Avagy: nevezzük nevén a gyereket, ha már.
Van az a pillanat, amikor visszafordul a kazán felső ajtajánál kidőlő füst: valamelyik idióta kőműves rakott egy negyvenöt fokos elhúzást a kéményembe, ezért nem rögtön van huzatja neki, hanem adott kéményhőmérséklet után egyszer csak lesz. Na, idén én át akarom rakni ezt a kéményt egyenesre, ha az Ég a Földdel kétnaponta egybeér, akkor is. Kicsit trükközni kell hozzá a tetőszerkezettel, de jelenlegi formájában most már rohadtul elegem van belőle.
Ha szarul gyújtok be, órákig sűrűn gomolygó füst üli meg a kazánházat, ámde ha jól csinálom, akkor a lobogó láng egy egészen kellemes folyamatot (értsd: a ház felfűtését) indítja el. Jogi képviselőm Dezső úr szerint én ezzel megint csak homályosan célozgatok, szerintem meg Dezső úr egyszerűen túl részeg már a fizika alapvető törvényeinek széleskörű megértéséhez.
Az a kendőzetlen igazság, főnök, hogy ebben az országban még soha senkinek nem volt akkora hatalma jól szelelő kéményeket építeni, mint neked. Másokkal ellentétben téged egy nép ilyen meg olyan hozzáállása juttatott a te kényelmes székedbe bele, és amikor ez megtörtént, akkor a cimboráiddal együtt nagy ígéretek sokaságát tetted mindannyiunk felé. Mint egyes kőművesek egyes tulajdonosok felé, valaha.
Ámde ahogy a tetőlécek vonalát kicselezték azok az egyes (szakmából egyes) kőművesek, úgy cselezted te ki ezt a rád bízott országot. Próbáltam én ezt szépen megfogalmazni, de nem sikerült túl jól, ne haragudj. Mégsem írhattam azt, hogy sátáni kacajjal telibe szartad a csodaváró szájakat… Magam sem értem, miért használok múlt időt, hiszen te folytatólagosan ezt csinálod.
Fene tudja, de Matolcsy és Varga nevű szolgáid ténykedésében néha látni vélem a logikát. Amit viszont te csinálsz, hovatovább erőltetsz, az – biztosra mondom – mindent el fog baszni, a rád bízott nép jövőjén és reményein túl még az előbb említettek időnként értelmes dolgait is el fogja baszni. Tudod, alapvetően egy tégla sem volt szar a kéményemhez, csak jött az a hülye kőműves, és egy egészen elbaszott dolgot épített belőlük.
Persze, hogy tiltakozna ez ellen az a kőműves is, de hát mind ezt csinálja. És mi történik utána, valamikor…? Az történik, hogy nekiáll az ember lebontani, egészen az anyaföldig lebont mindent, mert már annyira kurvára elege van a szarakodásból, hogy arról könyvet lehetne írni; és utána mindenféle kőműves nélkül megépíti magának olyanra, ami talán nem a legszebb lesz, ellenben jól fog működni. Demostmegin’ miért gyanúsít engem célozgatással, drága Dezső úr, én kéremszépen a téglák sorairól mesélgetek, jó, kicsit tán a malterról is, igenis fontos a kötőanyag, tessen már szíves lenni befejezni a sírdogálást, éppen a kinyíllott pitypangokról írogatok, na.
Nincs köztünk akkora korkülönbség, hogy magázódtam volna. És nem vívtál ki annyi tiszteletet, amennyi azt a kevéske korkülönbséget is olyan naggyá tudta volna tenni, hogy figyelembe vegyem. Az egész környezeted – önnön jólétét féltve – a jó kedved érdekében hazudozik neked, én viszont még a kedvedért sem teszek ilyet, bármennyire is kenegetné az a májadat.
Én csak rombolok, aztán viszont rögvest építek egy olyan kéményt, ami alatt jól érzi majd magát a láng, és vígan lobog még akkor is, ha megfeledkeznék róla. Szabadon, tudod… Nem tudod. Te már nem tudod. Te már csak annyira emlékszel, hogy amelyik tégla nem igazodik a helyére, az repedjen, törjön, pusztuljon.
És hogy diadalittas ujjperceiden keresztül te egy országot formálsz ilyenre, azt én neked soha, sehol, semmiért nem fogom megbocsátani.
Mogorva
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.