NEHAZUGGY

Miféle megbékélés? Ezekkel? Hogyan?

Molnár Bálint | Ma | 8:13

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 2,300,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 528,070 forint, még hiányzik 1,771,930 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Jó reggelt a felkelőknek, kössük a csokrot a kormányváltás utáni átmeneti időszak abszurdumaiból! Inkább, mint hogy magunkat kössük fel, bár néha úgy érzem, hogy indokolt lenne.

Például amikor azt olvasom, hogy a Mészáros Csoport megvette A tanú című kultikus filmszatíra kizárólagos forgalmazási jogát, miközben az elvileg a nemzeti örökség része, vagyis a mindenkié. De nem, nem a mindenkié, mert mint kiderült tegnap este, az új közmédiának kölcsön kellett kérnie, hogy levetíthesse, bazmeg. Hát ez mennyire meta? Tehát a Rákosi-korszak, a személyi kultusz, a kommunista diktatúra, a működésképtelen roncsrendszer paródiája, amely az Orbán-korszak, a személyi kultusz, a működésképtelen, korrupt, gonosz, autokrácia tökéletes, örökzöld paródiájává vált, forgalmazási jogait tekintve annak a fogalmatlan, sötét gázszerelőnek a tulajdonába került amíg a magyar társadalom mély álmát aludta, aki a magyarok közpénzéből, az Orbán-rezsim irányított, túlárazott közbeszerzéseinek köszönhetően mászott fel a Forbes-listára. Ez mennyire abszurd?

Ez az a Mészáros Legyetekbátorak Gondolomnemgyalog Lőrinc, aki az elmúlt években számtalanszor demonstrálta, hogy két értelmes bővített mondat egymás után helyezése is megugorhatatlan feladat számára, ám a kedves neje – aki visszatérően háborog, midőn a közvélemény jelentős részének kifordul a bele attól, hogy milliós értékű luxusruhákban karitatívkodik az urával, és azt üzeni a rosszindulatú fanyalgóknak és kötekedőknek, hogy méltányolják, hogy ők legalább segítenek a rászorulókon – Büszke vagyok (szívecske, izom) jeligére közzétette az ura ama kemény 8 perces beszédét, amit a milliárdos disznószerelő, aki egy nagy büdös senki volt 2010 előtt, a Kötcsei piknikre rászervezett céges családi napon mondott el szombaton. A vezető szólt a rabszolgákhoz.

Azt mondjuk el kell ismernem, hogy a bugris urat viszonylag eredményesen tanítják beszélni, már papír nélkül is egymásba tud fűzni olyan kijelentéseket, amelyeknek elvileg értelmük is akad. Csupán egyvalami van, amit kurva nehéz lenyelni. Szerintem minden adót fizető magyar polgárnak teljes joggal kellene ökölbe szorulnia ettől. Attól, hogy ez a szellemi bokazokni a doktor aranyásó felesége támogatásával és büszkeségével felvértezve, miután öt hónap után átfogta a tudata, hogy április 12-én egy másik párt nyert, vagyis a szotyolaköpködő haverja megbukott (tán nem teljesen függetlenül tőle és az aranyásóné által bemutatott rongyrázásoktól, boraborázásoktól és dubajozásoktól és Hermés-táskáktól), vagyis nem lesz pénz lóvéra, nekiállt okoskodni, üzengetni. Az új kormánynak, hogy akkor ő reméli, hogy minden megy tovább, mintha mi se történt volna, mert ő egy rakás embernek munkát ad és neki a mindenkori kormánnyal együtt kell működnie és csókolják meg a seggét, ha engedi.

Na ez az, aminek sürgősen véget kell vetni. És szerintem nem azzal, hogy a miniszterelnök visszaüzen, hogy miben van ez a csávó, és elkel a jó ügyvéd. Nem óhajtok mások helyett megsértődni, de szerintem ez a saját paródiáját életvitelszerűen alakító figura testesíti meg a legtriviálisabban azt, hogy mit művelt fényes nappal ezzel a kizsigerelt országgal egy büdös, gátlástalan, vérkorrupt, gonosz hatalom. Hogy milyen becsülete volt itt az igavonó polgárnak a bármilyen típusú képességei terén nagy hiátusokkal küzdő csinovnyikokkal szemben. Akik aztán egyszer csak elkezdték félisteneknek képzelni magukat. Minden lerohadt, vagy azért, mert hozzányúltak, vagy azért, mert hozzá se nyúltak, miközben Lölő nem bírt félreállni az állami megbízások elől. És most, amikor vége a jó világnak, jön az oktondi lófaszjóska, aki sokezer, de inkább tízezer milliárdos vagyont harácsolt össze 15 év alatt kizárólag azért, mert a haverja történetesen miniszterelnök volt és őt jelölte ki strómanpénztárcának, és meg van győződve róla, hogy megy minden tovább, mint eddig, hiszen mindazt, ami a nevére került, az elképesztő tehetségével hozta össze. Nem jól van ez így, nem maradhat ez így. Ez se. Nem aggódom amiatt, hogy nincs jó ügyvédje, több is van neki, védeni fogják a seggét a falon túl is. De hogy mégiscsak az van, hogy tehetséges, önerőből sikeres embereknek törték ketté az életét, a vállalkozását az elmúlt évtizedben, miközben ez a sötét senki, aki soha semmit nem kockáztatott, felemelkedett, és most ő mond beszédet és ő kéri ki magának, hogy hát remélhetőleg nem az a terve az új kormánynak, hogy a magyar nagytőkét felszámolják, és a multinacionális nagytőke jöjjön be helyére, mert az szerinte egy rossz terv. Köpedelem.

Ennél nagyobb köpedelem számomra az, amit a megint fenyegetőző, listázó, hergelő bukott keresztapa cinkos- és bűntársai műveltek tegnap a parlamentben, amikor a miniszterelnök az általuk és a gennyes rendszerük által megnyomorított, nehéz és borzalmas sorsú gyerekekről beszélt. Soha nem éreztem ennyire indokoltnak azt az ún. szembesítést, amit Magyar szerintem hajlamos túltolni. Ebben most egy vessző túlzás nem volt, ezúttal minden mondat a helyén volt. És ott ült a morális roncsok összezsugorodott frakciója (a Fidesz falra felkenődésért felelős bukott frakcióvezetőjét látta valaki amúgy az elmúlt hónapokban, vagy már neki se a Parlament a munkahelye, már őt se lehet elérni, mint Szijjártót?), az egyik Frédit és Bénit rajzolt, a másik baszogatta a telefonját, átbeszéltek egymás feje fölött, csak éppen nem szartak az asztalra.

És akkor jött a Bóka nevű szolgája a főnökének, akinek ráfért a pofájára, hogy a Fidesz teljhatalmú kormányzása alatt bántalmazott, éheztetett, megannyi módon megalázott kiszolgáltatott gyerekek kálváriája SÚLYTALAN (akár úgy is értheted, hogy senkit nem érdekel), ezzel szemben a rekordmagas üzemanyagár, az államadósság és a költségvetési hiány bezzeg. Mert ugye a 700 forintos dízel drágább, mint a 841 forintos. Ez már a szájba vert konstruktív ellenzék, amelynek parlamentbe ejtőernyőzött, egyre nagyobb részben senki által meg nem választott tagjaival kellene itt lépésről téglára egy emberibb, élhetőbb országot építeni. Hogyan? Ezekkel? Akiknek nem sül le a bőr a pofájukról, egy bocsánatkérés, egy részvétteljes, megbánást, együttérzést tanúsító félmondat nem esik ki a szájukon azzal a merénylettel kapcsolatban, amit elkövettek azok ellen a gyerekek ellen, akiket nekik kellett volna megvédeniük. Miféle megbékélés?

Lehet, hogy rohadt mocskos a politika, de ennyire nem lehet mocskos. Mert akármekkora populista hülyeség, gazdaságilag és politikailag is marhaság az az 5 ezer forintos dízeltámogatás, és bármennyire is próbálják ráhúzni a Tiszára, hogy az iráni háborút is ők robbantották ki, az, hogy egy emberi megnyilvánulásod ne legyen, amikor gyerekeket bántanak és tesznek tönkre és te felelős vagy ezért, az pontosan mutatja azt, ami néha belém hasít: ezekkel nincs közös nyelv, közös nevező, közös célok, nemzeti minimumok, semmi. Pedig a vérgonosz szívhangrendeletükről vagy a meleg emberek életének változatlan megkeserítéséért vívott ádáz harcukról nem is beszéltünk.

Mindezt pedig úgy foglalom most keretbe, a tisztánlátás érdekében: a legfőbb ügyészség elemi érdeke, hogy a Fidesznek kínos ügyekben ne haladjon a nyomozás – mondja az aranykonvoj-ügy ukrán pénzszállítóit képviselő iroda ügyvédje, Horváth Lóránt. Aki nem először figyelmeztet: minél több idő telik el, annál kevesebb bizonyítékot lehet felderíteni és annál nagyobb az esélye, hogy ezeket meg lehet úszni. Ezzel érdemes tisztában lenni. Minden jót.

Támogasd a Szalonnát

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!