NEHAZUGGY

Siker, de mégsem

Lázár Gergő | Szeptember 24, Szerda | 18:51

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,655,774 forint, még hiányzik 1,344,226 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Megjelentek az Eurostat adatai a születéskor várható élettartam 2024-es alakulásáról: Magyarországon – a történelem során először – elérte a 77 évet a mutató értéke, a férfiak 73,8 évnyi, a nők 80,1 évnyi élettartamra számíthatnak. A magyarok várható élettartama az utóbbi két évtizedben jelentősen, uniós átlagot meghaladó ütemben emelkedett, ami nem meglepő, hiszen alacsonyabb bázisról könnyebb a növekedés. A régió többi országához viszonyítva azonban kifejezetten szerény a magyar teljesítmény, a társországoknál kevésbé sikerült előrelépni, így Magyarország a húsz évvel ezelőtti helyzethez képest is leszakadt a visegrádi országok átlagától.

Javítottunk tehát, de összességében még jobban leszakadtunk még a visegrádi országoktól is. A születéskor várható élettartam EU-s átlaga 81,7 év, amelytől borzasztóan messze vagyunk, nem is beszélve a vezető országoktól, ahol még a 84 évet is meghaladja az átlag. Nyilván ezek olyan országok, ahol vagy a sajátos diéta és/vagy az életvitel igen komoly szerepet játszik ebben, de olyan ország is van, ahol vélhetően az ország gazdasági helyzete segít sokat ezen. Az emberek többsége – ez sokkal inkább jellemző a kontinens keleti felén – a keringési rendszer betegségei és rák miatt hal meg ezekben az országokban, de ott, ahol magasabb a várható életkor, már eltérő statisztikákat láthatunk. Itt ugyanis már megjelenik a demencia, vagy az Alzheimer is, amely jellemzően az idősek betegsége. Korábban ezeket a betegségeket vagy állapotokat nem is nagyon ismertük, hiszen az emberek többsége nem élt meg ilyen hosszú életet.

Az orvostudomány fejlődésével viszont az emberiség sok esetben megduplázta várható életkorát és elérte, hogy már nem 40-50 évesen halnak meg többségében az emberek, hanem idős korukra. Ez persze óriási terhet is jelent a nyugdíjrendszerre, de nem erről szól a cikk elsősorban. Mert hát ki ne szeretne hosszú, egészséges életet élni? Ki ne szeretné elérni azt a kort, amikor már nem kell dolgoznia, és nyugdíjasként akár utazgathat is a világban úgy, hogy nem fáj mindene? Ez persze nem mindenki számára reális cél, hiszen olyan ország lakosa kell, hogy legyen, amely elegendő nyugdíjat biztosít számára, valamint az egészségügyi rendszer is olyan színvonalon működik, amely ezt megalapozza. Magyarországon sokan meghalni mennek a kórházakba még akkor is, ha egyébként valami egyszerű műtétre feküdtek be. A kórházi fertőzések száma elképesztően magas idehaza, amely megrövidíti sokak életét.

De nyilvánvalóan a hosszú élet titka jóval összetettebb ennél, hiszen fontos a testmozgás, a szociális élet és a megfelelő pénzügyi helyzet is. Mert lehet egészséges az ember, ha hónapról hónapra él, akkor a stressz miatt valamilyen betegség jó eséllyel ki fog alakulni nála. Mint ahogy ha valaki szinte elszigeteltségben él, és nem találkozik a barátaival, nem terveznek közös programot, akkor igen gyorsan leromolhat az ember egészsége. Magyarország igen kevés mutatóban vezet európai viszonylatban, ezért talán az sem annyira meglepő, hogy ebben is a statisztikák végén szerepelünk, és ismételten csak Romániával és Bulgáriával versengünk. A magyar társadalom küzd az alkoholizmussal, a dizájnerdrogokkal, az öngyilkossággal és a családon belüli erőszakkal. De a szerencsejáték függőséget is meg lehetne említeni, vagy éppen a dohányzást. A mediterrán országokban ez messze nem jellemző annyira, ami az egyik oka annak, hogy jóval tovább élnek. Emellett ott van a diéta és a testmozgás is. Magyarországon igen kevesen sportolnak, mivel a kormány is ahelyett, hogy a tömegsportot promotálná, inkább a profi sportba öli az adófizetők milliárdjait.

Ugyan javult a helyzet valamelyest – szerintem az lett volna az igazán durva teljesítmény, ha nem sikerül javulnunk -, de még mindig borzasztóan le vagyunk maradva nem csak az élmezőnytől, de még a saját régiónktól is. Ez tehát intő jel lehetne arra, hogy valamit nem csinál jól a kormány. Mondjuk ott, ahol nincs egészségügyi minisztérium sem – nyilván nem tartották azt eléggé fontosnak -, talán annyira ezen nem is lehet meglepődni. Nálunk a pálinka főzése a nemzeti sport, valamint a minél nagyobb túlsúly, nem pedig a kerékpározás vagy a kocogás. Lehet, hogy mindennap testnevelés órát tartanak az iskolákban, de ha azok olyanok, mint annak idején voltak, amikor én is diák voltam, akkor azért annak olyan sok eredménye nem lesz. Mert ahelyett, hogy megszerettették volna velünk a sportokat, inkább azt érték el, hogy megutáljuk azokat. Számtalan területe van az életnek, amely befolyásolja a várható életkorunkat, de ezen területek jelentős részén igen sokan rosszul teljesítenek. Ahhoz viszont, hogy ez megváltozzon nem más kell, mint hogy egy olyan programot hozzon létre a kormány, amely hosszútávon képes lehet arra, hogy megértesse magyarok millióival, hogy a káros szenvedélyek helyett fel lehetne venni olyan hobbikat, amelyek konkrétan meghosszabbítják az emberek életét. Ehhez persze az is kell, hogy ne stadionokat építsenek minden bokorba, ahol a falábú focisták milliós fizetésekért bohóckodhatnak, hanem mondjuk füves focipályákat és kézilabda csarnokokat, ahol bárki kipróbálhatja magát. Úgy vélem, igény lenne rá.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!