NEHAZUGGY

Nagy a verseny a talpasok között

Molnár Bálint | Ma | 8:19

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 2,300,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 695,240 forint, még hiányzik 1,604,760 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Jó reggelt, szép napot, mondjunk csütörtököt, hátha megérjük a pénteket is! Nekem fogalmam nincs, hogy valami agyra veszélyes rovar, rágcsáló vagy egyéb élőlény garázdálkodik-e a konstruktív ellenzék soraiban, vagy valamit rendszeresen fogyasztanak, amihez mások nem jutnak hozzá, vagy csak egyszerűen ez az eredménye annak, hogy nagyon sok év kényelmes pöffeszkedés után kihúzta a nép a lábuk alól a szőnyeget és hanyatt vágódtak, de azért vannak dolgok, amelyektől az embernek ökölbe rándul a szemöldöke és kiegyenesedik a kasza a mellényzsebében.

Például. Takács Péter felszólította a Partizánt, hogy adja az egészségügynek az 1 százalékos felajánlásokból befolyt pénzt. Gulyás Márton, a Partizán volt főszerkesztője, akit egyszerűen csak „nagypályás propagandistának” nevez a magát egészségpolitikusnak tartó, szakorvosi vizsga nélküli influenszerhiéna, augusztus közepén osztott meg egy videót, amelyben arról beszélt, az egészségügy sok problémája mellett a benne dolgozók állhatatosságát is be kell mutatni. Abból, hogy Gulyás Márton a saját, egészségügyi rendszerrel kapcsolatos tapasztalatai nyomán rámutatott arra, hogy nem mindenütt egyformán rohad a rendszer, ugyanakkor a benne dolgozók elhivatottsága, nem magától értetődő nagyszerű teljesítménye nélkül fene tudja, még egyáltalán működne bármi, Takács azt értette meg, hogy az újságíró hányta az epéjét az egészségügyre, félretájékoztatott az egészségügy állapotával kapcsolatban, ergo az lenne a minimum, hogy a Partizán által összegyűjtött 1 százalékos felajánlásokat (577 millió forintot) tolják már át az egészségügynek.

Ezt mondja a csávó, akinek a kormánya százmilliárdos bizniszeket kötött a halálos Covid-világjárvány idején, amelyben annyian haltak meg, mint mondjuk Hódmezővásárhely vagy Salgótarján teljes lakossága, a csávó, akinek a famíliája is benne volt a hírek szerint a halálon nyerészkedésben, aki asszisztált Pintérnek az egészségügyi rendszer rendpárti falhoz állításában (annak a Pintérnek, akinek még azt se fogta át a tudata, hogy a tetves Wartburgján nincs kötelező biztosítás, nemhogy bármilyen tudomása lett volna a gyermekvédelmi rendszerben történt bestiális bántalmazásokról), és nem szégyelli a pofáját. Végül is ja, fel kell zárkózni, túl kell teljesíteni, hiszen a Pócs nevű előember mindenkit kenterbe vert a Fidesz roncsfrakciójában a gusztustalansági, ízléstelenségi, aljassági versenyben (Frédi és Béni védőszentjének ráadásul már van közös fotója is a szétesett gazdával, aki ma reggel 7-re Új iroda, új kezdet – exkluzív room tour-t lengetett be a közösségi oldalán a híveinek, meg is kapták, miközben a nem hívei inkább már a cella tour-t várják szeretettel.

Szóval nagy a verseny a talpasok között a maffiafőnök kegyeiért, soha nem is volt ez másképp, de Takács most ordenáré módon túltolta az önkritikátlan fröcskölődést. Mint Bayer a Terror Háza elé vasárnapra szervezett polgárháborús teadélutánnal, amelyet azzal indokolt, hogy a NER-ideológus udvari áltörténészük bazári politikai propagandájának teret biztosító intézmény az övék, és nem veheti el tőlük senki. Mondjuk tény, hogy Schmidt Máriát nyugodtan megtarthatják, amennyi aberrált hülyeséget össze bírt hordani megbocsáthatatlanul kártékony közéleti ténykedése során, az nem zárja ki egyáltalán, hogy a jövőben akár felügyeletre is szüksége lehet. De hogy ún. közintézmények itt valakinek a tulajdonát képeznék, az még ettől a korrupt, szélsőjobbos érdekcsoporttól is erős.

Takács tehát túltolta, pedig sokan tuti fogadni mertek volna arra, hogy Némethbalázsvagyok toronymagasan nyeri a debilitási versenyben a hetet azzal, hogy dohánybolt tulajdonosként verte magát a földhöz a parlamentben a dohánytermékek jövedéki adójának emelése miatt. Na az volt az önleleplezés, Takács elvtárs, aki lojális Orbán-talpasként nem tud különbséget tenni ama helyzetek között, amikor pofázni kell és amikor kussolni volna érdemes. Aki a Fideszt kritizálta, mint a Partizán, az nem az egészségügyet, nem a benne heroikus munkát végző dolgozókat kritizálta, hanem azt a mocskos rémuralmat, ami a halálban is csak nyerészkedési és lopási lehetőséget látott.

De ugorjunk a fontosabb dolgokra, mert telik az idő. Majd ha valaki utánam jövőnek lesz gyomra hozzá, tegye már szóvá ezt a kétségbeesett békemenetelési ingerületet, ami az ötös számú fröcsögőberendezést és pajtásait elkapta, a pogány hedonizmusról különösen olvasnék valami frappáns világmegfejtést. Amúgy tényleg: ha az az állítás, hogy a múzeum a nemzet közös öröksége, amelyet szerinte nem szabad politikai szempontok szerint átalakítani (nem mellesleg most pont úgy van kialakítva, Bayer elvtárs, politikai szempontok szerint, pont az a baj vele, hogy ebben a formájában valószínűleg csak az segítene rajta, amiről Karsai László történész beszélt: egy lángszóró), akkor hogy van az, hogy a tiétek?

Na mindegy, miközben az agyam ledobta a láncot Velkey György külügyminisztériumi államtitkár Telexnek adott interjújában elhangzottaktól, Orbán Gáspár szereptévesztéseitől Dszudzsák Balázs Tesóka (!!!) baráti leveléig, no nem mintha kurva nagy meglepetés lenne, hogy bárhová nyúlnak, minden ragad a mocsoktól, azon gondolkodtam, hogy Tarr miniszter miért is revideálta Terror Mária házának újranyitásával kapcsolatos eredeti döntését? Ugyanúgy nem értem, mint az ötezer forintos dízeltámogatást. Mi a szarért kell újranyitni jövő héten, ha az volt a mondás, hogy a szakmai felülvizsgálat idejére zárva marad? Egyáltalán nem gondolom azt, hogy az esetleges tévedéseink, rossz döntéseink belátása a gyengeség jele volna, de ebben az esetben mi a megfontolás? Miért kell ezt a ragacsos mocskot addig is mutogatni, ameddig remélhetőleg valami tisztességes, a magyar történelemből nem csúfot űző, a történelmi bűnöket nem ideológiai alapon relativizáló gyűjteménnyel sikerül előrukkolni? Erre nemigen van magyarázat, azt meg tényleg nem akarom belemagyarázni, hogy a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter Bayer ökölrázása miatt hátrált meg.

Ami a tegnap jelzett értetlenségemet illeti a legfőbb ügyészi feladatokat ellátó legfőbb ügyész-helyettes zavarba ejtő videójával kapcsolatban: egyrészt azt hiszem, hogy nem vagyok teljesen hülye, ez a produkció nálam szakavatottabb emberek számára is értelmezhetetlen volt. Mert amit el lehet intézni egy körlevéllel, abból nem forgatunk a nyilvánosság számára videót. Másrészt szakavatott emberek azért elmagyarázták, hogy miképpen lehet mégis értelmezni Lajtár István megszólalását. Dr. Horváth Lóránt ügyvéd szerint ez egy eltűnő rezsim utolsó fenyegetése volt, ami azt üzente, hogy ne bolygassátok a bűneinket, mert az rombolja az ügyészségbe vetett közbizalmat, sérti az ügyészeket és a morált. Nem minha készpénznek kellene venni ezt a megfejtést, de elég pontosan rímel a volt főügyész, Fürcht Pál lemondásának indoklására: politikailag érzékeny ügyek nyomozását befolyásolták a Legfőbb Ügyészségen. Fürcht ebben a levélben informális, azaz írásban visszakövethetetlen nyomásgyakorlásról, III/III-as módszerekről és A tanú című filmbe illő történetekről is ír. Hát ja, Barbara és Tóni meg éli világát. Még mindig nem vagyok türelmetlen, de azért az érdekelne, hogy a köztársasági elnök úrnak még mennyi időre van szüksége ahhoz, hogy megnevezzen egy olyan legfőbb ügyész jelöltet, aki nekikezdhetne a bűnök felgöngyölítésének és a bukott rezsim politikai irányítása alatt álló szervezet megtisztításának. Mert egyelőre még ott tartunk, hogy a maffiavezér influenszer-videókat forgat és tervezi a jövőt.

Jó neki. Mi nem tervezzük a jövőt, mert nemigen van, még egy ideig legjobb tudásunk szerint tisztességesen próbáljuk dokumentálni e viharos átmeneti időket, és bár az agresszív nyomulást legalább annyira megvetjük, mint a kéztördelő rimánkodást, az a helyzet, hogy olvasói támogatás nélkül nincs Szalonna. Nincs szükségünk tíz- és százmilliókra, a legkisebbet is megbecsüljük. Ha szeretnéd, hogy holnap is legyen, ITT TÁMOGASD A MUNKÁNKAT!

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!