Július 21,  Vasárnap
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék
Adomány

NEHAZUGGY


Ahol egykor igazi hazafiak szólaltak fel

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,725,271 forint, még hiányzik 1,274,729 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Orbán március 15-i stand up-járól az a szituáció jutott eszembe, amikor a szülő aggódva fenyegeti a gyerekét: ha valami bajod esik a játszótéren, úgy megverlek, hogy beszarsz! Hát valami ilyesmi van most. Meghallgattam a két beszédet, a Magyar Péterét és a Júdás Viktorét, és óvatosan bár, de azt kell mondanom, hogy valami kezd megváltozni. Egymás mellé rakva az öregedő, lassan másfél évtizede ugyanazokat a rongyos kliséket puffogtató közpénztolvajt és a fiatal, lendületes Magyart, a különbség tapintható. Üde színfoltnak találtam. Centrista és nem kirekesztő. Ezzel szemben Júdás 14 éves regnálásának legtaszítóbb formáját hozta és az egyik leggyalázatosabb ünnepi beszédét olvasta fel a papírjából és ürítette a nép arcába.

Bűzlő és áporodott szájszagú flash, egy kiöregedett, a hatalomba beletespedt despota epehányása és uszítása a nemzet ünnepén. Ahol a nemzet egyet jelent Júdással és az ő híveivel, akik úgy isszák a szavát mint egy vérbeli szekta bemindenezett tagjai, akiknek kellenek a bíztató, hergelő csatakiáltások, hogy tudják, merre van az előre. Mert elbizonytalanodtak és szerintem ők is érzik, hogy baj van, Houston. Baj van a toronyban, baj van a fejekben, baj van Brüsszelben és baj van mindenhol, Júdás pedig hiába kiabál, gyenge és erőtlen és siralmas. Már nem a régi, már nincs benne spiritusz. Nincsenek lengyel bértapsolók se, viszont a központi utasítás szerint buszoztatott rajongók is értelemszerűen vidékiek, a fővárosi szimpatizánsok önmagukban nem sokat érnek. Ha a falubuszokkal szállított rajongók nem lettek volna, Júdás maximum egy maréknyi embernek hablatyolhatott volna. Lassan a kutya nem kíváncsi rá ott, ahol viszonylag tájékozottabbak az emberek. A vidék és határon túliak jelentős részénél, akik jellemzően a propaganda hangját hallják és isszák, azért tartja még magát.

Két nap után is azt kell mondanom, hogy egy kínai huszárral nyitni elég meredek ötlet volt. Nem miattam, hanem mert állandóan az idegen kultúrájú bevándorlókkal riogat és őket szapulja. Bár ha jól sejtem, ez egy alig diszkrét üzenet volt, a baráti kommunista ország felé tett gesztus, hogy gyerekek, ti már a testvéreink vagytok, lám-lám, huszárgúnyába öltöztettünk titeket a saját szabadságarcunk ünnepén. Orbán nem Bicskéig hosszabbította meg az elborulás jeleit mutató elméjét, hanem Pekingig és onnan Moszkváig. Azzal mindenképpen, hogy egyértelművé tette: itt a vége, részéről a Nyugat megszűnt létezni. Azzal, hogy miközben békéről pofázik, valójában el akarja foglalni Brüsszelt és mindenkit át akar téríteni a saját közveszélyes ideológiájára. Ezzel közvetett módon mindenkit lehülyézett. Aki ilyeneket mond Magyarország nemzeti ünnepén, az közveszélyes: Európa népei ma „Brüsszeltől féltik a szabadságukat. Éppúgy, mint Petőfiék idejében, olyasmit akarnak ránk kényszeríteni, amire nem áll rá a magyarok keze. Olyasmit, ami a magyar szellem számára kárhozatos, olyasmit, ami idegen a magyar élettől. Brüsszel nem az első birodalom, amelyik szemet vetett Magyarországra. Büszke és önérzetes nép a mienk. Bennünket meghajlítani, bennünket hódoltatni, és belőlünk kiszorítani a szuszt kétszeres siker, és ezzel lehet elvenni a többi mozgolódó rebellis kedvét is.

Mi van? Milyen birodalom és kire vetett szemet, te szerencsétlen? A te kóros kisebbségi komplexusodat vetíted ki az egész társadalomra, és a mi nevünkben kéred ki magadnak. Kinek képzeled magad? Senki nem akar minket, maximum téged meghajítani, bár ha te így értelmezed az uniós tagságunkat és kötelezettségeinket, az rohadt nagy baj. Ha szerinted rendben van, hogy csak azért, mert te és a slepped legfőbb politikája a lopás, csalás, hazudozás és uszítás, aminek immár következményei is vannak, amelyek miatt te mindent felrúgnál azzal a szövetségi rendszerrel, amit a magyarok nagy többség támogat, akkor az a te bajod, akkor viszont takarodj a közéletből, és takarodj el ennek az országnak az éléről. Te akarsz békét? Folyamatosan harcolsz és háborúzol, ha lenne egy ütőképes hadsereged, már rég nekimentél volna Európának. Szégyelld magad!

Beakadt a lemez, ugyanazt tolod, amit eddig is ugattál, mint egy veszett kutya: „mi vagyunk a homok a gépezetben, a bot a küllők között, a tüske a köröm alatt. Mi vagyunk, akikbe beletörik a fog és a bicska, és beleszorul a fejsze is. Mi vagyunk az a Dávid, akit jobb, ha elkerül a Góliát.” Nem mi, hanem te! Te egyedül. Ne keverj bele engem, minket és azokat, akik okkersárgát hánynak tőled, meg a ki- és beszámíthatatlan dolgaidtól, amiket kizárólag azért teszel, hogy nehogy véletlenül elszámoltatásra kerüljön a sor, és úgy járj, mint annak idején a román diktátor. Tudod te, nem vagy te annyira hülye, azt azért felfogod, hogy ha itt szakad a pajta, akkor nektek annyi. A vejedtől a lányodon keresztül az apádig mindegyikötök megy majd a levesbe. A nemzeti tyúkhúslevesbe, amit a nép fog szép lassan megfőzni. Sokáig ti főztetek minket szép lassan, mint a békát, nem oly sokára ti lesztek a főfogás a nép konyháján. Nem szó szerint, nyugi. Ahol azok is jól fognak lakni, akik az uralkodásod alatt kénytelenek volt nélkülözni. Kurva nagy örömünnep lesz. Benne van a levegőben, ahogy a tavaszi szellőben is benne van a nyíló virágok illata. A szabadság levegője, amit te konzekvensen elzártál az ország elől, és helyette egy ideológiai bódító gázzal árasztottad el, amivel megmérgezted sokak elméjét. Bűnös vagy, egy hazáját eláruló erkölcstelen alak. Egy tolvaj gazember, aki a saját nemzetét lopta meg és fosztotta ki, és közben még mindig neki áll feljebb. Elloptál mindent tőlünk, a jövőnket, a megítélésünket, a pénzünket, az önbecsülésünket. A magyar történelem egyik legkártékonyabb figurája ott hörgött pénteken, ahol egykor igazi hazafiak szólaltak fel. Ott gyaláztad meg a nemzetünket, ahol egykoron olyanok szólaltak fel, akik ha ma élnének, és hallották volna, amit előadtál, lángokban állna már rég a Múzeumkert. Kardlappal kergettek volna el, és úgy helyben hagytak volna, hogy az általad lerohasztott egészségügyi rendszer adta volna a másikat.

A köhögő bolha, a szellentés a kondenzcsíkos alsógatyában, a disznófejű nagyúr, aki verőemberek mögé bújva hergel és uszít imígyen: „1848-ban megálltunk Schwechatnál. Most nem tesszük. Most Brüsszelig fogunk menetelni, és mi magunk fogjuk megcsinálni a változást az Európai Unióban. Nem vagyunk már éppen csikók, mégiscsak ezeregyszáz éves állam volnánk, tapasztaltak és ütésállók, tudjuk, melyik kapun masírozzunk be, és hogyan rendezzük át az Európai Uniót. Itt az ideje, hogy a helytartótanács Brüsszelben is reszketni méltóztassék.” Brüsszel lett az új Bicske. Schwechat reszkess, Ferihegy már elesett. Valószínűleg valami birkózószőnyegen töltötte az éjszakát a kedves vezető, vagy túl sok volt az Erős Pista a Jókai bablevesben. Erős volt ez a duma, Júdás. Nem csípte a szádat? Szerintem te reszketsz, mint az a bizonyos betörő. Fosol, mert tudod, hogy valami van a levegőben, érzed, hogy valami változni fog, hogy elmúlt feletted az idő. Lehet, hogy nem holnapután, de hamarosan véged lesz. 

Magyar Péter egy összeszedett beszédet adott elő. Bevallhatom, hogy tényleg üdítő volt hallani, holott veretes újdonságokkal nem szolgált. Remélem, ez a lendület megmarad, és egy valódi mérsékelt középpárt tud majd létrejönni. A látottak és hallottak alapján lenne rá igény. Nem is kicsi. Ha ebben az évben nem roppantjuk meg Júdás gerincét, akkor igenis felkészülhetünk arra, hogy a NATO kibasz minket magából, idézném David Pressmant: „Miközben Magyarország megpróbálja kivárni azok távozását, akikkel nem ért egyet, akár az Egyesült Államokban, akár az Európai Unióban, a világ többi része halad előre. Lehet, hogy az Orbán-kormány ki akarja várni az Egyesült Államok mostani kormányának leköszönését, de mi biztosan nem fogunk kivárni az Orbán-kormánnyal kapcsolatban. Amíg Magyarország várakozó állásponton van, mi cselekedni fogunk.”

És megsúgom a nyilvánvalót: az EU sem fogja karba tett kézzel nézni azt, amit eddig igen. Nagy bajban vagyunk Orbán miatt, és ha nem cselekszünk, akkor nekünk jelenti majd azt, hogy GAME OVER.

Álmunk valóra válik,
Vagy elveszünk egy szálig,
De inkább halál, mint szolgaság.

Ceterum censeo: az orbáni rendszert el kell pusztítani!

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.