NEHAZUGGY

Velünk vannak

Horn Anna | 2019. November 1, Péntek | 12:04

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,582,500 forint, még hiányzik 417,500 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Diktátorok jönnek, mennek, egyesek maradnak. Mindez nem számít olyankor, amikor azokra gondolunk, akik már nincsenek velünk. November elsején mindenkinek van kire emlékeznie. Egy nagyszerű gondolat szerint kétszer halunk meg – először, amikor „a lélek elhagyja a testet”, másodszor akkor, amikor már senki sincs, aki emlékezne ránk.

Lesz mécses nálam is. Sok mindenkiért. A legnehezebb olyanokra gondolni, akik a barátaim gyerekeként mentek el, idejekorán. Vagy arra a mézesheteit külföldön töltő ifjú párra, akik terrortámadás áldozatai lettek valahol. Mindegy, hol, nagy a világ. Emlékszem, egy pakisztáni esküvőn elkövetett merénylettel kapcsolatban, ahol több mint 60 áldozat volt, valaki azt nyilatkozta a nagyon beszélni szeretők közül, hogy „értelmetlen a haláluk…”, stb.

Csendben kérdezem, így Mindenszentek előtt, van-e értelmes halál? A szókapcsolat maga az abszurdum – meghalunk, mert megszülettünk, de melyik halálnemet lehet értelmesnek nevezni? Van olyan elmenetel, ami megváltást hoz, például egy reménytelen és szenvedésekkel teli betegség után – ettől még nem nevezném értelmesnek. Tudjuk, hogy be fog következni, de a hozzád tartozóé, még akkor is, ha próbálsz rá felkészülni, mindig megrázó. És nem csak az övék. Bár gyakorlatilag naponta látunk, hallunk ezzel kapcsolatos híreket, szerintem sok embert ugyanúgy megviseli a földrengések áldozatainak, a háborús övezetekben meggyilkoltaknak, a terrortámadásban gyakorlatilag kivégzett embereknek a halála.

Rövid leszek, mert sok mindent meg lehet osztani, de azt hiszem, a gyászt nagyon nehezen. Azzal mindenkinek egyedül kell szembenéznie. Ezért is simogatja a lelkemet egy nagyszerű kezdeményezés, ami pár éve indult Spanyolországban, és ma már több helyen követik.

Köztudott, hogy sok ezer menekültet veszítünk el évente a Földközi-tengeren. Ázsiából, Afrikából, még akár Európa nem uniós országából érkezettekről is lehet szó.

Teljesen civil kezdeményezésre jött létre az akció, ma már sok olyan szervezet támogatja, amelyek részt vállalnak a menekültekkel kapcsolatos tevékenységből. Például az Orvosok Határok Nélkül, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának regionális szervezete, egyes önkormányzatok. A tengerparti városokról van szó, amelyek első állomásai a kontinensre érkező kiszolgáltatott embereknek. (Lehet vitatkozni azon, mennyire fenyegetnek ezek közül hányan kiket, de ezt hagyjuk a szakemberekre.)

A lényeg: Halottak napján közösen bérelnek hajót azok, akik hozzátartozóinak nem sikerült az út végére eljutni. Ki egy szál virággal, ki csokorral, ki koszorúval a kezében lép a fedélzetre, és a hajó kimegy a nemzetközi vizekre, ahol általában a legtöbb az áldozat. Nem előírás, de szinte néma csend szokott lenni a fedélzeten. Szomorúság, fájdalom, megrendülés látható mindenki arcán. Nincs fecsegés, csak a végtelen tenger hullámait kutató tekintetek. Hol lehetsz?

A mi városunkból is indul ma egy ilyen bárka. Igaz, hogy én csak a szervezésben veszek részt, mert most a szárazföldön kell „ügyelnem”, de tegnap azon kellett dolgozni, hogy az eredetileg kibérelt hajó helyett nagyobbat találjunk. Mert kicsinek bizonyult a jelentkezők száma miatt.

Nincs temető, ahova ezek az emberek ellátogathatnának, leróni kegyeletüket az elhunytak emléke előtt. Nem voltak hamvak, amelyekről legalább tudni lehetne, hol lettek esetleg szétszórva. Nincs semmi, csak a könyörtelen tenger, amely folyamatosan szedi emberi áldozatait.

Azokét, akik velünk vannak, ameddig emlékezünk rájuk.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!