Október 6,  Hétfő
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék
Adomány

Mani kövek


Spectator: A járvány megtörheti a tiszta energia fejlődését

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 104,569 forint, még hiányzik 2,895,431 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

A pandémia okozta társadalmi, egészségügyi és a kibontakozó gazdasági válság már most előreláthatóan megváltoztatja az energiafelhasználás módját, forrásait és ezzel összefüggésben az éghajlatváltozás kezelését is. A válság által majd kikényszerített változások azonban valószínűleg távolról sem lesznek elegendőek ahhoz, amit a klímaváltozás fékezésére és a tiszta energiára való fokozatos áttérés korábban megfogalmazott célok és tervek körvonalaztak. A járvány hatása szinte minden korábbit felülír és a társadalmi – gazdasági újraépülés bizonyosan felülírja a megelőző időszak mintáit.  A mélynek és hosszúnak ígérkező recesszió miatt az olyan globális hosszútávú problémák, mint az éghajlatváltozás kezelése háttérbe, kerül a rövidtávú és sürgető gazdasági intézkedések megvalósításához képest. A minden szempontból váratlan események éppen abban az évben következtek be, amikor a tiszta energia termelése már határozottan felívelő szakaszba került, 2020-ban a nap- és szélenergiából áramot termelő létesítmények 20 %-os bővülése volt várható 2018-hoz képest.  A globális egészségügyi válság gazdasági sokkhatása miatt azonban könnyen lehetséges, hogy a megújuló energia ágazat – talán csak részben – kisodródhat az energetikai újjáépítés fő vonulatából, két évtizedes fejlődése megtorpan.  Az iparágra gyakorolt hatás alapvetően két tényezőtől függ; egyfelől a járvány és a különböző országok ennek kapcsán hozott korlátozó intézkedéseinek időtartama, másfelől  a recesszióra reagáló gazdasági élénkítő csomagok terjedelme és ütemezése. A megújuló energiaforrások iparát jelenleg az ellátási láncok bekövetkezett zavara, a szektor beruházásainak várható csökkenése, továbbá – Kínában, az Egyesült Államokban és az Európai Unióban is – a korábban megszerzett kormányzati ösztönzők év végén esedékes lezárása veszélyezteti súlyosan. Az ellátási lánc zavara jól érzékelhető, ha tekintetbe vesszük, hogy a fotovoltaikus napelemek 70 %-a a járvány egyik gócpontjában, Kínában készülnek (további 10-12 %-a pedig Délkelet-Ázsia más országaiban), ahol a gyárak még csak most kezdenek lassan újra termelni. A szélerőművek tekintetében még inkább elhúzódó beszállítási problémák várhatóak. Európa a szélerőművek egyik legfontosabb gyártóközpontja és az itteni gyárak egyes beszállítói kínai üzemek, ahonnan megakadt az alkatrészellátás. Az olaszországi és spanyolországi gyártóüzemek – az európai legfertőzöttebb országok – március közepe óta leálltak. Az Egyesült Államokban a gyártóhelyek sorra jelzik, hogy a beszállítói teljesítések bizonytalanságai miatt a folyamatban levő fejlesztési és építési projektek befagyasztása várható. A tárgyévi termelési adójóváírások azonban itt csak az év végéig érvényesíthetőek, az olcsó hitelek pedig lejárnak, ezért a szélenergia-szektor számos szereplőjének a befejezetlen fejlesztések nagy pénzügyi kockázatot jelentenek. A Rystadt Energy tanácsadó és elemző cég becslése szerint a most még nem előrejelezhető, az ezévi csökkenésen felül 2021-2022-ben a szél- és fotovoltaikus napenergia projektek elmaradása 20 GW áram termelésével egyenértékű kapacitás-csökkenést okoz majd. Az olajtársaságok 2018-ban költségvetésük 3 %-át, 7 milliárd dollárt  fektettek megújuló energiába, ennek 96 %-át szél- és napenergia hasznosításának fejlesztésére fordították. Ez azonban a teljes befektetési állománynak mindössze 0,8 %-a a Nemzetközi Energia Ügynökség elemzése szerint. A jelenlegi alacsony olajár és túlkínálat hosszabb ideig is eltarthat, azonban a tapasztalatok szerint nem a fosszilis energiahordozók iparága felől áramlik át a befektetés a tiszta energiák felé, hanem a gazdaság más szektoraiba csoportosul át. A Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség (IRENA) optimista elemzése szerint ugyan az  olajár történelmi mélypontja a lehetőség ablaka lehetne a megújuló energiaforrások számára, ugyanis a fosszilis energiahordozókra fordított támogatások csökkentése nélkül folytatódhatna a megújulók fejlesztése. A lezajló befektetési folyamatok azonban nem ebbe az irányba mutatnak. Történik ez annak ellenére, hogy az elmúlt fél évtizedben a megújuló erőforrások területén olyan jelentős volumenű kapacitást fejlesztettek ki, hogy az itt termelt energia előállítási költségei nagyon közel vannak már a fosszilis energiahordozók kitermelési költségeihez. A Covid-19 járvány eddigi lefolyása során az energiaágazat nagyon rugalmasnak bizonyult, sehol nem történt kiterjed zavar a szolgáltatásokban. Ez nem csekély mértékben köszönhető az Európában jelentékeny nap- és szélenergia megbízható előállításának.  Az ágazatra gyakorolt várható jövőbeni hatás a gazdaság visszaesésének időtartamától és természetesen súlyosságától függ.  Az energia ágazatban a kereslet, a kínálat, a kereskedelem és a gazdasági ösztönzők összetett hatásai a későbbi, és talán az eddiginél jóval kritikusabb szinten lesznek majd láthatóak. A válságból történő kilábalás hosszú folyamata során alapvetően két stratégiai elgondolás mentén képzelhető el a megújuló források fejlesztése, és klímaváltozás kezelésének összehangolása és együttes kezelése. Az egyik lehetőség a stratégiai prioritásokhoz kapcsolt tiszta energiák beruházásának ösztönzése. Kína és az Európai Unió (Green Deal) rendelkezik megfogalmazott célkitűzésekkel, az Egyesült Államok esetében egyelőre úgy látszik, hogy nincs koherens stratégia. A klímacélok és az energetikai ösztönző programok eredményessége nagyban függ azonban attól, hogy a világ kormányai ugyanazon célokért, összehangolva mozgósítsák az erőforrásokat a hosszútávú klímacélok elérése érdekében. Megtörténhet azonban az is, hogy az egyes országok önmagukban, egymás iránti bizalmatlanság okán, nehézkesen átjárható határokkal bekerítve, számos nemzetközi kapcsolatrendszert érintő súrlódással, önmaguk által meghatározott célok mentén végezzenek fejlesztéseket. Az utóbbi út választása lényegében a globális céloktól való eltávolodást eredményezi. Minden bizonnyal a válság a gazdasági rendszer egészét érintően magasabb rendű változásokat vált ki.  Egyelőre azonban sajnos túl optimista elképzelésnek látszik, hogy a Covid-19 által okozott sokk meg fogja gyorsítani, vagy szükségszerűen gyorsítania kell az energiaátmenetet. Nem kizárt ugyan ennek lehetősége sem, azonban bármilyen változás az elkövetkező hónapok, sőt valószínűleg évek kormányzati döntéseitől, az iparban lejátszódó átalakulásoktól és a folyamatok társadalmi támogatottságától is függ.  Más dimenziókat kap a munka automatizálása, csökkenhet a globalizáció, átalakulnak az ellátási láncok és megnövekszik az igényt a tehetséges, felelős kormányzat és a jó kormányzás iránt.

2020. 04. 18.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.