NEHAZUGGY

Léteznek jobb megoldások is

Lázár Gergő | Ma | 18:52

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 692,808 forint, még hiányzik 2,307,192 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Nagyböjt első napján, február 18-án ismét elindul a 40 Nap az Életért imaszolgálat, amelynek célja, hogy azokért a babákért és családjaikért fohászkodjanak a résztvevők, ahol terhességmegszakításon gondolkodnak a szülők. A nemzetközi kezdeményezés során már több mint 25 600 gyermeket mentettek meg az abortusztól az elmúlt években. A 40 napos szolgálat idén Budapesten új helyszínen, a Nagyvárad téren, a Szent István Kórház előtt lesz megtartva. (vasarnap.hu)

Ezek azok a csoportok, akik mindazokat a nőket, akik meghozták életük legnehezebb döntését sok esetben megpróbálnak eltántorítani ettől a döntésüktől; olyan bűntudatot gerjesztenek bennük ezek az emberek, amit aztán képtelenek maguk mögött hagyni. Én a magam részéről biztosan nem támogatom az abortuszt, és úgy vélem, hogy ez egy legutolsó lehetőség kell hogy legyen bárki számára. Ugyanakkor viszont úgy vélem, hogy egy nőnek joga van ahhoz, hogy saját maga rendelkezhessen a testéről. Nem hiszem, hogy sokan vannak olyanok, akik konkrétan örülnek egy abortusznak, hiszen senki nem ennyire ostoba, de azt el kellene tudni fogadni, hogy ehhez joga kell hogy legyen minden nőnek. Mert bármennyire is rosszul hangzik ez, sajnos vannak olyan helyzetek, amikor egy gyermek jobban jár, ha nem születik meg. Legyen ennek oka valamiféle betegség, vagy az, hogy a megszületésével mások életét tenné tönkre akaratlanul (például mert nemi erőszakot követően jön a világra), vagy bármi egyéb olyan ok, amely azt eredményezné, hogy szörnyű gyermekkora legyen, amely örökre, a lehető legrosszabb értelemben határozza meg az életét.

El tudom fogadni, hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy kifejezze a nemtetszését azzal kapcsolatosan, hogy valaki abortuszt hajtat végre a magzaton, viszont azt nem értem, hogy miért gondolják azt ezek az emberek, hogy valóban gyermekek életét mentik meg a cselekedeteikkel. Miért nem arra koncentrálnak, vagy miért nem azt követelik, hogy a szexuális felvilágosítás újra megjelenjen az iskolákban, vagy azt, hogy fogamzásgátlót szedjenek, esetleg óvszert használjanak a fiatalok? Persze még ezek használatával is előfordulhat, hogy valaki teherbe esik, de ettől függetlenül a tudomány mai állása szerint nincs ennél hatásosabb módszer arra, hogy az ember ne essen akaratlanul teherbe. Ez viszont természetesen a hívek szerint bűnnek minősül, hiszen csak is akkor lenne szabad szexuális aktust folytatnunk, ha gyermeket szeretnénk, minden más fajta érintkezés bűnnek számít. Ezzel az a probléma, hogy egyrészt már egy ideje megérkeztünk a 21. századba, másrészt nem mindenki elvakult keresztény, ezért figyelembe kellene venni, hogy előfordulnak balesetek is. Amelyekre jó esetben létezik esemény utáni tabletta, rosszabb esetekben pedig az abortusz jelenti a megoldást.

Az ember néha elkövet hibákat, vagy baleset következik be, viszont ezért nem kellene ennek elszenvedőjét büntetni, ha létezik más megoldás is. Nyilván aki nem szeretne élni az abortusz lehetőségével, az ne éljen vele, de olyan ez is, mint a vallásszabadság: mindenki abban hiszen, amiben csak akar, egészen addig, ameddig hagyja a másik embert létezni, ameddig nem ragaszkodik a hittérítéshez. Itt is pontosan erről van szó, mivel senkire sem kényszerítik rá ezt a döntést, sőt, ahogy ezt korábban leírtam én is, a legtöbbek számára életük legnehezebb döntése ez, amely sok esetben örökre rányomja a bélyegét a jövőjükre. Találkoztam már olyan fiatal lánnyal, akin abortuszt hajtottak végre, mert teherbe esett 18 évesen egy olyan sráccal való együttlét után, aki hallani sem akart sem róla, sem a gyermekről, amint kiderült, hogy mi történt. Ebben a helyzetben mi lett volna a megfelelő döntés? Vállalja a gyermeket ennyi idősen, és adja fel a jövőjét? Miközben a férfinak semmiféle árat nem kell fizetnie azért, mert teherbe ejtett valakit, addig a nőnek kötelezően el kell fogadnia, hogy az örökre megváltoztatta az életét? Akkor is, ha nincs erre felkészülve, ha nincs abban a helyzetben, hogy felelősen vállalni tudjon egy gyereket?

Van számtalan olyan eset is, amikor valaki be tudja vállalni ezt akkor is, ha nem tervezte, viszont ne kelljen viselnie a következményeit az anyaságnak úgy, hogy aztán örökbe kényszerül adni a gyermekét. Ami szintén egy borzasztóan nehéz döntés, mivel ő volt az, aki kihordta, aki hónapokon keresztül táplálta, és akihez biológiailag kötődik az az újszülött. Véleményem szerint semmi szükség nincs arra, hogy ezekkel az emberekkel még külön éreztessék, hogy hibát követnek el, a legtöbbjük enélkül is pontosan tudja, hogy mennyire durva döntést fog meghozni. Ilyen esetekben inkább támogatásra lenne szükségük az érintetteknek, nem pedig arra, hogy valaki azt vágja a fejükhöz, hogy gyilkosságot követnek el, vagy azt éreztesse velük, hogy haszontalan tagjai a társadalomnak, hiszen kioltják egy magzat életét. Nyilván minél kevesebb abortuszt hajtanak végre a világban, annál jobb, viszont léteznek erre más módszerek is, mint az, hogy csoportosan böjtölünk és imádkozunk azért, hogy valaki, aki már egyszer meghozta a döntését, megváltoztassa azt.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!