A kutya Júdás ugat, a karaván halad, szép lassan peregnek le a szemek a homokórában. Mert ahogy azt Záray Márta művésznőtől tudjuk, a homokórát nem lehet megállítani. Pontosabban meg lehet állítani, ha vízszintes állapotba helyezzük, mert akkor tulajdonképpen nem funkcionál, de attól még az idő – amit egyesek túl hosszúnak, mások túl rövidnek élnek meg attól függően, milyen körülmények befolyásolják őket – rohan. Szerintem a zöm most már felgyorsítaná az idő múlását, azaz nagyon is túl lenne azon a bizonyos választáson, aminek a tétje óriási. 16 év várakozás azért embert próbáló, és sokan már nem is élnek azok közül, akik ugyanúgy vágyakoztak a változásra, mint azok, akik még most is. Sokunknak ez lassan egy örökkévalóságnak tűnik, de ezt a 60 napot már fél lábon is, csak érjük már meg a bűnszervezet elzavarását. Gondolom, a napos oldalon pont fordítva zajlanak az események, ott sokan visszamennének az időben, mint Marty McFly a Vissza a jövőbe című örökbecsűben, hogy a hepatitiszszínűekre meglehetős csapást mérő kegyelmi botrányt és az utána következő földcsuszamlásszerű változást megakadályozzák. Kétségtelenül szar, ha az a rendszer, amit barkácsoltál magadnak, hogy azzal a végtelenségig kihúzd és hatalomban tartsd magad, egyszer csak ellened fordul, esetleg már nem téged kompenzál.
A talicskát viszont tolni kell, a tét óriási, a börtön nem pálya. Jobb híján a háborúellenes gyűlésnek csúfolt, digitális polgári körnek álcázott kampányesemény-sorozatot, aminek legutóbbi állomása Szombathely volt, ahol a hagyományok szerint az összetrombitált nagyérdemű önkívületben hallgatta a bálványt, aki ilyenkor szintén önkívületben tolja a 99%-ban hazugságokat tartalmazó nagymonológjait. Lenne erről néhány gondolatom, viszont még előtte. Péteken tudtuk meg, az ügyészség vallotta be, hogy továbbra se hallgattak ki senkit gyanúsítottként a Matolcsy-féle jegybanki alapítványok gazdálkodása miatt indult nyomozásban úgy, hogy az eljárás már lassan egy éve tart. Jó munkához idő kell, bazdmg, ráérnek, végül is csak százmilliárdokkal húzták le az országot. Bezzeg ha valami számukra életbevágóan fontos disznóságot kell elfogadni, azt az éjszaka leple alatt benyújtják, másnap, elfogadják, estére már meg is jelent a közlönyben, hogy oszt’ jónapot. Sőt, már ezzel se baszakodnak: kormányrendeletbe írják, hogy mi a kínjuk. Kormányrendelettel tiltották meg múlt héten, hogy az önkormányzatok pert indíthassanak a tőlük beszedett szolidaritási hozzájárulás miatt, sőt, ezt a mocskot „a folyamatban lévő bírósági eljárásokban is alkalmazni kell”, vagyis a most zajló eljárásokat is le kell állíttatni. Mert csak. Mert a jogállam már ugyanolyan szitokszó nekik, mint az ellenzéki, liberális vagy éppen uniópárti. Pusztuljon, majd Júdás Viktor lesz a bíróság is, ha már kinőtte a miniszterelnöki egyenruhát.
Szombathelyen viszont rázta a rongyot, egy olyan helyen, ami az Orbán-kormány agyatlan, kudarcos stadionpolitikájának egyik undorító szimbóluma. Ahol a korábbi fideszes városvezetés ajándékba kapta a kormánytól stadionból és sportcsarnokból álló sportkomplexumot, amit a város képtelen volt üzemeltetni. Ezért a 2019-ben megválasztott ellenzéki polgármester 2021-ben átpasszolta azt a kormánynak az évi sok százmilliós üzemeltetés nemes feladatát. Közben anyagilag fejre állt a szombathelyi foci is (a tulajdonos úr, Lölő veje, Homlok Zsolt kiesett a pixisből, amikor elvált a feleségétől, a közpénzcsapok elzáródtak), a városi csapat a harmadosztályba zuhant, a 9000 fős stadion ott áll kihasználatlanul. De legalább a mellette lévő sportcsarnok egy fideszes dzsembori erejéig megtelt. Tipikus a felelősséget semmiért nem vállaló autokrata viselkedésére, hogy amikor megkérdezték tőle, hogy mikor lesz újra NB I-es csapata Szombathelynek, a városra kente a felelősséget. Pedig ez is csak a felelőtlen kirakatpolitizálás, az urambátyám szisztéma sokadik példája. Annak a példája, hogy miképpen kerekedik a dilettantizmus és a hűbéri rendszer a valódi piacgazdaság fölé és az hova vezet: amikor megszűnik a közpénzre épülő fenntartási modell, kártyavárként dől össze minden, mert egyszerűen nem képes a piacról eltartani magát. Se a betonkomplexum, se a foci.
Szijjártót is bevetette a pártközpont, a rendezők nem bízták a véletlenre az ülésrendet; a színpad mögött csak fiatalok üldögéltek, de volt ott egy 10 év körüli gyerek is. Nekem meg az jutott eszembe, hogy szegény gyereknek ezt végig kell hallgatnia, ahelyett, hogy játszana, szaladgálna a játszótéren. Eszembe jutott az én gyerekkorom is, amikor betegen feküdtem otthon úgy 8 évesen, és apám a fejem felett hallgatta a Szabad Európa adását, ahol tankokról, fegyverekről, hidegháborúról darált a bemondó. Ráadásul társult hozzá egy furcsa akusztika, mert ugye ez ultra rövid hullám volt, amitől még kísértetiesebb volt az élmény. Úgy be voltam szarva, hogy állandóan kérdeztem apámat, hogy akkor most háború lesz? Ezért tudom átérezni azoknak a gyerekeknek a félelmeit, akik kénytelenek hallgatni ennek a szarházinak és bandájának a permanens háborús riogatását és pánikkeltését. Ez még felnőtt fejjel is ijesztő, nemhogy gyerekként.
És igen, ez az egész perverz esztrádműsor nyilvánvalóan erről szólt. Jó, nem most van háború, hanem lesz, egészen pontosan 2030-ban, akkor fog az EU belépni. Sőt, ha áprilisban nem ők nyernek, akkor biztos, hogy másnap vagy legkésőbb nyárig már EU-jelvényes magyar katonák lesznek a frontra vezényelve, és egyébként Szombathelyet is szarrá bombázták 1945-ben, úgyhogy ha valakik, akkor az ott élők tudják, milyen lenne ez. Egészen döbbenetes hazugságba hergelte bele magát ezen a ponton a nagy mesélő, aki úgy emlékszik, hogy 1999-ben felhívta őt Clinton, és tekintettel arra, hogy a háború magasabb fokozatra kapcsolt az akkori Jugoszláviában, arra kérte őt, hogy nyissa meg a déli frontot, és Magyarország támadja meg a szerbeket a Vajdaságon keresztül egészen Belgrádig. Neki pedig, aki éppen első miniszterelnöki ciklusát töltötte, volt vér a pucájában nemet mondani az USA elnökének, különben nyakig álltunk volna a háborúban. Hihetetlen. Akkor is, ha nem teszem most ide ennek az öblös, szégyentelen hazugságnak az összes létező cáfolatát. Ez az alak kér felhatalmazást arra, hogy újabb négy évig szívja a vérünket miközben már minden egyes szavát ellenőrizni kell, és rendre kiderül, hogy megint hazudott. Ezeket az önvállveregető, magát az égig sztároló, hitvány gazember meséket, amelyekkel az együgyűeket, a történelmet, a világ működését nem ismerő tájékozatlanokat meg lehet szédíteni. Két perc alatt leleplezhető hazugságokkal házal, és nemhogy nem szégyelli, képtelen leállni, mert egyszerűen nem veszíthet.
A közvélemény-kutatásokról például azt hazudta, hogy sok felmérésnek álcázott propagandajelentés van, de azoknak nem kell hinni, neki kell hinni, mert az ő méréseik szerint magabiztosan vezet a pártja. Jó, hát az esély nem jelent győzelmet, azért meg kell dolgozni, majd a Rocky című filmet idézte, miszerint csak a végén van vége. Ezt nem értem. Ha magabiztosan vezetnek, akkor az hogy jött ide, hogy Nyugat-Magyarországon minden mandátumra szükségünk van, Nyugat-Magyarország nélkül nincs Fidesz-kormány? Most akkor biztosan vezetnek, vagy sem?
Apropó hazugságok: Orbán még mindig úgy emlékszik, hogy azért léptek ki az Európai Néppártból, mert a migrációt Magyarországra akarták kényszeríteni, mert megzsarolták őfelségét. Az ő párhuzamos valóságában az volt a diktátum, hogy ha nem hajtunk fejet ennek, akkor minden lehetséges módon ellehetetlenítenek. Mire azt mondtuk, hogy köszönjük szépen. Kiléptünk, és megvártuk, hogy megerősödjenek a hasonló erők, mint mi, és megalapítottuk a Patrióták szövetségét. A vétóról szólva azt mondta: az a kérdés, hogy meddig van következménye annak, hogy nemet mondunk. Valójában arról van szó, hogy ahhoz, hogy egy döntés létrejöjjön, mindenki szavazata kell, tehát a döntés létre sem jön. Valójában nem tudnak közös álláspontot létrehozni, amivel mindenki egyet tud érteni. Ha ezen változtatni akarnak, ahhoz is mindenki beleegyezése szükséges, „tehát amíg én élek, ez nem fog sikerülni”. Eddig megpróbáltak meggyőzni, most megpróbálnak lecserélni – hergelte magát. Szóval nem kibaszták őfelségét, az angolul beszélni nem tudó, semmihez nem értő Deutsch Tamásával meg az ereszen menekülő szuperjogászával az EPP-ből, hanem ők léptek ki. Jól van, bocsánat. Igaz, mi kicsit másképpen emlékszünk, de hát kinek higgyen az ember egy feketeöves hazudozónak, vagy a saját szemének? Amúgy most, hogy kiléptek a Néppártból már minden fasza? Ja, nem. Ugyanaz megy: bot a küllők között, szar a kilincsen, uniós források nuku, szélmalomharc, önsorsrontás.
Amúgy bármit kérdeztek tőle, mindenről a Tisza, Brüsszel és az ukránok jutottak eszébe, még a kormányzati sporttámogatásról is, de az még tőle is erős kifutása volt egy ilyen gondolatmenetnek, hogy Ukrajna nem ellenfele, hanem ellensége Magyarországnak, mert azt követeli, hogy váljon le az orosz energiáról. Szóval Kijev, Brüsszel és az EU akarja eltávolítani őt, mert ő az, aki nem mondott igent mindenre, ezért kéne mennie a picsába. Ha pedig tényleg megy a picsába, akkor itt dögvész, pusztulás és halál vár mindenkire. Nos, én azt mondom, hogy akkor inkább, bazdmg! Akkor inkább!
Ceterum censeo: az orbáni rezsim bukni fog!
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.