Október 14,  Hétfő
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék
Adomány

NEHAZUGGY


A politikai túléléshez hajlított valóságszeletekből lesznek a nemzeti tragédiák

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 557,944 forint, még hiányzik 2,442,056 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

A hír: verekedés, fojtogatás, szexuális „játékok”. A Népszava tegnapi beszámolója szerint a 3-4 éves (!) kisgyerekek között elfajuló konfliktusok miatt egyre kezelhetetlenebbé válik a helyzet a XI. kerületi Napsugár Óvodában. Címszavakban: övvel fojtogatás, fej asztalba verése, pofozkodás, építőkockák szájba tömése, arc és nemiszerv harapdálás, nyilvános nemiszerv nyalogatás. Még egyszer: 3-4 éves gyerekekről, kétségbeesett szülőkről, valamint rendőrségi feljelentésekig fajuló pusztító agresszióról beszélünk.

Ennek ellenére mindenki megnyugodhat: az újbudai önkormányzat tud a problémáról. Sőt, megoldást is találtak, pláne meg is magyarázták a bizonyítványt:

Az elmúlt nevelési évben jelentősen nőtt azoknak a gyerekeknek a száma, akik „szociális készségekben” eltérnek a koruknak megfeleltethető szinttől, ők jellemzően hátrányos családi környezetből származnak, legtöbbjük a kerületi átmeneti szociális otthonban lakik.

Az említett problémák mielőbbi megoldása érdekében az önkormányzat felvette a kapcsolatot az Újbudai Humánszolgáltató Központ vezetőjével, kérve az Anyaotthonnal való szakmai kapcsolatok erősítésére és segítségnyújtásra a család és gyermekjóléti szolgáltatás területén”. A legkiemeltebb figyelmet igénylő óvodai csoporthoz jelenleg is pedagógiai asszisztensi jelenlét biztosított. Ezen felül igyekeznek további pedagógiai asszisztensi státuszt is kialakítani.

Tudom, hogy ezen a ponton még véletlenül sem szabad beazonosítani az óvodát úgy, mint azt az intézményt, ahol a választási kampány hevében Simicskó István, Újbuda fideszes országgyűlési képviselője/közben leselejtezett honvédelmi miniszter és sleppje elé ültették ki biodíszletnek az ovisokat meghallgatni a nagyszerű hírt az épület energetikai korszerűsítéséről. Ennek ellenére megteszem. Végül is semmi nincs ebben: 3-4 éves korban egy gyereknek kötelező tudni, hogy melyik bácsinak köszönheti, hogy hőszigetelték az óvodája homlokzatát, hogy a lapostetőt hő- és vízszigetelték, és hogy még a műanyag nyílászárókat is kicserélték. Hát hiszen

mindannyiunk számára fontos, hogy a jövő nemzedéke megfelelő környezetben nőjön fel.

Valóban. Igaz, hogy az akkor még miniszter Simicskó arról elfelejtett megemlékezni, hogy az egész buli EU-s támogatásból valósulhatott meg, ez a mostani fejlemények tükrében gyakorlatilag irreleváns. Ez az a típusú hír, ami a propagandába tipikusan nem szokott beleférni. De ez az a típusú hír is, amire a néhány millió mindenhez is értő országában azonnal megszületik a magyarázat, amit most egy remek kommenttel szemléltetnék (ITT találtam):

Ugye most sem meritek leírni a valóságot? Mármint azt, hogy az óvodát ellepték a cigány gyerekek, akik ezt látják otthon, vagy az „átmeneti szociális otthonban”, ezen szocializálódnak. Azokat a mindennapi, náluk megszokott viselkedési formákat viszik be a többiek közé, amit „szüleiktől” látnak, hallanak odahaza. Gyalázatos ez a probléma eltakarás, hamisítás. Attól, hogy elhallgatjátok a tényeket, nem fog változni a helyzet. Az óvónők ilyen helyzetben tehetetlenek, semmiféle eszközük nincs az agresszió megakadályozására. Ez a rendőrségi és a gyermekvédelmi szervezetek hatáskörébe tartozik. Az ilyen „gyerekeket” haladéktalanul el kell távolítani a többi óvodás közül. Hogy hová, az már az illetékes hatóságok dolga.

A mindenhez is értő kéményen drogozó megmondta a tutit. Nem merjük leírni a valóságot, bár ezzel a problémával jelen esetben nagyon konkrétan a fideszes önkormányzathoz kellene panasszal fordulni. Tehát megvan a megfejtés: a cigányok, akik nem valók fehér emberek közé. Sem ivarérett, sem ivaréretlen változatban. Újbudán (nem Borsodban, Szabolcsban a végeken!) 3-4 éves cigány gyerekek terrorizálják hasonló korú társaikat, és aki ezt nem mondja ki nyíltan, az hazudik, hamisít. Jó, legyen, fogadjuk el, ne hallgassuk el a tényeket, mert attól nem fog változni a helyzet.

Ha már az öntudatos állampolgári megfejtés nyomán kénytelenek vagyunk felvetni, hogy Farkas Flóriánnak – akit köztudottan azért bántanak évek óta, mert cigány – vajon hogy szolgál a kedves egészsége, akkor illene legalább becsületesen cigányozni. Tehát van egy ország, ahol a cigányok felzárkóztatásának – a nyilvánosság elől megint nagy erőkkel rejtegetett – hosszú évekig előszámú felelőse gyilkosa egy közönséges tolvaj. Akit azonban nem lehet tolvajozni, mert abból az következik, hogy a tolvajt tolvajnak nevező egyén rasszista. Cigányozni csak azokkal összefüggésben lehet, akik képtelenek a társas együttélésre, akik talán nem is emberek, ezért családi hagyományőrzésből arra buzdítják a fattyaikat, hogy üssék-vágják a kortársaikat és a nemiszervüket harapdálják. Köztudott ugyanis, hogy fehér magyar ember sarja ilyet soha semmilyen körülmények között nem tesz.

Tényleg semmi kedvem elviccelni: ez a történet egy duzzadó nemzeti tragédia. Amelyben az agresszió 3-4 éves elkövetője legalább annyira áldozat, mint maga az áldozat, akinek kékre verte az arcát. Lehet persze elhallgatni, másokra mutogatni, cigányozni. Nagyvonalúan figyelmen kívül lehet hagyni szakemberek hosszú évek óta tartó segélykiáltásait is (mást sem tesz a nemzeti kormány): hogy országszerte hiányoznak az óvodapedagógusok, a képzett munkaerő, hogy a pálya nem vonzó, hogy a fizetések alacsonyak, hogy nagyon sok óvónő korkedvezménnyel megy nyugdíjba, hogy a fiatalok inkább külföldre a hazai fizetés többszöröséért. Ki lehet röhögni és fröcsögve jó utat és soha vissza nem térést kívánni azoknak a pályakezdőknek, akik a nyilvánosságban elmondják, hogy a helyzet reménytelen és rossz vége lesz.

Csakhogy itt egy egész rendszer összeomlásának vagyunk szemtanúi, és attól, hogy Alsórekettyésen, vagy Felsőpusztulaton Pistike még nem harapdálta véresre Julcsika nemiszervét hetente kétszer, ez egy aggasztó kortünet. És aki azt hiszi, hogy a kezében van a bölcsek köve, hogy a megoldás ezeknek a 3-4 éveseknek a hibáztatása, lecigányozása és további szegregálása, az valószínűleg azt sem vágja, hogy ezeknek a gyereknek vannak szülei. Akik a maguk során segítségre szorulnak. Lehet migránsozni reggeltől estig, lehet hergelni a társadalmat létező és pláne nem létező külső problémákkal, a húsba vágó kérdések ezek. Nem az erőszakoló migránsok, hanem azok a modellek és minták amelyek ide vezetnek. Újbudán és máshol. Cigány és nem cigány családokban. Ahonnan ezek a gyerekek jönnek.

Ezek valódi problémák, amelyeken sem az állami szintre emelt hazafias nevelés, sem az alaptörvény nyolcvanhatodik módosítása, sem a tízparancsolat, sem a Stop Soros, sem a napi propaganda, sem az alufóliasisakos összeesküvés-elméletek nem segítenek. Az a helyzet, hogy az ilyen és hasonló, sokrétű, fáradságos munkát igénylő, ezért politikailag nem kifizetődő, szőnyeg alá söpört ügyekből és a politikai túléléshez hajlított valóságszeletekből lesznek a nemzeti tragédiák. A világ egyik legbiztonságosabb országában arról megy a nyekergés évek óta, hogy mi nem vagyunk agresszívek, primitívek, bunkók, apu nálunk nem veri anyut, itt már minden gyerek odafigyelésben, keresztényi szeretetben, ingyenebéden nevelkedik, itt senkit nem molesztálnak a segítségre szoruló, alulszocializált, extrában meg még rommá is agymosott szülők. Ezért itt már csak ennek a szeretkultúrának a megvédése maradt az egyetlen kihívás. A Sorosoktól, migránsoktól, Brüsszelektől, liberálisoktól, genderbuziktól. A többi verőfény és madárcsicsergés.

Hát tessék, a fenti ábra pontosan mutatja mennyire az. A politikai okokból végrehajtott aljas nemzeti önáltatás gyümölcsei beértek. Sőt, már itt rothadnak a lábunk alatt.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.