Szép reggelt kívánok mindenkinek!
A 14. havi nyugdíjat lépcsőzetesen vezetnék be, az első lépcsőt jelentő egyheti nyugdíj 2026 februárjában érkezne a nyugdíjasokhoz – mondta a kulturális és innovációs miniszter a TV2 Mokka című műsorában szerdán azzal összefüggésben, hogy az Országgyűlés megkezdte a 14. havi nyugdíjról szóló törvényjavaslat tárgyalását. (MTI)
Igen hirtelen jött ötlet volt a 14. havi nyugdíj bevezetése. Nagyon kellenek a szavazók tavasszal, ez nem is kérdés. Csak hát a nyugdíjasok valószínűleg jobban járnának azzal, ha minden hónapban kapnának annyi ellátást, amennyiből ember módjára meg lehet élni, ha lennének megfelelő számban, megfelelő minőségű ellátást biztosító idősotthonok, ahová nem száz év várakozás után lehet bejutni, ami megfizethető alacsony nyugdíj esetén is és ahol vannak térítésmentes helyek azok számára, akiknek annyira alacsony az ellátásuk, hogy ételre sem telik, nemhogy idősotthoni ellátásra. Az idősek azzal is jobban járnának, ha a túlterhelt, összeomlóban lévő egészségügy nem lerázandó teherként tekintene rájuk, ha kórházba kerülve megőrizhetnék a méltóságukat és megkaphatnák azokat a kezeléseket, melyekre szükségük van, de a rendszer szerint nem éri meg már őket kezelni, mert túlságosan sokba kerül. Az időseknek méltó öregkorra lenne szükségük, nem arra, hogy szavazatvásárlásra használják őket.
A legfideszesebb körzetekben is aktív kampány várható a következő hónapokban, mert Magyar Péter egy körzetet sem akar felemelt kézzel átadni – mondta Bíró-Nagy András, a Policy Solutions igazgató szerdán délelőtt a Telex élő adásában. A 2026 című választási műsorunkban Bíró-Nagy Fábián Tamással az aktuális bel- és külpolitikai kérdések mellett a Policy Solutions friss kutatásáról is beszélgetett.
Az elemző szerint ez a vidékre, a fideszes törzsközönség megbontására koncentráló kampány újdonságnak számít az elmúlt 15 évben. Korábban ehhez az erőforrások is hiányoztak az ellenzéki oldalon, és az is szintlépés, hogy nemcsak az urbánus közegben tartja fontosnak a Tisza a győzelmet. (Telex)
Ez az (pontosabban ez az egyik), amit a parlamenti ellenzéki pártok nem értettek meg. Lusták voltak megtenni azt, amit Magyar Péter megtett. Láttam DK-sokat azon derülni, hogy már ötödször járja be az az országot, direkt oda szervez gyűlést és akkorra, ahová és amikor Orbán Viktor is megjelenik és ez egyrészt értelmetlen, másrészt meg szánalmas, mert miért kell annyiszor járni a vidéket és miért kell Orbán Viktor nyomában lihegni. Ez azt bizonyítja, hogy nem csak az előző választásokkor nem értették, most sem értik. Aztán dühösek, hogy mögéjük miért nem álltak be az emberek, holott most bizonyítják, hogy nem csak a múltban, most is alkalmatlanok leváltani a rezsimet. Az erőforrásokról meg annyit; a parlamenti pártok másfél évtizede folyamatosan kapják az állami pénzeket, a Tisza Párt egy vasat nem kapott. Ha nem volt rá forrásuk, akár emberi erőforrásuk, az azt jelenti, hogy nem is óhajtottak foglalkozni ilyesmivel, kényelmesen elücsörögtek a melegben. Most meg jajveszékelnek, mert veszni látszik az eddig biztosnak hitt jó kis megélhetés.
Ez az ország más, mint 2022-ben, és sok szempontból a Fidesz számára kedvezőtlenebb irányba módosult. Még mindig nem dőlt el szerinte, hogy miről fog szólni a kampány, a Fidesz nagy témáiról, vagy arról, amiről Magyar Péter szeretné – a korrupciós ügyekről, az EU-pénzek hazahozataláról, a gazdasági realitásról. Szerinte az a kampány legfontosabb kérdése, hogy a magyar választók melyiket tartják fontosabbnak. (Telex)
Bizony, ez már egy másik ország. Az emberek felébredtek a narkózisból, Brüsszel is eszéhez tért, csak a Fidesz nem változott. Eltunyultak. Orbán Viktor eddig arról volt híres, hogy mindig időben váltott köpönyeget. Szerintem már ott elszúrta, hogy kinavigálta magát szélsőjobbra. Azóta próbál előre menekülni, de helyette csak helyben topog és hibát hibára halmoz. Bármihez nyúlnak, az vagy hatástalan marad – és ez a jobbik eset -, vagy fordítva sül el és őket találja pofán.
A 2024/25-ös tanévben már több mint 18 ezer magyar fiatal tanult külföldi egyetemen – derül ki az Engame Akadémia legfrissebb, nyolc tanévre visszanyúló kutatásából. A számok azt mutatják, hogy a nemzetközi továbbtanulás iránti érdeklődés folyamatosan növekszik, és új célországok is felkerülnek a magyar diákok térképére.
Míg 2017-ben még alig 14 ezer magyar diák tanult külföldön, a 2024/25-ös tanévre ez a szám elérte a 18 391 főt – ami közel 30 százalékos növekedés hét év alatt.
A külföldön tanulók aránya a teljes magyar felsőoktatási hallgatói populációban 7 százalék körül stabilizálódott, vagyis ma már minden tizennegyedik magyar egyetemista külföldön folytatja tanulmányait.
Leginkább a magyar politikai környezet miatt mennek el (HVG)
És tegyük ide mellé a másik, szintén meglehetősen aggasztó információt is:
Tíz év alatt több mint 105 ezer fővel nőtt a külföldön született magyar állampolgárok száma, és 2025-re már 443 550-en tartoztak ebbe a körbe – derül ki a KSH adataiból. A növekedés folyamatos volt, visszaesés egyetlen évben sem történt, miközben a kivándorlás is újra csúcsra jutott: 2024-ben már 41 300-an hagyták el az országot. A visszatérők száma ugyan emelkedett, de a vándorlási egyenleg ismét negatívvá vált, ami hosszú távon komoly társadalmi és gazdasági kihívásokat vetít előre (Pénzcentrum)
Már 2019-ben külföldön született minden hatodik magyar gyerek, mostanra ez az arány sokat romlott. Azok a fiatalok, akik külföldi egyetemeken végeznek, talán visszajönnek, talán nem. Kérdés, hogy akik visszajönnek, azokat sikerül-e megtartani, netán akinek nem volt ilyen szándéka, azt haza lehet-e csábítani. A külföldön született gyerekek már aligha terveznek Magyarországgal, a szüleik valószínűleg megtalálták a helyüket más országokban, beágyazódtak, karriert építettek, ezért is vállaltak gyereket. Szóval őket vagy legalábbis nagyobb részüket elveszítette az ország. Ha nem változik a helyzet, ha marad a ránk büdösödött Orbán-rezsim, ez a folyamat csak gyorsulni fog.
Jó ébredezést, szép napot kívánok mindenkinek!
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.