Április 5,  Vasárnap
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék
Adomány

NEHAZUGGY


Most állunk a győztes oldalon?

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 119,473 forint, még hiányzik 2,880,527 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

G. Fodor Gábor orbánista politológus és propagandista – sok fajta nemes munkát végez, mindet nem akarom most felsorolni -, a Magyar Nemzet fideszes pártlapban megjelent írásában vezette le, hogy mihez kellene tartani magunkat. A magyar sors, a magyar alkat kérdését a nemzeti megmaradás összefüggésében vizsgáló gondolatkísérletekből kiindulva, a zsákutcás magyar történelem (Mohács, Trianon) tragikus pillanatainak két lehetséges magyarázatán keresztül (önsorsontás, rossz politikai döntések versus lelketlen történelem, kíméletlen földrajz, galád nagyhatalmak), eljut oda, hogy ezúttal Brüsszel nem lesz képes ránk parancsolni az akaratát. Nem lesz hozzá ereje, összecsuklik, ezért nagyon fontos, hogy szavazatunkkal támogassuk Orbán Viktort abban, hogy 16 év után újra megnyerje a választásokat, még négy évig a nyakunkra üljön és mutassa az utat Európának és a világnak, hogy miképpen kell sikeresnek lenni.

G. Fodor hosszasan fejtegeti lényegében azt, hogy végre a jó oldalra álltunk azzal, hogy az oroszokat támogatjuk, hogy szembefordultunk Brüsszellel és az európai erőkkel, és ha ezt sikerül ebben a formában megőriznie Magyarországnak, akkor majd hozzánk jönnek könyörögni a nyugatiak, hiszen mi képesek voltunk fenntartani egy olyan kapcsolatot az oroszokkal, amelynek köszönhetően a mai napig kapunk (olcsó?) orosz olajat és földgázt. Nem kétlem, hogy az ember komolyan is gondolja, hogy végre sikerült a történelem jó oldalára állnunk, és hogy emellett ki kell tartanunk, ha azt akarjuk, hogy végre a történelem során talán először, de mi nyerjünk.

Szó se róla, érdekes felvetés ez, én ezzel szemben úgy érzem, hogy most is pontosan az történik, ami évtizedekkel vagy századokkal ezelőtt: önsorsrontás, zsákutca, rossz oldalra állás. Kettőből két világháborút sikerült elveszítenünk, Trianon megcsonkította az országot. Én azt a büntetést, diktátumot a mából visszanézve nem vélem jogosnak, de ettől még megtörtént, ezért több, mint 100 évvel később nem sok értelme van siránkozni azon, hogy mi volt fair és mi nem volt az. Most viszont megvolt a lehetőségünk arra, hogy bizonyítsuk, képesek vagyunk a jó oldalra állni. Ez az oldal a megtámadott Ukrajnát támogató oldalra, az európai szövetségesek oldalára állást jelentette volna. Mi nem ezen az oldalon állunk, hanem azokat az oroszokat támogatjuk ma is, akik elindították a háborút az ártatlan ukránokkal szemben, akik ma is lakóházakat, piacokat, kórházakat, civil létesítményeket bombáznak, ukrán civileket gyilkolnak. Azt az orosz felet támogatjuk, amelyik háborús bűnök sorozatát követte el az ukrán civilekkel szemben. Azt az orosz felet, aki szemmel láthatóan külföldi választásokat befolyásol, és számtalan eszközzel kavarja a szart Európában.

A választások alkalmával pont hogy arra van lehetőségünk, hogy egy olyan kormánynak adjunk bizalmat, amely véget vet annak a külpolitikának, amelyik Magyarországot jellemzi már elég régóta. Végre újra dolgozhatunk azon, hogy javuljanak a kapcsolatok az uniós tagországok, az Európai Bizottság és Magyarország között, és végre azt is bebizonyíthatjuk, hogy nem vagyunk az oroszok csicskái, hogy nem olyan a viszonyunk az oroszokhoz, amilyen Szijjártó megalázkodása Lavrov előtt. Bebizonyíthatjuk, hogy képesek vagyunk együttműködni az unió egészével, és nem szarunk mindig az asztal közepére csak azért, hogy valami mást mondjunk, mint a többiek. Orbánék leváltása elengedhetetlen ahhoz, hogy a történelem során nem túl sokadszorra a jó oldalt válasszuk. Az oroszok ugyanis egészen biztosan nem fognak, és nem is kerülhetnek ki ebből a háborúból győztesen, hiszen annak katasztrofális következményei lennének a jövőre nézve. Mint ahogy azt is be kell látnunk, hogy Európa valóban nem számíthat többé az amerikai partnerségre, ezért jobban tesszük, ha összefogunk és együtt dolgozunk azért, hogy a saját ügyeinket képesek legyünk eredményesen képviselni, magunkat megvédeni, fejlődni.

Véleményem szerint jelenleg az a helyes út, ha az európai országok összefognak, és sokkal erősebbé válnak, mint valaha voltak. Lehet, hogy az EU-nak számtalan problémája van, de még mindig erősebb, mint egy szétzilált kontinens, ahol a felek képtelenek kompromisszumot kötni és egy irányba húzni a szekeret. Közösen kell azon dolgoznunk, hogy a kontinens békéje fennmaradjon és azon is, hogy a várható energiaválság idején kisegítsük egymást. Nem úgy, hogy visszatérünk az olcsó orosz energiahordozókhoz, és kiszolgáltatjuk magunkat egy háborús agresszor országnak, hanem úgy, hogy megtaláljuk a módját annak, hogy az orosz gáz és olaj hiányában is elő tudjuk teremteni a szükséges energiaforrásokat. Hogy ez végül a nukleáris energia újbóli felhasználását jelenti – amivel én mindig is egyetértettem, hiszen ez az egyik legtisztább energiahordozó -, vagy a megújuló energiaforrásokra támaszkodunk majd nagyobb mértékben, az idővel kiderül.

A lényeg, hogy közösen kell kitalálni Európa jövőjét, amihez arra van szükség, hogy Magyarország is partnere legyen Európának. Jelenleg ugyanis szinte mindenből kimaradunk, mivel Orbánt szinte senki nem tartja megbízható partnernek, ezért inkább az ő kihagyásával, megkerülésével tárgyalnak a kontinens jövőjéről. Ez mondjuk egyáltalán nem meglepő azok után, hogy kiderült: Szijjártó konkrétan információkat ad át folyamatosan az oroszoknak az EU-val kapcsolatosan. Hogy ebből miért nem lett nagyobb botrány, és miért nem indult eljárás azonnal? Azért, mert a jelenlegi kormány megvédi minden katonáját, viszont ha bukják a választást, akkor akár még ki is derülhet, hogy pontosan kinek az érdekét képviselték és miért. Van egy olyan gyanúm, hogy nem a magyarokét.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.