NEHAZUGGY

Ostobaság, gonoszság, disznóság

Molnár Bálint | Június 24, Szerda | 8:04

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 936,895 forint, még hiányzik 2,063,105 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Verőfényes jó reggelt!

Jön a sivatagi hőség, már itt is van, és a kiszáradó Velencei-tóról meg a forróságról meg úgy minden egyébről az jutott eszembe, mert nem volt olyan régen, amikor nagy arcú, felelőtlen milliárdosok beültek a pártjuk tévéjébe és azon rötyögtek gúnyosan, hogy ugyan már mi a franc az a klímasemlegesség? Csak nem azt jelenti, hogy betiltják az időjárást, höhö? Hát nem, épp ez az, hogy nem tiltotta be senki az időjárást – még a kommunisták se, képzelje el, Mari néni -, pedig milyen jó lenne, ha senki nem halna meg a nem embernek való 45 fokokban. De meghalnak emberek a kánikulában, és sokkal többen halnak meg a forróság miatt, az egyre inkább környezeti katasztrófának minősülő tartós hőség miatt, mint ahányan mondjuk migránsterror miatt.

Ez például az egyik olyan kézzelfogható, létező és súlyos probléma, amivel egy másfél évtizedig teljhatalommal uralkodó párt komolyan foglalkozhatott volna ahelyett, hogy tagadja, bagatellizálja, kiröhögje és e tekintetben is megspórolja a populáció edukálását, mert a migránsokkal való riogatásban van szavazat, a környezettudatosságban meg nincs. Ahogy az oktatás vagy az egészségügy reformjába is csak belebukni lehet, munka van vele, hagyjuk a fenébe, belekezdeni sincs értelme. És különben is nincs is olyan meleg, ha meleg van, akkor le lehet vetkőzni, meg be lehet ülni a légkondi alá. Meg nincs is klímaváltozás, de ha netán van is klímaváltozás, azt a sötétzöldek túltolják és felnagyítják, de biztosan nem mi tehetünk róla, mi, akik bezzeg hány Nobel-díjast adtunk a világnak.

Most, hogy benne állunk szügyig az idei nyár első komolyabb hőhullámában, és rohadtul nem fog segíteni, mert már most sem segít, ha nem öltözünk túl, ide raknám ezt a monumentális, felejthetetlen riportot, ami fölött soha nem fog eljárni az idő. Ez is egy kórdokumentuma annak a soha meg nem bocsátható pusztításnak, amit a maffiához hasonlított, emiatt megsértődött nemzeti-patrióta-keresztény bukott állampárt maga után hagyott:

Egy laza átkötéssel ugorjunk tovább, ha már a sértődést is szóba hoztuk . „Az emberek gonoszságánál csak az ostobaságuk nagyobb” – ezt üzente a kormányával együtt megbukott Kovács Zoltán nemzetközi kommunikátor államtitkár, miután kirúgták a Nimród vadászlap éléről, amelyet évi félmilliárd, azaz 500 millió forint állami támogatásból tartottak életben Orbánék, Desikerült Zoltán pedig milliós fizetést vett fel főszerkesztőként. Hogy pontosan mennyit, azt nem tudtuk meg soha, mert ugyanis „bár nincsen benne semmi titok”, de ez annyira személyes adat, hogy nem kívánta nyilvánosságra hozni. Bezzeg amikor a Tisza-applikációból ellopták és kiszivárogtatták, térképre tették sok ezer magyar polgár személyes adatait, akkor nem verte magát a földhöz se Kovács, se más. Vagyis dehogynem, de nem azért, amiért kellett volna. Szóval az a helyzet, hogy alapvetően igaza van a bukott vadászkommunikátornak, akiből nem kérnek a vadászok sem. Azzal a pontosítással, hogy a Fidesz esetében a gonoszság jellemzően felülírta az ostobaságot, az igazán nagy disznóságokat, az ország elleni legnagyobb merényleteket nem ostobaságból, hanem számító gonoszságból követték el. Az élen a megbocsáthatatlan szellemi és lelki terrorral, aminek a következményeit annak ellenére sokáig nyögni fogjuk, hogy legalább soha nem lehet többé uszító, hergelő gyűlöletplakátokat kihelyezni, amire fel van rajzolva, hogy ma kit kell utálni és kitől kell követelni a tiszteletet.

Ha ellenpéldát kellene mondani, vagyis amikor kivételesen az ostobaság győzte le a gonoszságot: szerintem egy elég kézenfekvő példa az, amit a választás előtt közvetlenül a műveltek, amikor a Nemzeti Kulturális Alap révén 17 milliárd forintot is meghaladó nagyságrendben kiszórtak közpénzt a tudjuk, ki mindenkinek Mága Zoltántól Muri Enikőig. Amely ügyben most a NAV hat embert – köztük Bús Balázs volt óbudai fideszes polgármestert, aki az elmúlt években az NKA alelnöke volt – vett őrizetbe, illetve hallgatott ki. Nem mintha a 17 milliárd sokadik hatványának megfelelő összeget nem lopták volna el az elmúlt években, de az, ahogyan a választások előtt felpörgették a nyakló nélküli pénzosztogatást, az eléggé ostobaságnak tűnik. Még mindig nem tudom elhinni, hogy ennyire semmit nem éreztek a vészjóslóan közeledő bukásból. Pedig nem kellett ahhoz elejétől a végéig megtekintenem az ÖT nevű médiakanális doktor Orbán Balázs bukott kampányfőnökkel készített interjúját ahhoz, hogy életszerűnek tűnjön a dolog. Addig jó, amíg doktor Orbán bukott kampányfőnök úgy érzi, hogy mindent jól csinált, a főnöke pedig a tévedhetetlen patrióta ikon és európai példakép, a nemzetközi illiberális szélsőjobbos internacionálé meg előbb-utóbb úgyis beveszi Brüsszelt. Pedig bőven elég lenne a gyógyszert is. Ahogy azoknak a fideszes betűvetőknek sem ártana valamit bevenni, akik modernkori ÁVH-t emlegetnek az NKA-lebukás után.

Van pofájuk, ja, miután a magyarok évekig nézték, ahogy lapátolják, talicskázzák és eltüntetik a közpénzeket, másfél évtized alatt olyan felbecsülhetetlen károkat okozva a költségvetésnek és az országnak, aminél csak a fejekben és a lelkekben okozott sérülések súlyosabbak. Szóval én nem mondom, hogy kizárja egymást a két dolog, de ha minden rendben volt ezekkel a pályázatokkal (nem volt), ha az a mondás, hogy Tisza az államot arra használja, hogy a politikai ellenfeleit kiiktassa (értsük úgy, hogy pártirányítás alá vonták a rendőrséget és az ügyészséget), akkor Muri művésznő, az egyik legelkötelezettebb fideszes kampányarc miért fizette vissza éppen mostanság a hozzá vágott milliókat? Ha minden törvényes volt, semmilyen tiltott kampányfinanszírozás, hűtlen kezelés esete fel sem merülhet, ha valóban arról van szó, hogy az új kétharmad boszorkányüldözi a tokától bokáig tisztességes fideszeseket, akkor Muri Enikő és mindenki más, aki visszafizette a lóvét, miért fizette vissza? Hát nem védi meg őket a Védvonal a meghurcolástól? Ezt pedig tegyük ki a falra, plakátra, molinóra kívánkozik: a Fidesz büszke arra, hogy „a nemzeti kormány időszakában korábban nem látott összegű forrásokhoz jutott az egész magyar kulturális élet, ahogyan az egy kultúrnemzethez illik”. Kultúrnemzet, az. Jabber, Curtis, Nagy Ferenc és Fásy Ádám meg Gáspár Győzike.

Majd valamelyik kolléga a nem túl sokból a parlamenti képviselők 12 éves mandátumkorlátozásáról is részletesebben megemlékezik (érdekes téma ez, kicsit árnyaltabb annál, mint nekiállni rákosizni, bolsevikozni, mint Bóka János vagy a mindenhez értő, mindenhol szakértő Schiffer doktor), amivel szemben az például egy elég egyszerűen eldönthető kérdés, hogy miért is ne járjon illetmény azoknak a volt államfőknek és áLamfőknek, akik valamilyen ocsmány oknál fogva nem töltötték ki a hivatali idejüket.

A végére. A V4 visszatérésének margójára, aminek a mélyebb rétegeibe is érdemes lesz később alámerülni, túl azon, hogy önmagában is eredmény az, hogy amit Orbán baltával szétvert, azt Magyar minden különösebb erőfeszítés nélkül máris elkezdte újjáépíteni. Remélhetőleg a régiós gyorsvasút megépítése prioritást fog élvezni a Brüsszel elleni áskálódással szemben. De most erőteljesen koncentrálnom kell arra, hogy ne okádjam el magam attól a szervilis, túltolt aggodalomtól, amit Szijjártó elővezetett az ő imádott Lavrovjának még 2023-ban, a Wagner-zsoldosok lázadása idején. Amikor is Pjotr felhívta Szergejt, hogy megérdeklődje, jól van-e, és mi a helyzet Oroszországban. Hálás vagyok Panyi Szabolcsnak, hogy nyilvánosságra hozta eme újabb történelmi telefonbeszélgetés leiratát a bukott magyar külügyminiszter és a még most is hivatalban lévő háborús orosz külügyminiszter között. Párját ritkító szégyen és gyalázat, ez is az ostobaság egy szép példája, bár abba belegondolni se akarok, hogy miféle segítséget ajánlhatott volna fel ez a szerencsétlen Moszkvának az időközben elpusztult Prigozsinék ellen. Mindegy is, áradjanak az ügynökakták, tisztítson a tisztítótűz, és vigyázzunk magunkra, később jövünk!

Támogasd a Szalonnát

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!