NEHAZUGGY

Ősrobbanás utáni izé

Molnár Bálint | Ma | 8:09

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 2,300,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 444,040 forint, még hiányzik 1,855,960 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Jó reggelt, szebb napokat, hidegfrontot, felfrissülést, tiszta levegőt mindenkinek!

Hazugság lenne, ha azt mondanám, hogy van akárcsak fogalmam arról, hogy kinek van és miért van bármi oka arra, hogy válogatás nélkül bedrogozzon embereket egy tömegrendezvényen, ahogyan többek állítása szerint történt a Sziget Fesztiválon DJ Oti, azaz Sebestyén Balázs megabuliján még múlt szombaton. Nem hiszem, hogy az érintetteket megnyugtatja, hogy mások sem találják a meggyőző magyarázatot. Amihez nem értek, amiről nincs elég információm, azzal kapcsolatban nem szeretek okoskodni, konkrétumok hiányában találgatni pedig nem csak azért nincs kedvem, mert nem menő és vannak épp elegen, akik önjelölt drogszakértőnek állva ez idő tájt is korbácsolják a korbácsolásra rá nem szoruló népi indulatokat, hanem azért se, mert ahogy az elvárható, a rendőrség nyomoz, kihallgat, elemez, mintavételekből olvas és remélhetőleg a komoly és nem bagatellizálható ügy végére jár. Nem kérdés, hogy gáz a sztori, és a bizonytalanság, a nemtudás még annál is durvábbá teszi. Az potenciális megfejtéseimet megtartom magamnak, viszont.

Amíg a hatóságok remélhetőleg azt teszik, amit tenniük kell, nekem eszembe jutott, hogy talán nem túlzás azt állítani, hogy átvitt értelemben ugyan, de itt egy egész országot másfél évtizeden keresztül folyamatosan drogoztak azok, akik lényegében az alattvalók tudatmódosításából éltek jól annyi időn keresztül. Abból, hogy a propaganda méreganyaga irányíthatóvá, befolyásolhatóvá, manipulálhatóvá, sebezhetővé, kiszolgáltatottá, irányíthatóvá tett elegendő embert ahhoz, hogy hosszú időn keresztül gondolkodás nélkül az orbáni állampártra szavazzanak, az állampárt pedig sorra nyerje a választásokat.

Nem óhajtok ízléstelenkedni, de kicsit úgy éreztem, hogy engem is bedrogoztak, amikor megláttam Bóka Jánost, a Fidesz frakcióvezetőjét, ránézésre is megszólalásra is fekete öves Orbán-szolgát a Partizánon. Ahol elsősorban a pártja által kicsinált, az orbáni elnyomórendszer kiteljesedésének útjában akadályt jelentő Baka András államfővé választása volt a delírium tárgya. Nem csak a sok bókaság miatt szédültem meg, amit képes volt összehordani, hanem hogy egyáltalán méltóztatott bemenni az ellenség barlangjába, és hagyta magát igazi kérdésekkel provokálni. Ennek a jellegtelen, súlytalan figurának köszönhetően derült ki, hogy négy hónappal a választási vereség után már kapiskálják, hogy az eddigi stratégia rohadtul nem biztos, hogy működőképes lesz a jövőben is. Nem akarom belemagyarázni, hogy a Migatyánkkal való összebútorozásra is gondolt a bukott miniszter úr, amikor azt mondta, „zajlik most a beszélgetés, hogy a Fidesz a jövőben azzal a stratégiával, amivel eddig dolgozott, hogy egy nagy gyűjtőpártként összefogja a teljes jobboldali konzervatív politikai közösséget”.

Jó, mondjuk gyűjteni azt lehet, ami létezik. Hogy pontosan mit óhajt összegyűjteni Bóka úr és bandája a szélsőnácikon kívül, honnan és miből kívánja összegereblyézni a szemetet, az momentán nem világos, viszont ha még csak most zajlik a beszélgetés arról, hogy mit is kéne csinálni, hol kellene kapirgálni, akkor jól van akkor. Ha a Szerbiában hereveréző főnöke által elnökölt párt most van az „ősrobbanás utáni kezdeti időszakban”, ahol a fizika törvényei még nem teljesen érvényesülnek, emiatt a párt jövője is képlékeny, akkor ennél csudálatosabb megfogalmazást nemigen tudok elképzelni arra, hogy az a Fidesz, amelyik a hazával azonosította magát annyi éven keresztül, immár magabiztosan robog a politikai kihalás felé, és midőn ez óhatatlanul bekövetkezik, a hazának még lesz néhányezermilliárd nyugodt éve, amíg valamit összelapátolnak a helyére a kuka aljáról. Ősrobbanás, az. Gyűjtőpárt, az.

Ami Baka András államfőt illeti, akinek személyében a tegnapi parlamenti megválasztását követően végre egy valamire való ember került az ország élére: felesleges hosszan fejtegetnie és magyaráznia Bókának vagy bárki másnak, hogy miért volt illegitim Sulyok Tamás kilakoltatása a Sándor-palotából, és miért volt legitim ezzel szemben Baka András menesztése a 2010-es évek elején a Legfelsőbb Bíróság éléről, és hogy a két eset miért nem említhető egy lapon. Szerintem verejtékszagú valósághajlítás és visszataszító jogászkodás ez, még ha a magam részéről pont annyira nem vagyok jogász, mint tömeges bedrogozásügyi szakértő. Legrosszabb olvasatban is két azonos jogi lépésről beszélünk (alkotmánymódosítással eltávolítani a posztjukról közjogi vezetőket, jelen esetben a köztársasági elnököt), amely két azonos jogi lépés megítélése is legfeljebb azonos lehet. Ebből a szempontból nem Bókának áll a zászló. Ha az egyik rendben volt, akkor a másik is rendben van, ha az egyik nem volt rendben, akkor a másik sincs rendben. Csakhogy az alapvető különbséget az adja, és ettől a jogi tényállás és a politikai megítélés között feszülő ellentéten túlmutatóan nem lehet eltekinteni: míg a Fidesz a történelem hajnalán a választópolgárok tudta nélkül, hátból támadva, önkényesen rúgta ki Bakát a Legfelsőbb Bíróság éléről, nevezte át az addig általa vezetett intézményt Kúriává és szabott olyan feltételeket az elnöki pozíció betöltésére, hogy esélye ne legyen pályázni és labdába rúgni, addig Orbán és a Fidesz államelnökének menesztése a népakaratnak megfelelően történt. Lehetett előre tudni, hogy megfelelő felhatalmazás esetén ez lesz.

De ami igazán fontos: Baka András első államfői beszédében egyértelműen szólt a Fidesz szavazóihoz is, a kormányzás ellenőrizhetőségének fontosságáról, vállalta az államszervezet feletti demokratikus működés ellenőrzését, hogy többé egyetlen párt se ejthesse foglyul az államot, illetve arról beszélt, hogy nem lesz a kormány meghosszabbított keze. Hogy Kaminski Fannyi propaganda droggyáros, önjelölt mártír és meghurcolt tudatmódosító is értse, külön kiemelte, hogy igazságtételre, de nem bosszúra van szükség, kezdeni kell valamit a mély társadalmi bizonytalansággal, csalódottsággal, és úgy általában az elmúlt években megcsontosodott megosztottsággal. Nem emlékszem, hogy bármelyik orbánista államelnöktől hallottam volna, hogy ő nem óhajt a kormány alászolgája, szócsöve, meghosszabbított keze lenni, ellenben nem csupán markáns jogállami vállalásai, de határozott szociális víziói is vannak, vagyis a szemmagasság helyett térdmagasságban található rétegek államelnöke is szeretne lenni. Nem akarok túlzásokba esni, vagy rossz lóra tenni, de én egyáltalán nem aggódom amiatt, hogy Baka András behódol Magyar Péternek és a Tiszának. Kizártnak tartom, már csak azért is, mert ezzel a kétségtelenül kivívott jogtudósi tekintélyét, adott esetben egész szakmai karrierjét nullázná le. Láttunk már magukból borsófőzelékkel hülyét csináló, önmagukat a főnök utasítására öncenzúrázó, a szervilizmust születésnapi üdvözletekkel csúcsra járató közjogi méltatlanságokat, de azt én nem látom magam előtt, hogy 70 évesen Baka András miért ne lehetne az a szuverén, autonóm, önjáró köztársasági elnök, akiről senkinek nem az jut eszébe, hogy már az óvodában is narancs volt a jele.

Amit viszont látok magam előtt, az az ősrobbanás utáni szivárgása a képlékenység állapotában lévő állampárt tizenhat évnyi viselt dolgainak. Jellemzően milliárdos nagyságrendű mindegy. Exhabonyné 24 órás rendelkezésre állására kifizetett 44 hónap alatt több mint 4 milliárdtól a Századvéghez rekordidő alatt hozzávágott 7,6 milliárdig. Egyetlen dolog vigasztal: hogy ezekkel a közpénznyelő műhelyekkel és Kaminski Fanny gagyi politikai bulvár propagandistákkal valaki szerződést kötött. Nem én voltam. Nagyon helyes, hogy sorra és futószalagon jönnek az ilyen ügyek, amelyeknek szálai akárhonnan is nézem, személyesen a főmaffiózóig érnek. Majd ha valamilyen jogerős ítélet születik, akkor hátradőlök. Addig nem. Még jövünk, azt hiszem. Csáó.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!