Az új kormány előtt álló egyik legkényesebb, ám megkerülhetetlen feladatnak tartom a határon túli magyarsággal való viszony rendezését. Nagyon sokak számára nyilvánvaló határon innen és túl, hogy meghatározó pontokon új alapokra kell helyezni a kapcsolatokat, s véget kell vetni az elmúlt másfél évtized tudatosan gerjesztett megosztó politikájának, s annak a gyűlölködésnek, amely egyes egyéneket és csoportokat a legvadabb verbális bántalmazásra sarkalt. Egészen elképesztő, hogy a sunyi politikai árokásás hogyan szakította ketté a hazai és a külhoni magyarságot is. Azt világosan látnunk kell, hogy addig nem lesz nyugalom a Kárpát-medencében, amíg ezt a konfliktust a Tisza-kormány értelmes, átlátható, jól megindokolt döntéseivel nem oldja fel.
Amikor 2010-ben az Orbán-kormány meghirdette a „nemzetegyesítés programját”, a legtöbben a kettős állampolgárságra és a határon túli magyarok választójogára figyeltek. Az elmúlt tizenhat év azonban megmutatta, hogy a magyar kormány „nemzetpolitikájának” valódi súlyát nem a jogi, hanem a pénzügyi döntések adták. A 2010 utáni időszakban a magyar állam minden korábbinál nagyobb, megdöbbentő összegeket fordított a határon túli magyar közösségekre. A rendszerváltás utáni két évtized támogatási politikája mellett az Orbán-korszak nem egyszerűen mennyiségi, hanem minőségi fordulatot is jelentett: a kulturális és oktatási támogatások rendszere mellett megjelentek a nagyszabású gazdaságfejlesztési programok, a sportberuházások, az egyházi infrastruktúra-fejlesztések, a médiabefektetések és az egész intézményrendszereket fenntartó finanszírozási konstrukciók.
A magyar költségvetésből érkező források legfontosabb elosztója a Bethlen Gábor Alap (BGA) lett. A 2011-ben létrehozott intézmény fokozatosan a „nemzetpolitika” pénzügyi központjává vált. Az elmúlt években éves költségvetése rendszeresen meghaladta a 60–80 milliárd forintot, egyes években pedig a 90 milliárd forintos szintet is elérte. A támogatások legnagyobb kedvezményezettje hagyományosan Erdély volt, ahol a Kárpát-medence legnépesebb magyar közössége él. A BGA éves támogatási keretének rendszerint egyharmada, esetenként csaknem fele érkezett Romániába. A 2025-ös támogatási döntések alapján például csak Erdélyben közel 35 milliárd forintnyi támogatás talált gazdára.
A támogatási rendszer méretének érzékeltetésére érdemes felidézni, hogy a 2000-es évek elején a teljes határon túli támogatási politika költségvetése alig néhány milliárd forint volt évente. Ehhez képest ma egyetlen nagyobb erdélyi program önmagában többszörösét emészti fel annak az összegnek, amelyből húsz évvel ezelőtt valamennyi külhoni magyar szervezet gazdálkodott.
A magyar kormány számára Erdély mindig kiemelt jelentőségű térség volt. Ennek oka nemcsak az, hogy itt él a legnagyobb létszámú határon túli magyar közösség, 1,1-1,2 millió fő, hanem az is, hogy az erdélyi magyar intézményrendszer viszonylag fejlett, szervezett és politikailag általában egységesnek volt mondható. Az RMDSZ három évtized alatt olyan politikai infrastruktúrát épített ki, amely képes volt fogadni és koordinálni a Magyarországról érkező támogatásokat.
A támogatások szerkezete ugyanakkor jelentősen megváltozott. A kilencvenes években és a kétezres évek első évtizedében a támogatások döntően kulturális, oktatási és civil célokat szolgáltak. Az Orbán-rezsim időszakában azonban fokozatosan előtérbe került az intézményépítés, a politikai és a gazdasági befolyás erősítése. A leglátványosabb eredmények kétségtelenül az oktatás és az egyházi intézményrendszer területén születtek.
A magyar nyelvű oktatás fenntartása hosszú ideje a magyar nemzetpolitika egyik alapvető célja. Erdélyben a magyar állam az elmúlt másfél évtizedben immár gyakorlatilag teljes intézményhálózatokat finanszíroz.
A legismertebb példa a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Az intézmény létrehozása még az első Orbán-kormány idején kezdődött, de működésének döntő részét az elmúlt másfél évtizedben a magyar költségvetés biztosította. A kolozsvári, marosvásárhelyi és csíkszeredai campusokon ma már több ezer hallgató tanul.
A felsőoktatás mellett jelentős összegek jutottak az óvodafejlesztési programokra is. A Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Program keretében Erdély-szerte új óvodák épültek, régiek újultak meg, korszerűsítették az eszközparkot, játszótereket alakítottak ki. A program teljes költségvetése a Kárpát-medencében meghaladta a százmilliárd forintot, amelynek jelentős része Romániában hasznosult.
Emellett évente tízezrek részesülnek a „Szülőföldön magyarul” támogatásban. A program lényege egyszerű: minden magyar nyelven tanuló gyermek után pénzügyi támogatást kap a család. A támogatás összege az elmúlt években többször emelkedett, jelenleg gyermekenként évi 100 ezer forint. Bár ez az összeg önmagában nem változtatja meg a családok anyagi helyzetét, fontos szimbolikus üzenetet hordoz: a magyar állam közvetlen kapcsolatot épít ki a határon túli magyar családokkal.
Az Orbán-korszak egyik legszembetűnőbb jelensége a történelmi egyházak támogatásának mértéke. Az Erdélyi Református Egyházkerület, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, a római katolikus egyház, valamint az unitárius és evangélikus közösségek példátlan nagyságrendű támogatásokban részesültek. Templomok százait újították fel, parókiák épültek, egyházi iskolák jöttek létre, kollégiumokat korszerűsítettek. Egyes kutatások szerint csak az Erdélyi Református Egyházkerülethez több mint 190 millió euró érkezett a 2010 és 2020 közötti időszakban. Ez az összeg akkori árfolyamon meghaladta a 60 milliárd forintot. Az egyházi támogatások nem csupán vallási célokat szolgáltak. A magyar kormány szemléletében az egyházak a nemzeti identitás megőrzésének kulcsszereplői. Számos településen az egyházi iskola, az egyházi óvoda vagy a felújított templom jelenti a magyar közösségi élet legfontosabb intézményét. A kritikusok szerint ugyanakkor az egyházak olyan mértékű magyar állami forrásokhoz jutottak, amely hosszú távon torzították a civil szféra működését és függőségi viszonyokat alakítottak ki.
A 2010-es évek második felében új korszak kezdődött. A kormányzat felismerte, hogy a kulturális támogatások önmagukban nem állítják meg az elvándorlást. Ha a magyar közösségek megmaradását akarják biztosítani, akkor gazdasági alapokat is kell teremteni. Ebből a gondolatból született meg a Pro Economica Alapítvány programja. A szervezet elsősorban Székelyföldön és Erdély magyarok lakta térségeiben működik. Pályázatai révén gazdák, kisvállalkozók, turisztikai szolgáltatók és ipari szereplők jutottak jelentős támogatásokhoz. Több ezer mezőgazdasági gépet vásároltak magyar állami támogatással. Traktorok, kombájnok, fejőberendezések, állattartó telepek korszerűsítése valósult meg. Emellett feldolgozóüzemek, tejüzemek, húsfeldolgozók és agrárvállalkozások kaptak támogatást. A program keretében egyetlen támogatási ciklusban, 2019-től több mint 70 millió eurónyi (24 milliárd Ft) támogatás került kiosztásra. A program indulását Románia azzal a feltétellel fogadta el, hogy a pályázatok nem tartalmazhattak nemzetiségi feltételeket. Így az uniós versenyjogi elveknek megfelelően román gazdálkodók és vállalkozók is pályázhattak, és jelentős számban támogatást is nyertek. A hazai választópolgárokat erről az „apróságról” a kormányzat „elfelejtette” tájékoztatni. A program tényleges súlypontja ugyanakkor a magyar többségű vagy jelentős magyar lakosságú térségekben volt, ezért a források nagyobb hányada természetes módon az erdélyi magyar gazdasági szereplőkhöz került. Az elmúlt években újabb és újabb pályázati körök indultak, amelyek összértéke sok tízmilliárd forintra rúg. A magyar kormány ezt a gazdasági megerősödés zálogának tekinti. A kritikusok viszont rendszeresen felvetik az átláthatóság hiányát, valamint azt, hogy a támogatások jelentős része politikailag jól kapcsolódó szereplőkhöz kerül.
A legtöbb vitát a sportfinanszírozás generálta. Az elmúlt tizenhat évben Erdélyben több tízmilliárd forintnyi sportberuházás valósult meg magyar állami támogatással. A legismertebb kedvezményezett a Sepsi OSK, amely néhány év alatt a román élvonal meghatározó labdarúgó klubjává vált. Stadionépítés, utánpótlás-nevelés, akadémiai fejlesztések és infrastruktúra-fejlesztések sora valósult meg. A klub nem a pályára küldött magyar játékosok számával, hanem intézményi és szimbolikus szerepével vált a székelyföldi magyar közösség egyik legfontosabb sportprojektjévé. A kezdőcsapatban az elmúlt években rendszerint legfeljebb egy-két magyar játékos kapott helyet, miközben a klub identitását a magyar tulajdonosi háttér, a székely szurkolótábor és a magyar állami támogatások határozzák meg.
Hasonlóan kiemelt projekt volt a 2016-ban magyar állami támogatással létrehozott csíkszeredai Székelyföldi Jégkorong Akadémia, amely mára nyolc képzési központban foglalkozik a régió fiatal sportolóival. Az akadémia több mint 1300 gyermek képzését koordinálja, miközben új jégcsarnokok, rehabilitációs és módszertani központok épültek magyar költségvetési forrásokból Csíkkarcfalván, Marosvásárhelyen és más székelyföldi helyszíneken. A program nemcsak a romániai jégkorong utánpótlásának egyik legfontosabb bázisává vált, hanem a székelyföldi magyar közösség identitásépítésének is látványos eszközévé nőtte ki magát. A Sepsi OSK-val szemben itt a sportolói bázis túlnyomó többsége valóban magyar anyanyelvű, székelyföldi fiatalokból áll, így a program közvetlenebbül kapcsolódik a magyar közösség utánpótlás-neveléséhez és identitásmegőrzéséhez.
A magyar állam által támogatott futballakadémiai rendszer Erdélyben két további nagy központ köré szerveződik: a csíkszeredai székhelyű Székelyföld Labdarúgó Akadémia a történelmi Székelyföld utánpótlását fogja össze, míg a szatmárnémeti központú Partium Labdarúgó Akadémia a Partium magyar lakta térségeinek fiatal tehetségeit neveli. Számos kisebb sportegyesület szintén jelentős támogatásokhoz jutott. A sport ebben az értelmezésben nem pusztán szabadidős tevékenység. A kormányzat számára identitáserősítő eszköz, amely egyszerre épít közösséget és növeli a magyar jelenlét láthatóságát a többségi társadalomban.
A támogatási rendszer fontos eleme a kulturális infrastruktúra finanszírozása. Színházak, művelődési házak, könyvkiadók, fesztiválok és civil szervezetek százai részesültek támogatásban. A Tusványos, a Kolozsvári Magyar Napok, a Double Rise fesztivál vagy a különböző néptánctalálkozók mind rendszeresen számíthattak magyarországi forrásokra.
A kulturális támogatások egyik látványos, ugyanakkor kevésbé ismert területe a történelmi kastélyok és kúriák felújítása volt. Az elmúlt másfél évtizedben a magyar állam jelentős összegekkel járult hozzá számos erdélyi műemlék megmentéséhez, köztük a bonchidai Bánffy-kastély, a gernyeszegi Teleki-kastély, a marosvécsi Kemény-kastély vagy a nagyváradi püspöki és egyházi műemlékegyüttes különböző fejlesztéseihez. Különleges jelentőségű a gyulafehérvári fejedelmi palota megújulása. Az egykori erdélyi fejedelmi székhely, ahol Bethlen Gábor és utódai kormányozták Erdélyt, évtizedeken át zárt katonai terület volt, mielőtt nagyszabású restaurálás után múzeumként nyitotta meg kapuit. A magyar állam nemcsak egyházi és kastélyfelújítási programokkal, hanem a fejedelemség történetét bemutató új kiállítások támogatásával is hozzájárult a helyszín kulturális újraértelmezéséhez. Nem véletlen, hogy a magyarországi támogatások időnként politikai vitákat is kiváltanak Romániában: a gyulafehérvári palota ezek közé tartozik. Egyszerre műemlék, turisztikai látványosság és a magyar történelmi emlékezet egyik legfontosabb erdélyi helyszíne. Ezek a beruházások egyszerre szolgálták az épített örökség megőrzését, a kulturális turizmus fejlesztését és a magyar történelmi jelenlét szimbolikus megerősítését. A támogatók szerint a felújítások révén olyan értékek menekültek meg az enyészettől, amelyek a teljes erdélyi kulturális örökség részét képezik, míg a kritikusok úgy vélik, hogy a kastélyprogramok a román állam válláról veszik le a terheket, és jól illeszkednek abba a fideszes nemzetpolitikai stratégiába, amely a történelmi magyar elit emlékezetének újjáépítését tekinti egyik kiemelt céljának.
Az Orbán-korszak egyik legjelentősebb, ugyanakkor legvitatottabb nemzetpolitikai beruházása a határon túli magyar médiarendszer átalakítása volt. Erdélyben az elmúlt másfél évtized során olyan, meghatározó részben magyar állami forrásokra támaszkodó sajtóhálózat épült ki, amelynek súlya és befolyása korábban elképzelhetetlen lett volna. Ennek központi szereplőjévé vált az Erdélyi Médiatér Egyesület, amely többek között a Krónika napilapot, a Krónika Online hírportált, a Székelyhon regionális hírhálózatot, a Liget kulturális folyóiratot, a Nőileg magazint, valamint számos helyi és regionális médiaterméket működtet vagy fog össze. A magyar állami támogatások révén stabil finanszírozási háttér jött létre egy olyan időszakban, amikor a nyomtatott sajtó és a helyi média Európa-szerte súlyos válsággal küzdött. A támogatások hívei – egyben haszonélvezői – szerint mindez nélkülözhetetlen volt a magyar nyelvű nyilvánosság fennmaradásához. Érvelésük szerint az erdélyi magyar médiapiac mérete önmagában nem képes eltartani egy sokszínű sajtórendszert, ezért a közösségi finanszírozás valamilyen formája elkerülhetetlen. A magyar állam szerepvállalása álláspontjuk szerint ennek megfelelően nem politikai, hanem nemzetstratégiai kérdés: ha nincs támogatás, akkor számos lap, portál, kulturális folyóirat és helyi szerkesztőség egyszerűen megszűnne. A kritikusok viszont arra mutatnak rá, hogy a támogatások elosztása rendkívül koncentrált. Miközben egyes médiumok bőséges és rendszeres forrásokhoz jutottak, a független, kritikus hangvételű szerkesztőségek jóval kisebb támogatásban részesültek, majd teljesen kimaradtak a rendszerből. Különösen sok vita övezi az Átlátszó Erdély, a Transtelex vagy korábban a független Erdély FM helyzetét, amelyek több alkalommal bírálták a támogatási rendszer átláthatóságát és politikai összefonódásait. Az erdélyi magyar nyilvánosságban fokozatosan olyan viszonyok alakultak ki, amelyek egyre inkább emlékeztetnek a magyarországi médiapiac centralizálására. Tény, hogy az erdélyi magyar sajtó történetében még soha nem érkezett annyi magyarországi közpénz a médiába, mint az Orbán-korszak tizenhat éve alatt. S az is tény, hogy a finanszírozás az elmúlt évtizedben kizárólag politikai lojalitáshoz kötődött, és elsorvasztani igyekezett a korábbi médiapluralizmust.
Tizenhat év után Erdélyben gyakorlatilag nincs olyan jelentős magyar intézmény, amely valamilyen módon ne kapcsolódna a budapesti támogatási rendszerhez. Ez egyszerre mutatja a magyar állam példátlan szerepvállalását és azt a függőségi hálót, amely az elmúlt másfél évtizedben kiépült. A kérdés ma már nem az, hogy érkeznek-e támogatások Erdélybe, hanem az, hogy a sok százmilliárd forintnyi beruházás hosszú távon mennyiben teremt önfenntartó közösségeket, és mennyiben mélyíti tovább a budapesti központú finanszírozási rendszert.
Butola Zoltán
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
Amíg féltérdre ereszkedve várjuk a háromnevű legfőbb ügyész lemondását, miután az indokolatlanul, szakmaiatlanul vegzált ukrán pénzszállítók védelmét ellátó ügyvédi iroda vezetője Nagy Gábor Bálint kulcsfontosságú politikai szerepvállalásáról, személyes felelősségéről beszélt az akció előkészítése, lebonyolítása és a választásokig tartó felügyelete kapcsán, illetve amíg szintén ebben a kényelmetlen testhelyzetben várjuk, hogy az egész akciót evidentikusnak tűnő politikai […]
„Magyar Péter a nyugati elit roncsderbijében találta meg politikai szövetségeseit Miközben Európa vezető hatalmai súlyos belpolitikai elégedetlenséggel küzdenek, a magyar miniszterelnök éppen hozzájuk igyekszik. Magyar Péter Berlinben Friedrich Merz német kancellárral, majd Párizsban Emmanuel Macron francia elnökkel tárgyal, akiket saját hazájukban elsöprő többség utasít el. Így Magyar Péter két nap alatt olyan vezetőkkel találkozik, akik […]
• 8,8 milliárdos osztalékot vett fel cégéből Habony Árpád vitrines és gipszfaragó, akiről azt lehet tudni, hogy ilyen nevű ember soha nem szerepelt a fideszes állam kifizetési listáján, cserébe van diplomata-útlevele és egy rakás embernek intézett ilyet a Szijjártó-féle külügynél. • Legalább 1 milliárd 415 milló forint osztalék esett le a cégeiben Mészáros Lőrinc felcsúti […]
Ugyan az érintett közjogi méltatlanságoknak és tisztségviselőknek csak a süket füléig, az agyáig nem jutott el a miniszterelnök felszólítása, miszerint „taka van” a közéletből, vagyis hiába jár le a mai szent napon Magyar Péter ultimátuma, a szóban forgó kesztyűbábok nem tágítanak, sorra jelezték, hogy a jogszabályok szerint kívánják kitölteni megbízatásukat, nem mondanak le, így sem […]
Nem akarok egyáltalán moralizálni szombaton ebédidőben (se), de miután a Fidesz évek óta tartó, háborús pszichózist és egzisztenciális fenyegetést sulykoló propagandája, Rogán Antal könyörtelen társadalmi kísérlete lényegében megette, felzabálta a magyarok lelkét, és a társadalomban olyan mélyreható mentális és pszichés sebeket okozott, amelynek begyógyításához képest szerintem gyerekjáték lesz valóban hazahozni és tisztességesen elkölteni 6000 milliárd […]
A hír: Péntek hajnalban drón csapódott egy tízemeletes lakóház tetejébe Románia délkeleti részén, miközben Oroszország újabb támadást indított Ukrajna ellen. Ez az első eset, hogy Romániában (EU- és NATO-tagállam) egy orosz drón sűrűn lakott területet talált el, és sérüléseket is okozott. Magyar Péter miniszterelnök reakciója: A tegnapi orosz dróntámadás ismét rávilágít arra, hogy Európa és a […]
Nem szándékosan tartunk tematikus napot bukott miniszterelnökök viselt dolgairól, miközben több mint 10 milliárd euró sorsa forog kockán a belga fővárosban, de azért ezek elég összefüggő dolgok. Pont úgy függnek össze, mint a Hankó-féle minisztérium pincéjében felhalmozott fekete zsákos darálmányok a 17 millliárdos pártfinanszírozással kultúrtámogatással. Ha nem volnának a bukott miniszterelnököknek és udvartartásának viselt dolgai, […]
Belenéztem az országgyűlés mai, felettébb fontos ülésnapjával párhuzamosan futó kormányszóvivői tájékoztatóba, amiről egyáltalán nem áll szándékomban örömódákat zengeni, de a tényszerűség kedvéért azt leszögezném, hogy akárhonnan nézem is, mind a hangnem, mind a szóba került témák szempontjából határozottan friss levegőnek értékelhető. És nemcsak azért, mert érdemi kérdések hangzottak el, amelyek valódi problémákra reflektáltak, hanem azért […]
A hír: Matolcsy Ádám ott folytatja, ahol a választás előtt abbahagyta. A Félixben. Vagyis abban az exkluzív étteremben nyomul, amelyet az idősebb Matolcsy által kifejlesztett klasszikus módszerrel, azaz a jegybank alapítványainak pénzéből, azaz közpénzből újítottak fel, amely Ádi egyik haverja és üzleti partnere (Pintér Máté) tulajdonában áll, és ahol a békebeli régi szép időkben egymásnak […]
Úgy tűnik, hogy pünkösdhétfőre virradóra tényleg teljesen kiáradt a Szentlélek. A Lendvay utcában sötét terveket szövögető bukott miniszterelnök is felbátorodott, és a nevére vette azt a sudribunkó stílusban fröcsögő, sértődött és személyeskedő nyílt levelet, amit az Orbán-kormány meg nem nevezett tagjainak nem létező aláírásával az MTI-n keresztül az új külügyminiszternek – szintén Orbán, de Anita […]
Nem írunk se rövidebben, se hosszabban arról, hogy név szerint ki az az 55 államtitkár, akit a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök pünkösdvasárnap kinevezett, mégpedig azért, mert a kormány oldalán böngészhető a rövid önéletrajzokkal ellátott névsor. Ugyanakkor Magyar Péter kommentárja alapján, miszerint egyharmaduk nő, összesen 103 diplomájuk van, a legfiatalabb 28 éves, a legidősebb 66, […]
Balog Zoltán volt az, aki határozottan és nyomatékosan kérte, hogy K. Endre kapjon kegyelmet Novák Katalintól, mivel meggyőződése volt, hogy ártatlan – Balog Zoltán ezt számomra is többször jelezte. Mástól a Sándor-palotához nem érkezett javaslat K. Endre ügyében. (…) Álláspontom szerint hiba volt, hogy a pápalátogatás miatti időnyomás okán nem jártuk még jobban körbe az ügyet, […]
Miközben fél lábon állva, félig guggolva, a lélegzetünket visszatartva várjuk, hogy a miniszterelnök felszólítására a bukott Sándorpalotáné valljon színt azzal kapcsolatban, hogy az Orbán család gyakorolt nyomást Kónya Endre kegyelme ügyében, vagy sem nem, illetve miközben tragikus kimenetelű robbanás történt nemrég a MOL tiszaújvárosi üzemében, ahol egy ember életét vesztette, és több súlyos sérült is […]
Fontos adalék az új kormánypárt régi alapfércműhöz benyújtott módosításaihoz, hogy igen, tűrik a vitát ezek a javaslatok. Sokkal jobban, mint azt, hogy miután letagadták, hogy trükköztek az idei költségvetési adatokkal, kiderült, hogy tényleg trükköztek velük. Pontosabban tűrhetnék a normális vitát ezek a javaslatok – két ciklusos korlát a miniszterelnöki pozíció esetében, a Szuverenitásvédelmi Hivatal beszántása, […]
Miközben Magyar Pétert és kormányának tagjait katonai tiszteletadással fogadták Varsóban (a bukott miniszterelnök napi igeforrásának értelmezése szerint – Abszolút burleszk: Rovar úr úgy totyogott Tusk mellett, mint Charlie Chaplin), ahova azért mentek, hogy a bukott miniszterelnök által megrontott magyar-lengyel kapcsolatok újjáépítési munkálatait elkezdjék, és remélhetőleg az ország számára gyümölcsöző megállapodásokat kössenek, olvasom egy másik fideszes […]
Magyar Péter mai sajtótájékoztatója csak egy újabb Facebook-esemény volt. Ezen a sajtótájékoztatón sem tudtunk meg semmi újat. K. Endre kegyelmi kérvényét az akkori igazságügyminiszter nem támogatta, de a köztársasági elnök döntését követően mégis ellenjegyezte. A kormány tagjai a kegyelmi ügyről annak kirobbanásakor, 2024 februárjában értesültek. Felháborodásunkat jól mutatta, hogy a kormány egyetértett az érintettek lemondásával. […]
Most, hogy négy és fél éves rekordot megdöntve a GDP 77,9 százaléka volt az államadósság március végén, amikor még az Orbán-kormány uralkodott, megakadt a szemem Krausz Ferenc jelenlegi miniszterelnöknek címzett nyílt levelén (hogy miért pont az Indexen jelent meg, azt nem tudom), amelyben többek között azt állítja, hogy a közösségi médiából értesültek arról, hogy a kormány […]
Miután már láttad a Rogán-féle Kabinetiroda visszafogott, neresztény luxusát, nézed a fideszes-független Varga Zs. András által vezetett fideszes-független Kúria épületének csilliárdos felújításáról készült képeket. És miközben az arcodba ugrik a plebejus mértékletesség megannyi részlete az elnöki szoba aranyozott plafonjától az elnöki fürdő exkluzív márványlapjain keresztül a bárpulttal felszerelt bírói klubon át az üvegtetővel fedett, pálmákkal […]
Egy héttel ezelőtt még arról panaszkodott a Dopeman nevű kultúrember és mikrofonállvány podcast műsorában, hogy azért nem ad interjút a hagyományos jobboldali sajtónak – példának okáért a Magyar Nemzetnek -, mert ha ott nyilatkozik, akkor négymillió magyar ember azonnal befogja a fülét. Egy hét elteltével adta lejjebb is a főleltáros úr, aki ugyan a parlamenti […]
Miután megtekinthettük a bukott Orbán-kormány minisztereinek gyászos ábrázatát, amivel a tegnapi átadás-átvételi ceremóniáról távoztak, és miután Magyar Péter miniszterelnök Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter, valamint Pósfai Gábor belügyminiszter társaságában élő adásban, szimbolikusan elkezdte az elődje munkahelyét, a Karmelita kolostort övező kordon lebontását, egyben közölte, hogy hosszabb időre megnyitják az épületet, hogy bárki ingyen meglátogathassa […]
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.
