácia működéséhez szükséges fékek és ellensúlyok rendszerét. Vagy mások mellett Hack Péter jogtudósnak van igaza, aki számára egyértelmű, hogy a szabályozás egyrészt visszaható hatályú, másrészt személyre szabott jogalkotás, Orbán Viktoron kívül ugyanis nincs olyan személy, akire az 1990-ig visszamenő hatály okán ez a törvény vonatkozna.

Nem vagyok jogász, és nem is akarok úgy tenni, mintha az lennék, ráadásul ezeken az egymásnak ellentmondó jogértelmezéseken túlmutatóan van itt egy másik kérdés, ami szintén több helyről visszaköszön, ma történetesen az említett volt politikus Indexen megjelent dolgozatában. Amivel kapcsolatban feltűnt, hogy a címlapon Nem jogállami eszközökkel képtelenség jogállamot építeni címmel jelent meg, kattintás után viszont már teljesen más cím alatt futott: Nem lehet hazát építeni a legyőzöttek megbélyegzésére. Mindkét megállapítás kétségtelenül jól hangzik, függetlenül attól, hogy azon a portálon jelenik meg, amelyik komplett választási programot hamisított a mesterséges értelem segítségével a választási kampányban, amely a legsúlyosabb pervesztes hazugságokat terjesztette a jelenlegi kormánypártról. Tekintsünk most el ettől, illetve attól, hogy ez kinek probléma, kinek nem jelent semmit, kit nem zavar egyáltalán, hogy egy ilyen felületen publikáljon. Tehát nem lehet hazát építeni a legyőzöttek megbélyegzésére – állítja a szerző, akivel maximálisan egyet is lehetne érteni ebben a kérdésben. Feltéve, hogy ezzel a problémával állunk szemben. Szerintem ez a helyzet nem létezik, ilyen probléma nincs.

Fodor szerint a Tisza a hatalmi erőfölényével visszaélve, az ellenzék beleegyezésére igényt sem tartva szeretné elérni a céljait, a morális felsőbbrendűsége tudatában, amivel az a baj, hogy ugyanígy viselkedett a Fidesz is 2010 után, amikor egyoldalú lépésekkel átszabta a magyar közjogi berendezkedést és a közéletet. Az ehhez képest egyébként helyes és kívánatos változás viszont akkor következne be, és az a korábbiakhoz képest valódi paradigmaváltást is jelentene,

ha a győztes nem azon törné a fejét, hogy miként zárja börtönbe, lehetetlenítse el politikai ellenfelét, hanem keresne néhány közös pontot a legyőzöttel, ahol együtt tudnának fellépni hazánk érdekében. (Természetesen azok mindig meg kell, hogy kapják a büntetésüket, akik megszegték a törvényt.)

Országot, hazát nem lehet úgy építeni, hogy örökké kriminalizálni próbáljuk a legyőzöttet.

Ezt látjuk már lassan két évtizede itthon, nem is jutunk előre emiatt a felfogás miatt. Nem az ügynökakták hiányzó nyilvánossága akadályozza a fejlődésünket – természetesen a maga helyén ez is egy lényeges ügy –, hanem az egymással szembeni gyilkos és destruktív indulat.

Szerintem az egyszerűen nem igaz, legalábbis eddig a pillanatig nincs példa arra, hogy a Tisza visszaélt volna az erőfölényével, hogy nem jogállami eszközöket vetett volna be, hogy nem érdeklik az ellenzéki igények. Nincs jobb példám most erre, mint hogy Magyar Péter maga korrigálta azt az Alaptörvény-javaslatukat, amelyet a Fidesz-KDNP nehezményezett, és aminek az ügyében petíciót is indítottak. A Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetésével kapcsolatban eredetileg törölni akarták a Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelmére vonatkozó passzust. Miután a legyőzöttek ebből azt olvasták ki, hogy a Tisza tulajdonképpen hozzá akar nyúlni a migrációs politikához, revideáltak: benne marad a szövegben a keresztény kultúrára vonatkozó rész.

Az pedig egyszerűen nem állja meg a helyét, hogy itt a politikai ellenfél igazságtalan ellehetetlenítéséről lenne szó. Magyar Péter számtalanszor világossá tette – talán még a Telexnek adott tegnapi interjújában is volt erre utalás -, hogy nem lesz kollektív bűnösség vagy kollektív kriminalizálás például az állami szférában dolgozókkal szemben sem. Ami azt jelenti, hogy különbséget tesznek a politikai döntéshozók és a rendszert lényegében működtető szakemberek között, akik nem politikusok. Az is többször elhangzott, hogy a jogsértésekért kizárólag az egyéni felelősséget fogják vizsgálni, miközben biztosítják a szakmai apparátus folyamatos és békés működését. Nem is lehetne másként, hiszen a Tisza elszámoltatási programjának ez az egyik legfontosabb sarokköve. Hogy a jogállami elszámoltatás során nem alkalmaznak politikai alapú bosszút.

Természetesen nem az ügynökakták hiányzó nyilvánossága a probléma az országépítés folyamatában, de az igen, ha Rogán Antalt vagy Orbán Viktort, Szijjártót és Lázárt összemossuk az ún. legyőzöttek teljes táborával, amibe beletartozik az április 12-e óta depresszióba esett, cserben hagyott fideszes szavazó is, meg a tisztességes fideszes polgármester is meg a NER-oligarchia krémje is. Rogánt nem kell kriminalizálni, nem kell kitalálni, hogy jó eséllyel bűncselekményeket követett el, nem kell igazságtalanul meghurcolni. Rogán Antalnak nem azért van félnivalója, mert Magyar Péter azt mondta, hanem az önmagáért beszélő elmúlt tizenhat év miatt.

Ilyen szempontból országot, hazát úgy sem lehet építeni, hogy az a társadalom, amely a jogállami eszközökkel történő elszámoltatásra szavazott, nem tudja meg, hogy egészen pontosan kik, hogyan, milyen mértékben rabolták el az országot, ha nem látják, hogy van komoly következménye mindannak, amiről sejtéseik már most is vannak, és ha pejoratív értelemben vett morális felsőbbrendűségnek nevezzük azt a nemzeti minimumot, hogy nem egyezünk ki azokkal, akik az elmúlt tizenhat évben az ország kárára gyarapodtak, és soha nem jött el az a pillanat, amikor jóllaktak volna. A közös fellépésnek megkerülhetetlen előfeltétele az, hogy a legyőzöttek táborának érintett tagjai vállalják a felelősséget és tanúsítsanak megbánást. Nem a tisztességesek, hanem a tisztességtelenek. Egyelőre addig jutottak, hogy árulónak nevezik azt, aki néven nevezi őket. Ilyen szempontból országot, hazát mindenek előtt őszinteségre lehet építeni. Őszinte szembenézésre a múlttal.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.