Ugyan az Egyesült Királyságnak számtalan problémája van jelenleg – a gazdaság nem éppen kirobbanó állapota, az egymást évente váltó miniszterelnökök, vagy éppen a folyamatosan emelkedő élelmiszerárak -, mégis sokakat a leginkább az háborít fel, hogy a mai napig érkeznek menekültek a brit partokhoz. Leginkább Franciaországból érkeznek ezek az emberek Anglia déli részére, alapvetően egy jobb élet reményében. Ugyan számuk messze nem olyan nagy, mint azt sokan látni vélik, mégis minden jel szerint ez vált a legutóbbi évek egyik legfontosabb megoldandó problémájává. Nem véletlen, hogy Nigel Farage képes volt elérni, hogy az ő pártja legyen az egyik legerősebb az elmúlt években. Ezt annak ellenére érte el, hogy a Brexit egyik legnagyobb támogatója ő maga volt, tehát ha logikusan átgondoljuk a dolgokat, akkor az ember azt hihetné, hogy a britek nem bíznak meg egy olyan baromban, aki lehazudta még a csillagokat is az égről azért, hogy ő még nagyobb bevételre, hatalomra, politikai tőkére tegyen szert.
A Brexit óta viszont eltelt pár év és ugyan egyértelműen látható az, hogy sokkal rosszabb helyzetben van az Egyesült Királyság azóta, amióta kivált az EU-ból, mégsem emiatt aggódnak sokan, hanem az országba érkező pár tízezer menekült miatt. Ugyan jóval többen maradnak az országban annak ellenére, hogy lejárt a vízumuk, és így válnak illegális bevándorlókká, ez nem izgatja a helyieket. Ami őket zavarja, az a hajón érkező menekültáradat, amely egyesek szerint már olyan szintet ért el, hogy itt az ideje annak, hogy kirobbanjon a polgárháború. Számomra sokkoló az, hogy a britek ilyen mélyre süllyedtek, és egyesek számára komolyan az lett a legfontosabb, hogy megállítsanak egy-egy gumicsónakot. Félreértés ne essék, nyilván valamit kezdeni kell az országba érkező menekültekkel, de aki szerint ez az ország jelenlegi legnagyobb problémája, annak fogalma sincs arról, hogy mi is történik most az Egyesült Királyságban.
Egyesek szerint csupán idő kérdése, és Skócia, valamint Észak-Írország mellett még akár Wales is úgy dönthet, hogy kiválik az királyságból. Hiszen azt látják ezek az országok, hogy a Brexit óta sokan lényegesen rosszabbul élnek, és a legalapvetőbb szolgáltatások színvonala is egyre romlik. Persze nem kevesek szerint mindez a migránsok hibája, akik egyebek mellett mindenféle hotelekben laknak, ami olyan elképesztő pénzeket von el a költségvetésből, hogy ennek hatására megszorításokra van szükség. Nyilvánvalóan ennek semmi köze nincs a valósághoz, hiszen bár senki nem gondolja, hogy két forintba kerül ezen emberek ellátása, de a valódi problémát nem ez okozza. Az sem véletlen, hogy az utóbbi években számtalan miniszterelnöke volt már az országnak, és senkivel nem igazán elégedettek az emberek. Lényegében csodát várnak az éppen érkezőktől, miközben a valóság az, hogy az ország bajban van, és a miniszterelnök személyén túlmutató változásra van szükség
Nyilván az EU-hoz való (újra)csatlakozás nem lehetséges egyelőre, még annak ellenére sem, hogy a legtöbb felmérés szerint a többség egyébként támogatná ezt az ötletet. Még ha esetleg be is adnák a felvételi kérelmüket, évekre lenne szükség ahhoz, hogy újra a közösség tagjai lehessenek. Azonban azok a privilégiumok, amelyekkel rendelkeztek annak idején, vélhetően már elérhetetlenek lennének számukra, hiszen az EU nem engedheti meg magának, hogy bármely ország csak úgy válogathasson. Persze amennyiben elég erősnek véli magát az Egyesült Királyság, úgy a norvégokhoz vagy Svájchoz hasonlóan megköthet egy tucat szerződést, amelyek értelmében ugyan nem tagjai a közösségnek, mégis számtalan lehetőség áll rendelkezésükre. Azonban még egy ilyen szerződés aláírásához is évekre lenne szükség és arra, hogy a britek végre talpra tudjanak állni a Covid és a Brexit után.
Addig azonban, ameddig az emberek egy részét nem a valódi problémák, hanem az országba csónakokon érkező emberek zavarják, addig nehéz lesz változást elérni. Arról nem is beszélve, hogy ha Nigel Farage megnyeri a soron következő választásokat, akkor a jelenleg is komoly gondokkal küszködő Nagy-Britannia vélhetően még komolyabb slamasztikában találja majd magát. Arra viszont semmi garancia sincs, hogy nem a Reform UK párt fogja megnyerni a választásokat, és Farage-nak nem lesz lehetősége arra, hogy véghezvigye azt, amit évek, ha nem évtizedek óta tervez. Ő nem több egy hazug szélhámosnál, aki vélhetően komolyabb károkat okozhat az országnak, mint az elődei. Azonban ahogy a Brexit valóra válását sem gondolták volna sokan elképzelhetőnek, mégis bekövetkezett, úgy az is lehet, hogy a felkorbácsolt indulatoknak hála, Nige Farage lehet az ország legújabb miniszterelnöke a jövőben. Támogatottsága ugyanis kétségtelenül növekszik, a média pedig sikeresen elhitette sokakkal, hogy jelenleg nincs fontosabb probléma, mint a migráció. Persze 2029-ig a dolgok még megváltozhatnak – feltéve, hogy a jelenlegi kormány kihúzza addig -, azonban nem lepődnék meg azon, ha Farage képes lenne az indulatokat eredményesen becsatornázni, és egy időre legalábbis ő hozhatná meg Nagy-Britanniában a legfontosabb döntéseket. Amennyiben ez bekövetkezik, úgy a történelem során nem először újra bebizonyosodik, hogy az emberek mennyire gyorsan felejtenek.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.