Szeptember 8,  Kedd
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék
Adomány

NEHAZUGGY


Valószínűleg azt sem tudja, mire rázza az öklét

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 2,300,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 316,250 forint, még hiányzik 1,983,750 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

„Szeresd a Fradit és boldog leszel, Ha bántod a Fradit, halott leszel,  Szeresd a Fradit és szurkolj velünk, Ha bántod a Fradit agyonverünk!” – az FTC ultrái ezeket a fenyegető üzeneteket mutatták fel a minap az Újpest elleni futballmeccsen, és bár a főszponzor (Telekom) időközben elhatárolódott és elítélte, hogy a szurkolóik halálosan fenyegetnek másokat, ez azért megható. Hogy ezek az áldott jó, zöld színű és szívű patrióták milyen aranyos versikével kedveskednek a nagyérdeműnek.

Faludy a nyomukban sincs ezeknek, az kurva élet, de nem is kell már neki ezt a magasságot megugrania, hála istennek. Ez, amit most látunk, ami van, simán a light nácizmusra hajaz. Úgy tűnik, ez kiirthatatlan, és ha nem figyel a társadalom, és az éppen aktuális állam, akkor csúnyán el tud harapódzni, és több mint tüneti jelleggel ilyen és ehhez hasonló formában jelenik meg a nagy nyilvánosság előtt. Ez a generáció valószínűleg azt sem tudja, miről ugat és mire rázza az öklét, a lényeg ilyenkor az, hogy egy fociklub iránti imádat hogyan csap át általánosító gyűlöletté, és mindegy, hogy milyen szarházi vagy milyen kivételezett helyzetben van, a bálványuknak mindig igaza van, és győznie kell. Nagyon beteg, de ugye felnőtt embereknek kell egy hely, ahol azonos gondolkodással – jaj, miket írok, milyen gondolkodás -, vagyis a csordaszellemnek áldozva tudjanak őrjöngeni. Ehhez többnyire bebasznak vagy beszívnak, és falkába verődve, magukat rohadt erősnek képzelve, feljogosítva érzik magukat bármire, bárkivel vagy bárkikkel szemben. 

Ők a fenevadak, akiket mint a fenti cuki versike is utal rá, ha békén hagyod, simogatod és elengeded a füled mellett a náci és egyéb fasisztoid őrjöngésüket, akkor tulajdonképpen te is boldog leszel. Ha nem, akkor úgy jársz, mint Kele János újságíró, aki rávilágított arra, hogy a Fidesz egyik frontember hogyan tüntetett el 25 milliárd, azaz 25 ezer millió forint közpénzt, és hogyan nem tud elszámolni azzal, amire állítólag a klub kapta azt. Neki is üzentek ezek a nagyon kemény feketeruhás emberek. „Kele Jani, kezdj el aggódni…” – ez áll azon a drapérián, amit a Grüne Jugend Ferencváros Facebook-oldala osztott meg. És volt egy másik, ezzel szorosan összefüggő drapéria is, amit a vasárnapi Felcsút–FTC-n feszítettek ki: „El a kezekkel a Ferencvárostól!” Itt is fontos leírni: ő az az újságíró, aki az áprilisi választások után azt nyomozta, hová tűnt az állam Fradivárosra, egy soha el nem készült sportkomplexumra adott 25 milliárd forintja. Kiderült, hogy a pénz jelentős részét a 20 szakosztályos egyesület átadta az FTC Labdarúgó Zrt.-nek, és a 11,2 milliárdból futballisták játékjogát szerezték meg. 

Jó fej srácok ezek, lehetett rájuk mindig számítani, ha meg kellett akadályozni, hogy bárki véleményt nyilvánítson a Felcsúti Sas ellen, aki egyébként rokona a Zöld Sasnak. Ezek mindig tudják, hogyan kell a békés gyülekezőkre nyomást gyakorolni. És akkor sem hagyták cserben a gazdát, amikor a választási irodánál kellett keménykedni az ellenzékkel, és demonstrálni, hogy ők nem olyanok, mint ahogy kinéznek. Vagyis napjainkra lefordítva: szelídek és békések, nem vernének agyon senkit, azt csak poénból írták rá a molinóra. Úgyhogy nem is tudom, hogy most előbb agyon fognak verni, és utána leszek majd halott, vagy fordítva, mert ha onnan nézem, ahol ők állnak, akkor nem dicsérem sem a Fradit, sem a tolvaj vezetőjét, sem a rajongótábort.

Én csak azt nem értem, hogy minek ide a foci? Mert igazából ezek szerint az nem is lényeg, a lényeg az, hogy ezek a csávók mindenhez is értenek, amihez nem, annak meg ököllel mennek neki. Kedvesek és szerethetőek. Gyerekkoromban sokat jártam az Üllői útra meccsre, akkor sem volt egy leányálom, amit műveltek, de végül is még mindig elfogadhatóbb volt, mint az, amire mostanában felhatalmazzák és feljogosítják magukat. Meg akkoriban azért tényleg úgymond rendszerellenes volt az, aki a Fradinak szurkolt, főleg a Honvéddal vagy az Újpesttel szemben. Az MTK-t hagyjuk, mert már akkor ment a zsidózás. Fiatal voltam, nem is értettem, hogy ennek mi értelme van, és hogyan kapcsolódik a focihoz. De nem is ez a lényeg, hanem az, ahogyan ezzel a csőcselékkel azonosítja magát a bukott rendszer, és annak szintén bukott, szotyolát köpködő miniszterelnöke. 

Akinek a kultúra abban merült ki, hogy elolvasta a kedvenc lapját, amiben az udvari firkásza a kedvenc sportjáról és róla áradozott, szigorúan közpénzen. 16 éve ekörül a szájbatekert foci körül kering az ország, mint a Föld a Nap körül, tízből kilenc esetben ez volt az igazodási alap. Ha meccs volt, akkor az mindennél fontosabb volt, hiszen ott egybegyűlhettek az egy vérből valók és érezhették egymás szagát. Beleélhették magukat abba, hogy na majd most. És ha a na majd most bejött, akkor azért törtek-zúztak, ha nem jött be, akkor meg azért. Megspékelve minden esetben a Nélküled című förmedvény Himnusz helyére emelésével. És ha valaki netán kritizálta, szóvá tette a méltatlan viselkedést vagy úgy általában ezt a megszállott, közpénzből finanszírozott, kirekesztő futballmániát, az egy hazaáruló senkiházi volt, akinek az ország nem számít. Mert a megszállott megmondta, hogy a fociban lehet mérni mindent, a gazdaság, az oktatás az egészségügy, a közlekedés mind-mind sokadlagos problémák, a vébére kijutás, na az a fontos. A nemzeti büszkeség és melldöngetés. 

Hát csoda, hogy vasárnap este magán kívül örült a szélsőjobbos német náci haverjai NDK-s győzelmének? Lehet bármit mondani, de ettől a molinótól, ettől a viselkedéstől, ettől a mentalitástól csak egy ugrás vagy még annyi se. Kikiabált a lyukból a sötétség fejedelme, persze nem azért, mert Németországban mondjuk a zöldek vagy a liberálisok vagy a demokraták, konzervatívok nyertek, hanem az ő liblingjei, a neofasiszták. „Hatalmas este ez Németországnak és Európának. Gratulálok Alice Weidelnek, Ulrich Siegmundnak és az egész AfD-nek a földcsuszamlásszerű győzelemhez Szász-Anhaltban. Kapaszkodjatok meg! Ez még csak a kezdet!” Nem csoda, nem hát. Nem csoda, hogy sietett gratulálni, Orbán már 2025-ben azzal nyomult, hogy az AfD a jövő. Hogy ne érezze magát egyedül, csatlakozott az örömködő kórushoz Matteo Salvini olasz miniszterelnök-helyettes is, aki elsöprő sikernek nevezve a győzelmet, annak ellenére, hogy „a baloldal folyamatosan félelmeket szít és katasztrofális forgatókönyveket gyárt”.

Annak ellenére, ja. Annak ellenére meg, hogy amikor vele mosták fel a Kossuth teret, nem volt ennyire vidám, mostanra megint megjött a kiskutya hangja, és elkezdett ugatni. Szerencsére nincs abszolút többségük a német fasisztáknak, de a történelmi győzelmük elvitathatatlan, mint ahogy az is több mint jelzésértékű, hogy a bukott maffiózó milyen kaszthoz tartozik, és hogy mennyire demokrata és keresztény. No pláne fiatal. De a lényeg nem ez, hanem hogy még mindig szabadlábon szökdécsel, és ugyan mostanában már nem nyilvánul meg olyan gyakran, mint korábban, ha mégis megteszi, az tömény uszítás és szurkolás mindennel szemben, ami a normalitásra emlékeztet. Ugyanaz, mint amit a derék ultrák a lelátón művelnek azzal a molinóval.

Ceterum censeo: a bukott Orbán-kormányt és valamennyi cinkosát felelősségre kell vonni!

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.