NEHAZUGGY

Szerintem a társadalmi többség már elmondta a véleményét az egyházakról

Lázár Gergő | Ma | 19:00

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 2,300,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 384,020 forint, még hiányzik 1,915,980 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Mivel hazánkban társadalmi párbeszéd indult meg az élet védelmét érintő kérdésekről, nem hallgathatunk arról az egyértelmű üzenetről, amelyet a Katolikus Egyház mindig is vallott: az emberi élet a fogantatástól a természetes halálig védendő és sérthetetlen.

… Ha egy társadalom egyesek életét elpusztíthatónak ítéli, akkor az egész társadalom változik meg, akkor súlyosan megsérül az emberi élet végtelen méltósága.

Egyházunk a magyar társadalom részeként évtizedes tapasztalattal rendelkezik a válsághelyzetben lévő családok, várandós édesanyák és a megfogant életek védelmében. Mindez számunkra nemcsak elvont igazság, hanem konkrét szolgálat: családok, várandós édesanyák, örökbefogadás előtt álló szülők mindennapi professzionális támogatása és lelki kísérése. Az édesanya és a gyermek nem ellenfelek. A válsághelyzeteket a valódi segítséggel lehet megoldani.

Kérjük a kormányzatot, hogy ez a kérdés ne a napi politikai versengés mentén dőljön el, hanem azon az alapon, hogy melyik megoldás segít ténylegesen legtöbbet a védtelen magzatoknak, a válsághelyzetben lévő nőknek, családoknak. Ehhez ajánljuk fel tapasztalatunkat és együttműködésünket. Építsük az élet kultúráját – ne csak szavakban, hanem a mindennapi, kézzelfogható segítségben.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia legfrissebb közleményéből származnak ezek a sorok. Az tény és való, hogy a Katolikus Egyház mindig is vallotta az élet védelmét és ellenezte az abortuszt, valamint az eutanáziát, azonban kérdés, hogy mégis miért gondolja azt az egyház, hogy bárki kíváncsi az ő véleményükre a témában? Mégis miféle segítséget nyújtottak ők, amikor az a legfontosabb lett volna? Az egyház valamiért szereti úgy feltüntetni magát, mint valami segélyszervezet, miközben sokszor nem más történik az egyházon belül, mint dogmatizálás. Ők nem vitáznak, ők kijelentenek dolgokat és megítélnek másokat, hiszen léteznek bűnök. Nyilván léteznek bűnök, de azokat a törvények határozzák meg, nem pedig a Biblia, amelynek semmiféle törvényi ereje sincs. A Katolikus Egyház nem az a szervezet, amellyel az abortusz kérdésével kapcsolatosan tárgyalni lehet, vagy kellene, hiszen ezzel az erővel megkérdezhetnék őket a szexuális felvilágosítással kapcsolatban is, pontosan ugyanolyan releváns tudással rendelkeznének.

A Katolikus Egyház szerint azzal, hogy egy társadalom elfogadja az abortuszhoz és eutanáziához való jogot azt éri el, hogy súlyosan megsérül az emberi élet végtelen méltósága. Véleményem szerint viszont ennek pont az ellenkezője igaz, hiszen az embernek joga van méltósággal távozni erről a Földről. Joga van ahhoz, hogy ne egy testi és szellemi roncsként hagyja el ezt a világot, hanem a saját szabályai szerint. Az egyház mégis miért akarja meghatározni, hogy mihez is van joga valakinek és mihez nem? Sokszor, sokan elmondták már, de a mai napig igaz, hogy ha ugyanannyi energiát ölnének abba, hogy az igazságszolgáltatás elé vezessék mindazokat, akik gyermekekkel fajtalankodtak, mint amennyit a nők méhére, vagy a tisztességes halálra, akkor már egy jobb hely lenne ez a világ. Ha nem miatyánkkal oldanák meg a pedofilok helyzetét, vagy ahelyett, hogy a rendőrséget hívnák minden molesztálási ügyben, nem áthelyeznének bűnös papokat, akkor vélhetően többen bíznának abban, hogy a katolikus papok nem álszentek és gonoszak, hanem valóban jót szeretnének mindannyiunknak.

Úgy vélem – és ezzel nem hiszem, hogy egyedül vagyok -, hogy nem sokan kíváncsiak arra, hogy mi a véleménye a Katolikus Egyháznak az abortusszal, vagy az eutanáziával kapcsolatosan. Nem csak azért, mert egyébként is mindenki tudja már az egyház véleményét, hanem azért is mert semmi köze valaki személyes döntéséhez egy olyan embernek, akinek még csak saját családja sem lehet. Mégis mit tud egy pap egy anya, vagy apa döntéseinek nehézségeiről? Mit tud arról, hogy mire van szüksége egy gyermeknek? Már megbocsássanak, de egy pap cölibátust fogad, tehát vajmi kevés fogalma van arról, hogy mit is jelenet a saját család, vagy egy gyermek kihordása. Persze az eutanáziával kapcsolatban lehet némi fogalmuk, viszont ez megint csak egy olyan történet, amely egyéni döntés kell, hogy legyen. A törvényeket nem határozhatja meg az, hogy egy kisebbség mit gondol egy bizonyos üggyel kapcsolatosan.

Az abortusz kérdése kvázi már eldőlt, hiszen ahhoz nem kíván nyúlni a jelenlegi kormány, azonban az eutanázia kérdése egyre inkább központi témává vált és nem lehetetlen az, hogy idővel meg fog indulni az ehhez szükséges intézmények kiépítése. Elvégre a társadalom többsége támogatja a kegyes halálhoz való jogot és kevesen vannak olyanok, akik ne látták volna már a saját szemükkel, hogy ez miért fontos. Persze ezzel megint csak nem kötelező egyetérteni, de a legtöbb társadalmi kérdésben a társadalmi többség dönt, nem pedig a kisebbség. Ha ugyanis így lenne, könnyen lehet, hogy ma már mindenki számára előírás lenne a cölibátus és a pedofília is egy legális tevékenység lenne. Még szerencse, hogy Magyarország egy demokrácia – legalábbis megindult ezen az úton -, és már messze nincs olyan komoly beleszólása az emberek életébe az egyházaknak, mint akár évtizedekkel ezelőtt. Véleménye persze ettől függetlenül továbbra is lehet az egyházaknak, de azért azon ne lepődjenek meg, hogy az előző kormánytól eltérően a jelenlegi kormány nem fog mindent megtenni azért – legalábbis sokak reményei szerint -, hogy kiszolgálja az egyházakat. Elég volt ugyanis abból, hogy előjogokkal rendelkeznek és ingyen megkapnak mindent. Itt az ideje annak, hogy valódi munkával bizonyítsák, hogy tényleg képesek hasznos tagjaivá válni a társadalomnak.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!