Mint azt oly sokan megírták már az elmúlt napokban, végre elkészült a NAT, vagyis a Nemzeti Alaptanterv. Ebben az országban még a levegő is nemzeti, ezért ezen már fennakadni sem érdemes. De lényeg a lényeg, elkészült és itt van nekünk ez a nagyszerű képződmény, amitől a kormány vélhetően csodákat vár, sőt, talán arra is számítottak, hogy a szakma ahelyett, hogy borzasztónak minősítené, talán talál majd benne valami jó elgondolást is. Nos ez nem jött össze, hiszen – mint az már egyébként az előzetes áttekintéseket követően is kiderült -, az átdolgozott NAT a szemétdombra való. Ezt már korábban is gyanítottuk, azonban a bizonyossággal meg kellett várni a terv hivatalos bejelentését, amelyet követően az emberek elvolvashatták végre a kormány újabb agymenését.
A NAT bevezetését követően sem lesz jobb iskolásnak lenni Magyarországon. Nem lesz kevesebb a tananyag (de legalább több lesz), sem az értelmetlen magolás. El is lehet felejteni azt, hogy esetleg egyszer végre elgondolkodunk azon, hogy talán érdemes lenne követni az északi országok modelljét, amely bizonyíthatóan bevált már. Mi a saját utunkat járjuk, mint oly sokszor már a történelemben, ami lényegében azt jelenti, hogy nem csak a saját, de a mások hibájából sem tanulunk. Mi újra és újra megpróbáljuk ugyanazt, hátha egyszer majd beválik. Hát nem fog. Az oktatás akkor is borzasztó volt, amikor én voltam diák és azóta sem javult a helyzet. Sőt, ha lehet, talán még romlott is.
A mai fiatalok nem tanulnak meg tanulni, egyszerűen reggeltől estig a könyvek fölött görnyednek, ezzel teljesen lekötve a szellemi kapacitásukat. Képtelenek koncentrálni és képtelenek arra is, hogy valós tudást szerezzenek. A matematikát nem magyarázzák el, csupán megtanítják. A diákok a legtöbbször meg sem értik az összefüggéséket, csupán követik a szabályokat, hiszen a tanár azt mondta nekik. Irodalom órán verselemzéskor a tanár megmondja mit gondolt a költő, vagy író, baromira nem kíváncsi a diákok véleményére. Szabadon választható könyvek szinte nincsenek is, így zömmel maradnak a száraz, a mai fiatalokat érthetően nem igazán érdeklő könyvek.
Angol vagy német órán a földrajz, vagy történelemtanár helyettesít, ezzel is megnehezítve a nyelvtudás elsajátítását. Történelem órán évszámokat magoltatnak be ahelyett, hogy elmagyaráznák a történelmi összefüggéseket. A demokrácia intézményét soha nem tanítják meg a fiataloknak, mint ahogy vitatkozni, sőt érvelni sem tanulnak meg egyetlen iskolában sem. Elmondják nekik miről mit gondoljanak és ezzel letudják a tanítást. Úgy hiszik ez ennyiben ki is merül. Ez – vagyis a tanárok hozzáállása, a szakmai fel nem készültsége, valamint a tanítás iránti szeretet hiánya – csak az egyik része a problémának. Hiszen emellé jön még egy olyan alaptanterv, amely tovább ront a helyzeten. A már amúgy is működésképtelen, droidokat képző rendszer méginkább leépül.
De persze a tanárok és egyes diákok szülei is tüntethenek a lehetetlen állapotok miatt, azonban ameddig nem kerülnek többségbe, addig ennek vajmi kevés haszna lesz. Ameddig a tanárok nagy százaléka boldogan mossa a diákjai agyát, valamint a szülők igen nagy része is úgy hiszi, rendben lesz ez a tanterv, addig itt nem fog történni semmi. A szakma már elmondta a véléményét a kialakult helyzetről, mégsem jutottunk sehonnan sehová. Az új NAT elkészült, azt be fogják vezetni és tovább mossák majd a gyermekeink agyát. Ahhoz, hogy ez ne következhessen be, arra lenne szükség, hogy a társadalom végre összefogjon. A tanárok, a diákok és a szülők – több százezer emberről van itt szó – ne külön-külön, hanem együtt mondjon véleményt erről a förmedvényről. Együtt álljon ki a színvonalas oktatásért, az agymosás ellen.
Ha ez végre megtörténne egyszer, akkor nem itt kéne okoskodni arról, hogy milyen mélyre süllyedhetünk még, hanem azon agyalhatnánk, hogy min javítsunk először. A NAT bevezetése egy újabb pofon, egy újabb csepp a pohárban, a kérdés már csak az, hogy az utolsó-e, vagy csak egy a sok közül. A gyermekeink jövője nem játék, ezt mindenki tudja, a kérdés már csak az, hogy aki tehet is azért, hogy ez ne így legyen, az fog-e lépni, vagy tovább hallgat.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.