Jó reggelt, verőfényt! Már éppen ideje volt, hogy május utolsó hetére beüssön a kánikula, és sugározzon magán kívül az UV-B, úgyhogy csak óvatosan a tüzesen lesütő nyári nap sugarával.
Hasonlóképpen sugárzik az értelem és a moralizáló morális fölény. Ha nem is minden irányból, de a magát rendületlenül nemzetinek nevező oldalról, amelyik abban bízik, hogy 16 év általuk okozott traumáit néhány hét alatt kiheveri az ország és lehet haladni, fátylat a múltra. De legalábbis arra a felére, amelyik nemcsak kellemetlen nekik, de remélhetőleg végzetesnek is bizonyul a legtöbbjük jövőjét illetően. Amikor is megkapják, ami jár. Nem többet, nem a vérüket, csak ami jár.
A kirobbanó közpénztehetségről se feledkezzünk meg, ami szintén sugárzik a nemzeti oldalon, mint Csernobil. Két példát hurcolnék ide azok kedvéért, akik valódi keresztényekként vagy csak egyszerűen érző lényekként hajlamosak esetleg idejekorán megbocsátani az ellenük vétkezőknek.
Ja, és a 2026-os állami költségvetésből se tűnt el egyetlen fillér sem, nemhogy 286 milliárd forint. Hazugság, hogy a 2026-os költségvetés mögött nem volt megfelelő fedezet, minden az alkotmányos szabályoknak megfelelően, törvényesen és célszerűen, a közpénzek eredményes kezelésével és az átláthatóság biztosításával zajlott. Ezért nemhogy a bukott kormánynak kellene büntetőjogi felelősséget vállalnia, hanem a bukott kormány fenyegetőzik azzal, hogy aki kétségbe vonja, hogy mindent tisztességesen és becsületesen intéztek, annak viselnie kell a felelősséget. Nem a vér- és a bosszúszomj, de nagyon kíváncsi lennék, hogy komolyan azt gondolják, hogy néhány MTI-közleménnyel, illetve újabban mindenféle petíciókkal (lásd: a KDNP petíciót indított, amiért a Tisza Párt ki akarja törölni az alapfércműből a keresztény kultúra védelmét) körbebástyázott fröcsögő nyílt levelekkel el van intézve minden? Hogy mindenki hazudik, aki úgy látja, hogy miközben kisöpörték az ország padlását, olyan hiányt és államadósságot akasztottak a magyarok nyakába, hogy a Holdról is szabad szemmel látszik, a felcsúti gázszerelővel és mindenféle nyúlványokkal kiegészült komplett Orbán família a köz pénzéből gazdagodott meg? Mindenki mást hagyjunk is, de tényleg van olyan verzió a fejükben, hogy mindent meg fognak úszni, elég lesz Havasi Bertalan kottája szerint kiabálni?
És ez csak a számszerűsíthető, gazdasági, pénzügyi lehúzás. De a kivétel nélkül minden nemzeti minimumot felszámoló erkölcsi fertő, amibe magukkal rántották az általuk 16 éven keresztül nem mellesleg folyamatosan bántalmazott országot és határokon átívelő nemzetet, az még ennél is durvább. Aminek tényleg nincs gyomorforgatóbb szimbóluma, mint a kegyelmi ügy. Szemléletesen írja le azt a minden önreflexiótól mentes mélységet, ahova a Fidesz (a református egyház is magára veheti) lesüllyedt, Gulyás frakcióvezető ragacsos moralizálása arra a miniszterelnöki felvetésre, hogy mit keres még a Parlamentben azok után, hogy kiállt a botrány egyik fő felelőse, Balog püspök mellett?
Attól, hogy Balog Zoltán helytelenül járt el, amikor ebben az ügyben kegyelmet javasolt valakinek, aki arra nem volt érdemes, sosem fogom megtagadni őt. Lehet, hogy Magyar Péter személyes kapcsolatai aszerint alakulnak, hogy ki az, aki számára politikailag hasznos és ki az, aki nem, de ebben nem fogom követni őt. Ez neki nagy szerencséje, mert amikor nem volt még sikeres, nem vette ilyen udvartartás körül, és sokan támadták, akkor is számíthatott a jóindulatomra és támogatásomra. Sajnálom, hogy a pillanatnyi siker az új miniszterelnökkel ezt már elfeledtette és ezért pünkösdvasárnap olyan személyes vádaskodásba kezd, amiről mindketten tudjuk, hogy kifejezetten méltatlan.
Szerintem nincs ember a Fideszben – a volt férjét egy adott ponton képződménynek nevező, Kónya Endre kegyelmét jobb meggyőződése ellenére is ellenjegyző Varga Juditot beleértve -, aki olyan harsányan tagadta volna meg egykori barátját, mint Gulyás. Kisebb gyűjtemény rakható össze abból, hogy Gulyás Gergely hányszor nevezte bolondnak és elmebetegnek Magyar Pétert, hányszor tagadta meg a volt barátját a széles nyilvánosság előtt tett nyilatkozataiban. Már akkor, amikor még távolról sem volt sikeres, sőt, az egész Fidesz reménytelen helyzetben lévő, elkeseredett embernek nevezte. Gulyás mondta, nem én:
– mióta ismeri Magyar Pétert több dologban különbözött a véleményük, de „abban, hogy ő bolond, teljes közöttünk az egyetértés”,
– Magyar Péter megnyilvánulásai „az elmebaj egyre elhatalmasodó megnyilvánulásai”,
– a kormány több tagjának is feltűnt már, hogy a Tisza Párt elnöke „elmebeteg”.
Tehát miután orvosi diagnózist állított fel több ízben róla, árulónak nevezte és azt is kizárta, hogy valaha még beszéljen vele az életben, éppen a személyes vádaskodással nyomulni és méltatlannak nevezni a felvetést, hogy a pedofilsimogató Kónya kegyelmét az államelnökből kitaposó Balog melletti kiállásnak nem kellene valami következményének lennie, sebészi pontossággal mutatja meg, hogy hova aljasodott az a Fidesz. Az a Fidesz, amelyben Gulyás ráadásul az emberarcúak közé tartozott. Az nem méltatlan, az csak helytelen, hogy Balog kegyelmet javasolt valakinek, aki arra nem volt érdemes (?), na de azt számon kérni, hogy kicsit sem érzed szarul magad, Geri, az kifejezetten méltatlan. És hát nem a pünkösdvasárnapot is sikerült belekeverni? De.
Szerintem az egész elmúlt tizenhat év volt kifejezetten méltatlan erre a nyomorult országra.
Konkrétan Balogot illetően az a lehető legdurvábban méltatlan, hogy az egyháza mai napig megtűri a soraiban, nem is akárhogyan, hanem püspöki rangban, és nem zavarja el önvizsgálatot tartani és bűnhődni a világ végére.
Az a méltatlan, hogy Novákon kívül, aki könnyes leköszönő beszédében kénytelen volt ezt megtenni, egyetlen fideszesnek nem sikerült bocsánatot kérni a pedofil bűnözők áldozataitól.
Az a méltatlan, hogy ha a korrupció és az elnyomás bukott pártjáról van szó, a jóindulat és a támogatás soha nem azoknak járt, akik rászorultak volna, hanem a bűnözőknek, szörnyetegeknek, erkölcsi hulladékoknak.
Most hasított belém, miután több mint két év fáziskéséssel Balog nekiállt mentegetni az Orbán családot: ha kivételesen nem hazudott abban, hogy a bicskei gyermekotthon volt igazgatóhelyettesét egészen addig nem ismerte, amíg K. Endre felesége meg nem kereste őt a kegyelmi kérvénnyel, akkor pláne mi alapján javasolt kegyelmet neki, hogyan lehetett meggyőződve egy általa nem ismert ember ártatlanságáról? Akkor különösen magyarázatra szorul: ki ismerte közelebbről Kónyát, ha Balog nem, és miért van az, hogy mégis minden követ meg kellett mozgatni miatta, minden szokásos eljárást szájba kellett rúgni, minden épeszű javaslatot ki kellett kukázni, át kellett gázolni mindenen és mindenkin? Sejtjük a választ, és azt is pontosan tudjuk, hogy kevés méltatlanabb dolog van annál, mint amikor romlott emberek hatalmat kapnak és ennek megfelelő politikát csinálnak.
Ami pedig már nem fért bele, de ha valami kifejezetten méltatlan, akkor az Gulyás bukott kormányának tegeződő, támadó, szemrehányó, fröcsögő pünkösdvasárnapi nyílt levele, amit Orbán Anita külügyminiszternek címeztek. Jobb is, hogy erre már nem jutott időm, mert nem tűrném a virtuális nyomdafestéket. Bezzeg amikor Magyar Péter felmosott velük az átadás-átvételen, valahogy nem volt ekkora nagy arcuk. Köszi a figyelmet, további jó hétvégét!
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.