Május 23,  Szombat
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék
Adomány

NEHAZUGGY


Megérte?

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 666,670 forint, még hiányzik 2,333,330 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Nemrég egy közérdekű adatigénylésre érkezett válaszból kiderült, hogy a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) által megítélt 17 milliárd forint támogatásnak nagyjából 10 százalékát fizette vissza 49 pályázó, összesen 1,69 milliárd forint értékben. Többek között Kis Grófo is megrémülhetett attól, hogy számon fogják kérni rajta azokat a közpénzmilliókat, amelyeket a pajtásaihoz hasonlóan az NKA ránézésre is tiltott pártfinanszírozást sejtető pályázatain szedett össze arra, hogy elvileg új dalokat írjon. A már a Fidesz bukása előtt is pártérdekeket szolgáló udvari zenésznek számító Kis Grófóra, meg a többi 48 szervezetre és művészre is bizonyára a NAV-nyomozás elindulása volt ilyen pozitív, cselekvésre sarkalló hatással, meg vagyok győződve róla, hogy egyikük se szeretne börtönbe kerülni ezen pénzek miatt.

Ez persze csak találgatás, nem tudom, hogy ki a bűnös és mi a bűne, de nem lepődnék meg azon, ha idővel behajtanának százmilliókat sőt, talán milliárdokat is ezeken az én ízlésem szerint nagyszerűnek nem feltétlenül nevezhető „művészeken”, akik valószínűleg előre tudták, hogy ezeket a pénzeket mindenféle címeken ki fogják osztani, ezért szépen megpályázták, és megkapták. Az egyetlen probléma csak az, hogy ezek közpénzek voltak, tehát a magyar adófizetőket károsították meg, amikor a pénzt elrakták és a Fidesznek kampányoltak. Ha magáncégek adták volna össze ezeket a pénzeket, akkor egy szavunk se lehetne, maximum annyi, hogy silánynak tartjuk azt, amit ezért a pénzért cserébe megalkottak, de mivel a mi pénzünket költötték, ezért feltehető a kérdés, hogy vajon a támogatási összegekből mennyi lett volna valóban megítélhető számukra?

Persze a zene, a művészet mint olyan, szubjektív műfaj. Sokan imádják Taylor Swiftet vagy Bad Bunnyt, miközben én képtelen vagyok meghallgatni bármelyiküket, viszont vélhetően vannak olyanok is, akik szívesen hallgatják kis Grófót, Mága Zoltánt (aki visszaadta már a félmilliárdot?), vagy éppen a nemzet csótányát. Ezek az emberek már a Fidesz előtt is léteztek és vélhetően utánuk is létezni fognak. A gond nem ezzel van, hiszen akinek van elkölthető pénze és gusztusa ezekre, az nyugodtan vásárolja meg a jegyét, és hallgasson valami olyat, ami véleménye szerint minőségi és jó érzéssel tölti el. Viszont ezek az emberek azért cserébe, hogy nyíltan a párt szekerét tolják – erre egyébként Tóth Gabi az egyik legjobb példa, aki végig tagadta, hogy bármiféle pénzügyi érdeke is fűződne ahhoz, hogy egyik napról a másikra a Fidesz udvari zenésze lett –, komoly pénzeket kaptak. Ez pedig, mivel közpénzből valósult meg, ezért jogosan kérhető rajtuk számon.

Pláne akkor, amikor nem pár kósza millió forintról van szó, hanem egyes esetekben akár százmilliókról vagy milliárdokról, amelyeknek bőven lett volna helye máshol is. Ők maguk is úgy érezhetik, hogy valami nem volt rendben – persze ezt már akkor is tudták, de mivel a Fidesz volt hatalmon, ezért nyilván nem mondtak le a pénzről csak úgy -, ezért most megpróbálnak valamiféle megbánást tanúsítani. Hasonlóan Balásy Gyulához, akinek igen nagy volt a pofája még akkor, amikor a Fidesznek gyártotta az egész ország agyát megfertőző gyűlöletpropagandát, amely elképesztő pénzekbe került, aztán amikor megbukott a rendszer, akkor kiült a nyilvánosságba picsogni és arról beszélt, hogy átadja a cégeit. Túl későn és túl kevés. Véleményem szerint Balásynak börtönben a helye, mivel szerepe az ország szellemi-lelki nyomorba döntésében megkerülhetetlen, és akármennyit is osztott vissza a megbízóinak a tízmilliárdokból, nincs az a bocsánatkérés, vagy bármilyen vagyon-visszaszolgáltatás, amellyel ezt jóvá lehetne tenni.

Kis Grófo, Fásy Zsülike, Nagy Feró, de még Mága Zoltán bűne sem ugyanez a nagyságrend, hiszen, mint az udvari muzsikusok nagy részét, őket is leginkább bohócoknak tekinti a társadalom egy jó része, akik a közpénzek hiányában hamarosan a piacról lesznek kénytelenek megélni. Persze ez is menni fog nekik, de egészen biztosan nem olyan sikeresen, mint amikor a Fidesz tömte a zsebüket támogatásért cserébe. Ezen emberek életszínvonala vélhetően zuhanásnak indul, és visszatérhetnek a vidéki haknizásokhoz, amelyek a zömük számára azért elég jól ismertek. Miközben a valódi művészek, akik már Orbánék előtt is képesek voltak kisebb-nagyobb sportcsarnokokat is megtölteni, ezután sem fognak küzdeni azzal, hogy ezt megtegyék. Aki ugyanis hű volt magához és a közönségéhez, ahhoz ugyanúgy hűek lesznek az utóbbiak. Akik minden nyomásgyakorlás és feketelista ellenére képesek voltak a felszínen maradni, azok most szárnyalni fognak. Az emberek többsége ugyanis megjutalmazza azokat, akik nem adták el a gerincüket némi pénzért cserébe és nem a politikai nyomástól tették függővé a művészetüket.

Tóth Gabi vagy Nagy Feró viszont a Fidesz bukását követően lehet, hogy kénytelen lesz számolgatni hó végén, hogy maradt-e elegendő pénz az eddigi életszínvonal fenntartására, hiszen nem számíthatnak arra, hogy egy rájuk írt támogatási rendszerből ismételten milliókat emelhessenek ki. Ezentúl jogdíjakból és koncertekből lesznek kénytelenek megélni, mint bárki más. Az pedig, hogy felelősségre lesznek-e vonva a korábbi támogatási pénzekért, az már csak a magyar hatóságokon és azon múlik, hogy ők maguk elkövettek-e bármiféle bűncselekményt, vagy inkább csak kihasználták a rendszert, amely ezüst tálcán kínálta fel számukra a gazdagságot. Kérdés viszont, hogy még ha nem is kapnak büntetést ezért, megérte eladni a gerincüket? Elvégre innentől kezdve ők örökre a Fidesz udvari zenészei maradnak. Akár létezik Fidesz, akár nem.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.