Az ORF riportot készített a magyar járványkezelés kirobbanó sikereiről. Közben a magyar demokrácia sajátosságaival is szembesülniük kell. Arra keresik a választ, vajon mi lehet az oka annak, hogy miközben majdnem a lakosság negyven százalékát beoltották, mégis háromszor annyi halálos áldozata van a járványnak, mint Ausztriában. Az első, amivel a tévéstáb szembetalálkozott, az számunkra már nem meglepő, egy osztrák újságírónak azonban az. Közterületen nem forgathatnak, főként egy nyilvános tesztállomást nem filmezhetnek, mert azonnal megjelennek a biztonsági emberek.
Aztán azzal is szembesülhettek az újságírók, hogy a szólás- és sajtószabadság jegyében egyetlen orvos, ápoló, kórház vezetése sem mondhat egy szót sem. Központilag tiltott. A nyilvánosan hozzáférhető adatokból nem derül ki semmi, a település vezetője éppen úgy nem áll szóba a sajtóval, ahogy a kórházak vezetői sem. Végül az osztrák újságíróknak azt nem sikerült megtudniuk, hogy mi a fenétől lenne sikeres Magyarország járványkezelése, miközben világelsők vagyunk halálozásban, de a sajtószabadságból legalább kaphattak némi magyaros kóstolót. Az is valami. És egyben válasz is a kérdésre. Amiről nem beszélünk – mert betiltotta a Párt -, az nincs. Ez a siker titka.
(Köszönjük barátainknak a fordítást és feliratozást)
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.