Július 23,  Csütörtök
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék
Adomány

NEHAZUGGY


Akik úgy vélik, hogy az LMBTQ-jogok már mindenhol biztosítottak

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 2,300,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,008,055 forint, még hiányzik 1,291,945 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Mindeközben a nagyvilágban: egy LMBTQ cég tulajdonában lévő óceánjárót nem engedtek kikötni előbb a török, majd később az egyiptomi hatóságok. Ennek nyomán a fedélzeten tartózkodó 1900 utas kénytelen volt azzal szembesülni, hogy még ha a világ egyre jelentősebb részén el is érték a céljukat ezek a közösségek, azért ez messze nem igaz mindenhol. A két, lényegében muszlim ország nem vette volna jó néven, ha a náluk tulajdonképpen tiltottnak számító életmódot folytató emberek lépnek a területekre, ezért egész egyszerűen megtagadták a hajó kikötését. Annak ellenére sem, hogy korábban arra engedélyt adtak. Emiatt vélhetően számtalan helyi cég veszített komoly pénzeket, ami nem kizárólag erre a mostani esetre igaz, hanem vélhetően a jövőre nézve is, hiszen ezt követően melyik cég szeretne úgy kikötni ezeken a területeken, hogy pontosan tudja, aki meleg, az ezen országokban nem érezheti biztonságban magát? A török hatóságok a következővel indokolták a döntésüket:

Olyan csoportok vannak ezen az óceánjárón, akik olyan viselkedésről ismertek, amely viselkedés inkompatibilis társadalmunk szerkezetével és az erkölcsi értékeinkkel.

Nyilván mint tudjuk, a török és egyiptomi hatóságoknak is megvan a joga ahhoz, hogy erről döntsön, de a mai világban egy ilyen döntést már nem tapsolnak meg sokan, ehelyett valószínűbbnek tűnik, hogy inkább úgy döntenek, akkor máshova utaznak, ahol viszont az ő erkölcsi értékeik szerint élnek a helyiek. Törökországban már én magam is jártam – noha csak Isztambulban –, és szembesültem azzal, hogy a török elnök által a társadalomra erőszakolt vallási fundamentalizmust azért nem annyira fogadják jól mindenhol. Találkoztunk persze olyanokkal, akik az életüket adnák Erdoganért, hiszen újra muszlimmá tette az országot – még ha sokan azt is állítják, hogy Törökországnak nincs államvallása -, viszont olyanokkal is, akik megtagadták a fejkendő használatát, és elmondták, hogy egyáltalán nem tartják magukat vallásosnak, ezért nem értenek egyet a kormány számos döntésével. A melegek jogairól nem beszélgettünk, de az igazság az, hogy pontosan tudtam, hogy kitől milyen választ kapnánk ezekre a kérdésekre, ezért nem is nagyon erőltettem.

Nekem is van egy olyan egyiptomi barátom, aki Egyiptomban nőtt fel, noha azóta már Spanyolországban él, és valamiért bűnnek tartja a homoszexualitást, még úgy is, hogy van számtalan meleg barátja. Úgy vélem, hogy ezt nevelték bele, és annak ellenére is kiáll az LMBTQ-jogok ellen, hogy talán nem is ért egyet ezzel a felfogással. Egész egyszerűen egyes társadalmak – ez leginkább a muszlim társadalmakra jellemző, be kell látnunk – belenevelik az emberbe, hogy mi a helyes, és mi nem az. Pedig a szexuális irányultság nem egy választott dolog, nem hobbi, nem divat, az ember vagy meleg, vagy sem. Pontosan ezért nem is értem, hogy miért tesz különbséget bárki egy meleg és egy nem meleg pár között? Hiszen semmiféle valódi eltérés nincs a két pár között, csupán annyi, hogy az egyik egynemű, a másik pedig nem. De ugyanúgy szeretik egymást, ugyanúgy közös álmaik és céljaik vannak, és vélhetően családot is szeretnének a jövőben, amire örökbefogadással megvan minden lehetőségük. Legalábbis az olyan országokban, ahol nem számít bűnnek az, ha valaki meleg.

Hála az égnek, Európában, vagy legalábbis Európa jelentős részén ma már az egyház eltakarodott a politika, a politikai hatalom környékéről és nincs valódi beleszólási lehetősége abba, hogy miként éli valaki az életét. Hiszen ha beleszólhatnának a törvénykezésbe, akkor pontosan ugyanúgy megtiltanák azt, hogy valaki gyakorolja a homoszexualitást, mint a sötét középkorban. A Biblia ugyanis tiltja egyesek felfogása szerint a homoszexuális kapcsolatot és azt bűnnek tartja. Ennek persze más oka van, mint sokan gondolnák, de mivel a vallásos emberek egy jó része ízlésének megfelelően szemezgetni szeret az igéből, ezért sokak fejében úgy él a homoszexualitás tiltása, hogy azt Isten bűnnek tartotta, miközben inkább arról van szó, hogy azért beszél bűnről a Biblia, mert nyilván egy homoszexuális pár biológiailag képtelen utódokat létrehozni, ezért a szexuális tevékenységük nem a gyermeknemzésre, hanem az élvezetre alapoz. Ám ha ez így van, akkor minden egyes olyan szexuális aktus férfi és nő között, amely nem a gyermeknemzést célozza, ugyanolyan bűnnek számít. Ezt valamiért a nagyon keresztények szeretik elfelejteni.

Ugyanez igaz vélhetően a muszlimokra is, noha soha nem olvastam el a Koránt, de valamiért az a feltételezésem van, hogy a téma hasonló. A probléma viszont nem is feltétlenül ezzel van, hanem azzal, hogy egyes országok vezetése ma is egy több száz vagy ezer éves könyvre alapozza az erkölcsi értékeit ahelyett, hogy ép ésszel átgondolná azt, hogy mi a normális, és mi nem az. Akik ugyanis arról beszélnek, hogy az erkölcsi alapjainkat a Biblia adja, az véleményem szerint téved, hiszen ha azt szó szerint értelmeznénk, akkor gond nélkül fordulna elő emberölés világszerte anélkül, hogy bárkit is bűnösnek találnának emiatt. A Biblia persze adhat egy alapot, ez nincs ellenemre, de az egyszerűen nevetséges, hogy valaki erre alapoz törvényeket és ez alapján akarja megmondani, hogy miként éljük az életünket. Szerencsére Európa legtöbb országában az egyházak nem szólhatnak bele a törvényalkotásba, Egyiptom és Törökország azonban eltér ettől, hiszen ott jól láthatóan még mindig arról van szó, hogy egyeseket az alapján ítélnek meg, hogy kit szeretnek. Sajnálom azokat a törököket és egyiptomiakat, akik ezzel nem értenek egyet, viszont ameddig ilyen emberek képviselik az országukat, addig nehezen beszélhetünk változásokról.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.