NEHAZUGGY

A nem vallásos családokat is hagyják dönteni

Lázár Gergő | Ma | 18:57

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 556,370 forint, még hiányzik 2,443,630 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Az egyházi iskolák nem politikai kegyből működnek Magyarországon. Évszázadok óta szolgálják a magyar köznevelést, és szülők tízezrei bízzák rájuk gyermekeiket. Éppen ezért visszautasítjuk, hogy bárki megbélyegezze azokat a családokat, akik egyházi iskolát választottak gyermeküknek. Visszautasítjuk, hogy az egyházi oktatásban tanuló gyermekeket egy politikai vita eszközévé tegyék”.

A szülőknek joguk van eldönteni, milyen értékrend szerint szeretnék nevelni gyermekeiket” – hangsúlyozta a kereszténydemokrata politikus.

„Mi kiállunk az egyházi iskolákba járó gyermekek, családjaik és az egyházi oktatás szabadsága mellett” – zárta bejegyzését Latorcai Csaba.

Latorcai Csaba, a valós társadalmi támogatottság nélküli KDNP országgyűlési képviselője arra reagált, hogy Lannert Judit oktatási miniszter arról beszélt nemrégiben: az egyházi iskolák akkor maradhatnak fenn, ha ők is felveszik a roma gyermekeket a nem romák mellé. Ez a fajta pozitív diszkrimináció, mint a szegregáció felszámolása és a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése irányába tett lehetséges lépés persze egy olyan kérdés, ami megosztó, amire nem egyszerű válaszokat találni, de mi most nem is erre keressük a választ. Arra reagálnék inkább, hogy Latorcai miként beszél arról, hogy az egyházi iskolák nem politikai kegyből működnek ma Magyarországon. Ez persze alapvetően igaz, viszont ne felejtsük már el, hogy az Orbán-kormány erőszakolta rá a magyarokra ezeket az intézményeket azt követően, hogy egyezséget kötöttek a hazai egyházak egy jelentős részével, amelyek ingatlant, pénzt és hatalmat kaptak a politikai lojalitásért cserébe. Ezek között pedig számtalan oktatási intézmény is van, aminek következtében sok szülőnek már lehetősége sincs arra, hogy ne egyházi iskolába írassa a gyermekét.

Ez véleményem szerint elfogadhatatlan, pláne a 21. században, amikor az állam és az egyház két különálló intézmény kellene, hogy legyen. Orbánék viszont ezt a szabályt felrúgták és jól láthatóan kiszolgálták az egyházakat, amelyek így elképesztően értékes ingatlanokhoz jutottak hozzá, egyben az oktatás egy igen komoly szeletéhez is. Ha pedig Latorcai valóban komolyan gondolja, hogy a szülőknek joguk van eldönteni, hogy milyen értékrend szerint szeretnék nevelni a gyermekeiket, akkor azt is el kellene fogadnia, ha valaki nem egyházi oktatást szeretne a gyermekének, hanem világit. Márpedig az utóbbi 10 évben az egyház szerepe olyan mértékben csökkent, hogy vélhetően ha lenne erre lehetősége, a szülők többsége biztosan nem egyházi oktatást választana a gyermekének.

A számokat az előző kormány mesterségesen emelte meg, amit most arra használnak, hogy arról beszéljenek, hogy a magyarok többsége egyházi oktatást szeretne a gyermekének. Ez viszont egész egyszerűen nem igaz, ezért Latorcai is valószínűleg jobban tenné, ha nem csak az egyházi iskolába járó gyermekek és családjaik oktatási szabadsága mellett állna ki, hanem minden egyes magyar gyerek oktatási szabadsága mellett. Mert ha valamit, hát az egyházakat és azok intézményeit egészen biztosan nem kell megvédeni senkinek, mivel azokat az Orbán-rezsim elképesztő mértékben felduzzasztotta. Ha úgy tetszik, megvédte. A szociális ellátást, a közoktatás egy részét és még jó pár fontos közfeladatot az egyházaknak delegáltak, miközben ezek ellátása az állam feladata lett volna. Hiszen azért fizetünk mindannyian adót, hogy ezeket a pénzeket felhasználva az állam biztosítson bizonyos szolgáltatásokat. Oktatás, egészségügy, szociális ellátás, és még lehetne sorolni.

Nyilván ezeknek az amúgy rendkívül fontos feladatoknak egy részét már régóta az egyházak és civil szervezetek látják el, viszont a számukat csökkenteni, nem pedig növelni kellett volna. Egy jól működő államban ugyanis minél kevesebb külső segítségre van szükség, és visszakerülhet az állam feladatai közé ezeknek az ellátása. Azonban a közoktatás egy igen fontos ideológiai inkubátorává válhat az egyházaknak, amelyet követően ismét elérhetik, hogy megnövekedjen a számuk. Pedig egy közoktatási intézmény szerepe nem az, hogy egy ezeréves meséskönyvből tanítson, hanem az, hogy átadja az élethez szükséges legalapvetőbb tudást, amelyet aztán később kamatoztathatnak a fiatalok. Történelemtudásra, földrajzra, nyelvtudásra, műszaki ismeretekre van szükségük a fiataloknak, nem pedig arra, hogy tudják, Mózes kettéválasztotta a Vörös-tengert. De persze aki ezt szeretné megtanítani a gyermekének, annak lehessen erre lehetősége egyházi körülmények között, de ne erőszakolják már rá mindenkire ezt, hiszen ezzel a többség ma már biztosan nem ért egyet. Hagyják békén a vallásos gyerekeket és szüleiket, de akkor a vallást és egyházat nem követő szülőket és gyerekeket is ugyanezzel a lendülettel kéretik békén hagyni, és felkínálni számukra olyan lehetőséget, ahol az egyház nincs jelen az iskolában.

Minden ember saját döntése kell hogy legyen az, hogy miként képzeli el a gyermeke nevelését. Nem azt mondom, hogy maga az egyházi oktatás káros a gyermek életére, ilyet soha nem állítottam, de egész egyszerűen el kell fogadnia az egyházaknak is meg a vallási és egyházi kérdésekből politikai terméket gyártó politikusoknak is, hogy nem mindenkinek van szüksége Istenre, a mennyországra, mert elégedett azzal, hogy egyszerűen nem tudja, hogy van-e bármi a halálon túl, vagy sem. Ez pedig szabad választás kérdése, amit nem lenne szabad elvenni egyetlen szülőtől sem. Aztán persze ha valaki felnőttként tér meg, és kezd el hinni a megváltóban, az legyen az ő dolga, de ennek ne az iskolai vallási indoktrináció legyen az oka, hanem egy átélt élmény, vagy a saját logikusnak vélt döntés.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!