Véleményem szerint alapvetően és általánosságban igazuk lehet azoknak, akik meghallgatták, vagy félig meghallgatták tegnap Orbán Viktor Fidesz-elnök tusványosi igehirdetését, és arra a következtetésre jutottak, hogy megnyugodhatnak, fellélegezhetnek, hiszen az ijesztően hamis húrokat pengető, bukott miniszterelnök delíriumos harcászati előadása alapján nagyon nem úgy néz ki, hogy a pártja valaha még visszatérhet nemhogy az ország élére, kormányzati pozícióba, de egyáltalán a politika komolyan vehető, meghatározó szereplőinek sorába.
Elképzelhető, hogy akik így vélekednek, azok sem egyrészt, sem másrészt nem tévednek, bár én ezt egy kicsit árnyaltabban látom. Abból a szempontból, hogy ugyan a legtöbben Orbán eligazításnak és iránymutatásnak legfeljebb erős túlzással nevezhető, már-már bántóan földszintes és végtelenül hiányos iránymutatását igyekeztek diagnosztizálni (nagyon nem kellett megerőltetniük magukat, esszenciálisan semmi más nem derült ki az elfáradt dohogásból, mint hogy ha az ország sorsra még annál is rosszabbra fordul, mint amennyire rossz állapotban, felégetve, letarolva maguk mögött hagyták, mert kormányozni mindig is tudtak, akkor majd megint jön csak a Fidesz és visszacsinálja a tiszás önkényuralmat fideszes önkényuralommá), egy sokkal szomorúbb korkép is körvonalazódott a nemzetpolitikainak nevezett ventilláció szívcsakráján végignézve. Ami tulajdonképpen teljesen független attól, hogy Orbánnak és pártjának jut még valaha bármilyen szerep a magyar politika érdemi alakításában – esetleg éppen azáltal, hogy a széles társadalmi igény által övezett elszámoltatás mártírjává sikerül pozícionálnia magát -, vagy sem. Ami Orbán és a Fidesz sorsán jóval túlmutat és akkor is itt marad, ha Európa erősnek tételezett, a hívei által most is annak gondolt, ám a saját maga által korrupcióból és hatalmi gátlástalanságból faragott rendszere vesztesévé vált pártelnök esetleg az igazságszolgáltatás elől Amerikáig fut egyesíteni a közpénzektől fájóan elesett családját. Vagyis eltűnik a színről, mint erdőben a vadnyom.
Orbán és a Fidesz sorsánál lényegesen húsbavágóbb kérdés, ami a következő időszakban hatalmas kihívás elé állítja azt a kormányt, amely építkezést ígért a füstölgő romokon, hogy milyen állapotba juttatta szellemileg és lelkileg a határon túli magyar közösséget a magát nemcsak nemzetinek, de nemzetegyesítőnek is nevező, magát létezése óta (lásd még: kommunistaellenes) ekként is árusító bukott kormánypárt és annak vezetője. Aki vette a fáradságot és belenézett a tusványosi ideológiai rezervátumban készült helyszíni riportok egyikébe-másikába, az talán érti, hogy mire gondolok. A magam részéről a nemzetegyesítést a Fidesz mindenkori legnagyobb hazugságai egyikének tartottam, legalább akkora szemfényvesztésnek, és velejéig hamis illúziónak, mint a gyermekvédő, családvédő szerepet, amelynek leleplez(őd)ése végső soron a hatalmas áprilisi bukásnak megágyazott.
Aki belenézett a tusványosi önámítás helyszínén készült riportokba, az pontosan láthatta, milyen állapotban van az elvileg egyesített nemzet másik fele, milyen bizonyosságok, előítéletek és kétségbevonhatatlan ítéletek fűtik azokat az embereket, akiknek a szemében Orbán Viktor most is a megmentő, a védelmező, a vonatkoztatási pont, a megkérdőjelezhetetlen iránytű, aki hegyeket mozgat meg, aki ápol és eltakar, aki csillagként világít az eltévelyedett, dekadens, pusztulásba rohanó világ sötét egén. Aki bukásában is tévedhetetlen és bírálhatatlan, aki olyannyira tökéletes, hogy semmit nem kell tanulnia a választási vereségéből, mert semmiben nem hibázott, aki feláldozta magát a magyar nemzetért, akinek annyi mindent köszönhetnek a határon túliak, akinek mindig igaza volt, csak a megvezetett, a körülöttük lévő világból semmit nem értő anyaországi magyarok, különösképpen a világtalanul bóklászó anyaországi fiatalok ostobaságának és a gonosz brüsszeli és liberális világpolitikai erők összeesküvésének köszönhetően, nem mellesleg mélyen igazságtalanul és méltatlanul bukott meg. Megbuktatták. Ezek az emberek, legalábbis az elsöprő többségük nem egyszerűen gazembernek tartja és hallani se akar az ő szíve vágya ellenére, demokratikusan megválasztott miniszterelnökről (ide aztán ne jöjjön, nem vagyunk kíváncsiak rá, szégyellje magát), de azt sem hajlandó elismerni, hogy a magyarok többsége így döntött, és egy hosszú listája van azokról nem kizárólag emocionális, de jelentős racionális okokról, amelyek ezt a döntést indokolják.
Orbán Tusványoson egy élő legenda, egy két lábon járó mítosz, egy elvesztett politikai hatalma ellenére is teljhatalmú vallási vezető, aki mellett ma is pontosan ugyanúgy kitart a zöm, pontosan azzal a vehemenciával isteníti és issza minden szavát, mint az elmúlt tizenöt vagy harminc évben bármikor. Ezekben az emberekben legalább akkora az engesztelhetetlen düh és sértettség, mint Bayer Zsoltban vagy Huth Gergelyben, és ez nem fog elmúlni azzal, hogy Orbán Viktor megbukott. Ezt a dühöt és indulatot örökölte meg a Tisza, és az ebben gyökerező elzárkózást is attól, hogy kiderülhessen: a nemzetpolitikát csak jobban és eredményesebben, pragmatikusabban és korrektebben lehet csinálni, ha valakinek a nemzetpolitika nem politikai tőkét, azaz szavazatmaximalizálást jelent, hanem valódi építkezést és egyesítést. Ha a nemzetpolitika túlmutat az adóforintokból finanszírozott fesztiválokon, stadionokon, mindenfajta presztízsberuházásokon és látványos infrastruktúraépítéseken, amelyek a valóságban ráadásul felszámolják a határon túli magyar közösségek autonómiáját és érdekérvényesítését a saját országukban, amelyektől a határon túli magyarok nem erősebbek, hanem gyengébbek lesznek, hiszen minden támogatás célja valójában a politikai lojalitás megvásárlása, minden más hablaty és ópium a népnek.
Lehet erre legyinteni is, és azt mondani, hogy nem baj, majd most a határon túli nemzettestvérek rájönnek, hogy nem jár alanyi jogon az ingyenpénz, már éppen ideje volt véget vetni annak is, hogy a magyarországi magyarok nyomorából labdarúgóakadémiákat finanszírozzanak Orbánék Erdélyben, de ez egy leegyszerűsítő hozzáállás. Persze ez is probléma, hiszen az átlátható, transzparens és észszerű támogatási rendszer, amelyért nem várnak el politikai hűséget a mindenkori magyar kormánnyal szemben, elemi érdeke a nemzetnek. A legnagyobb probléma a megmérgezett lelkekben van, azokban az összeráncolt homlokokban és ökölbe szorult kezekben van. Azokkal lesz nehéz kezdeni valamit mind rövid-. mind hosszútávon a Tiszának, főleg mert a legnagyobb nemzetegyesítő most is ássa az árkokat. És ez azért nem figyelmen kívül hagyható, mert miközben Magyarországon 19 százalékos kisebbségként áll szembe a saját polgárai elsöprő többségével, a határon túli magyar kisebbség az egyetlen, amelynek körében most is többsége van. Ezt pontosan tudja, és ezt a feszültséget meg is fogja lovagolni a végsőkig. Hogy véletlenül se lehessen betemetni azokat az árkokat, amelyeket nemzetegyesítés címszó alatt szívós munkával megásott pusztító politikai létezése szinte első pillanatától. Pontosan addig fogja kijátszani egymás ellen a határon túli és az anyaországi magyarokat, ameddig hagyják neki.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
Nincsenek rá szavak, ezért kivételesen minimális szót tervezek pazarolni a bukott miniszterelnök minden fronton percről perce tudósított friss, meleg tusványosi öklendezéséről, amiről majd úgyis megmondják a megmondológusok, hogy miképpen kell érteni és mi mit jelent. A magam földhözragadt agyával annyit tartok érdemesnek megjegyezni, hogy bár szokás szerint terjengős volt és bűzlött az akasztófahumor lábszagától a […]
Éppen tele van a sajtó annak a Központi Nyomozó Főügyészségről a Legfőbb Ügyészségre küldött figyelmeztető e-mailnek a megdöbbentő tartalmával, ami azt bizonyítja, hogy az ügyészségi vezetők tisztában voltak azzal, hogy az Orbán-kormány által irányított és felügyelt titkosszolgálatok műveleteket hajtottak végre a Tisza Párttal szemben, tágabb értelemben azt, hogy a bukott rezsim lényegében a titkosszolgálatokat, a […]
Nehogy elsikkadjon két ökölbe szorult önkényuralmi ellenállás között: • „Az teljesen nyilvánvaló, hogy az NKA-döntésekben résztvevő emberek semmi rosszat nem tettek, a magyar kultúra rendelkezésére bocsátották azt az összeget, amit a kormánya számukra megszavazott. Semmi rosszat nem tettek. Hogy miért lettek mégis áldozatok, arról nyilvánvalóan egy koncepciós eljárás ad magyarázatot”. (Orbán Viktor bukott miniszerelnök a […]
Szerintem ezt a napot annál már semmi nem fogja jobban bearanyozni, mint hogy nincs internet az Orbán-párt Lendvay utcai székházában, ezért a bátor pártelnök, valamint a vadonatúj parlamenti frakcióvezető a házikó elől volt kénytelen sajtótájékoztatót tartani, mert bentről nem működött volna az élő közvetítés. Nem a káröröm, nem a bosszú, nem a vérbosszú, egyszerűen túl […]
Az nem teljesen világos, hogy Havasi Bertalan kommunikációs igazgató és Orbán-cseléd azelőtt vagy azután válaszolta a Telexnek, hogy a főnöke Budapesten van és dolgozik, hogy az Átlátszó olvasója a frankfurti repülőtéren lefotózta volna (Amerikából hazafele tartás közben a honvédségi és magánrepülőkhöz szokott, újabban közönséges légitársaságok turistaosztályaival barátkozó bukott miniszterelnök), de ez abból a szempontból mindegy […]
A nap kommentje is lehetne éppen, ha Afrika-alsóról meséli valaki, hogy mennek arrafelé a dolgok, így viszont a magyar történelem egyik legpusztítóbb, konkrétan 21. századi kormánya működésének precíz leírásával állunk szemben, és még azt sem mondhatjuk, hogy nem sejtettük. Nem mondhatjuk, hogy nem tudtunk róla, de sejtésünk sem volt róla, és attól tartok, hogy az […]
Miközben az állítólag rózsát termő türelmünket kikukázva egyik lábunkról a másikra állva várjuk, hogy kiderüljön, mennyien bírtak bedőlni a bukott, korrupt Orbán-párt által a Sándor-palota elé szervezett, „önkényellenes” tüntetési felhívásnak, amely tüntetés egyik sztárfellépője az utóbbi években politikai kérdésekben kussoló, ámde a nyaraló miniszterelnök által újabb közpénzhorgászati mutatványokkal és Disneylanddel kapcsolatba hozott Áder János lesz, […]
Megfogadtam, hogy befejezem a kommentek, a posztok, meg a… mindenek írását. Hát ez nem jött be. Április 12-én megkaptam, amit akartam, illetve amit szerettem volna. (Kicsit áthágtam a szabályokat, mert a gyerekeimnek már kicsi korukban megtanítottam, hogy olyan nincs, hogy „akarom”, csak az, hogy „szeretném”.) Nem minden sikerült úgy, ahogy elképzeltem, de lássuk be, tizenhat […]
Lesz még ennél viccesebb és cifrább is, de egyelőre érjük be ezzel. Ha a nap kommentjét kerestük volna netán, bizonyára megtaláltuk: Az MCC az egyik legjobb dolog, ami az utóbbi időkben Magyarországon történt. Nagyon magas szakmai színvonalon képzik a fiataljainkat. Nehéz megmondani, hogy melyik az a gondolkodó, aki nem fordult meg ott – ezt írja […]
Itt van ez a budapesti nagykoalíciós korrupciós ügy. Aminek lényege, hogy egy parkfenntartási munkákat végző, több önkormányzattal szerződéses kapcsolatban álló céget irányító vállalkozó 2011 és 2024 között, önkormányzati ciklusokon és politikai oldalakon átívelően önkormányzati vezetői és politikai pozíciót betöltő embereket vesztegetett meg. A vesztegetési céllal kifizetett lóvé összege meghaladja a 2 milliárd forintot. A független […]
• Véleményért – drónok és droidok. Így működik Magyar Péter. A politikai véleményre fenyegetéssel reagál, nem válasszal, vagy ne adj’ isten: érvekkel. Áder Jánosnak joga és kötelessége megkérdőjelezni, szóvá tenni, sőt ellenezni a miniszterelnök alkotmányellenes módszereit – volt köztársasági elnökként és polgárként egyaránt. Nekünk, fideszeseknek pedig jogunk és kötelességünk kiállni igazunkért és egymásért. (Lázár János) […]
Viccelődünk, viccelődünk, csak senki nem röhög? Hát most kivételesen mégis röhögjük el magunkat, midőn elolvassuk a Magyar Nemzeti Médiaszövetség könnyes-bús, levegő után kapkodó közleményét, amelyben a gittegylet segítséget ajánl az elbocsátásokban érintett újságíróknak, tekintet nélkül arra, hogy ki milyen értékrend híve, ki milyen mértékben volt érintett a politikai jellegű tartalmak előállításában, továbbá elítéli „a szolidaritás […]
Zavarba ejtő dolog a demokrácia. Ha nincs, az a baj, ha van, az a baj. A hír: nem örülnek, mondhatni kiakadtak a 24.hu által megkérdezett bírók arra reagálva, hogy az új kormány rájuk lőcsölné a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal elnöke – azaz Varga Zs. András és Senyei György – sorsának eldöntését, holott a […]
Amíg fél lábon állunk, hogy vajon Debrecen fideszes, Fidesz- és akkumulátorpárti polgármestere – aki éveken át lelkes támogatója volt a kormánya elcseszett, ámokfutó, környezetszennyező iparpolitikájának, aki az ő hirtelen megvilágosodásában azonban immár takarodásra szólította fel a kormányhivatal által már felfüggesztett Semcorp akkumulátorfólia-gyárat, miután a telephelyén a talajvízben többféle fémet és félfémet találtak, és konkrétan tizenháromezerszeres […]
Most, hogy a magát még mindig következetesen nemzetinek hazudó oldal megvédési egységfrontot képez a régi-új gazdája irányításával Hajdu János bukott TEK-vezér, frissen kinevezett fideszes biztonsági igazgató, egyben az aranykonvoj-ügy gyanúsítottja mellett, akiről azt terjesztik, hogy az a bűne, hogy megvédte a magyarokat, felmerült bennem, hogy és Lánczi Tamás mellett miért nem áll ki senki? A […]
Bármeddig szívesen hallgatom, hogy a Fidesz-KDNP hazug, embertelen trógereinek és piti tolvajainak fejére hányszor olvassa rá a miniszterelnök, hogy hazug, embertelen trógerek, akik egyben közpénz-tolvajok is, akik fizetési listán tartották a saját családtagjaikat mindenféle munkavégzés nélkül, hiszen az mindenképpen civilizációs, progressziós minimum, hogy az igazság kimondasson és utat törjön magának. Ezzel együtt azért egy kicsit […]
„Orbán Viktor ugyanúgy hazudott és trükközött a számokkal, mint ahogy azt anno Gyurcsány Ferenc tette” – ezt a következtetést vonta le Magyar Péter miniszterelnök Facebookon közzétett videójában, amelyben egyebek mellett összefoglalta a háromnapos informális kormányülésen történteket. Magyar állítása szerint a magyar költségvetést drámaian rossz állapotban találták a kormányzati átadás-átvétel után, mondhatni sokkot kaptak attól a […]
Ma még melegebb van, mint tegnap, úgyhogy még kevésbé van kedvem komolyan venni a szűnni nem akaró debilitást (például, hogy a Fidesz Havasi Bertalan hangján keresztül követeli a Tisza-kormánytól, hogy a Fidesz választási ígéreteit tartsa be!?), de bulvárjelleggel nézzük meg, hogyan futkározik a péniszerdőben láncait ledobva minden idők talán legostobább parlamenti képviselője, Némethbalázsvagyok, akinek nem […]
Meleg van, szombat van, a hőkupola igazán megrohadhatna, senkit nem érdekel, hogy ki mit böffentett hol és minek – ez alól kivétel képeznek Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter intelmei, amelyeket érdemes komolyan venni megfogadni -, de a 14 órakor kezdődő Pride-tól teljesen függetlenül teszek egy kivételt, mielőtt felkötöm magam. A korábban megénekelt KDNP civilizált kultúrlényeinek óbégatása […]
Pár nappal ezelőtt még rákosista módszerekkel vádolta az új kormányt, és saját hatása alá kerülve lefüggönyözött autókról és csengőfrászról delirált a parlamentben, tegnap viszont még ennél is továbbment Bóka János, a Fidesz nem létező polgári szárnyához tartozó értelmiségi emberarc, aki európai uniós ügyekért felelős miniszterként bukott bele abba, hogy a főnökének mindig igaza lesz, és […]
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.
