Bauer Tamás „Orbán brüsszeli győzelme” címmel írt egy blogbejegyzést. Ezt azzal kezdi, hogy: „Ha vereséget szenvedünk, azzal szembe kell néznünk.”
Hát ez a szembenézés nem sikerült. Nem is sikerülhetett, mert téves az alaptétele. Orbán Viktor meg a német, osztrák, olasz és más szélsőjobboldali politikusok nem a menekültektől való félelemből kovácsoltak politikai tőkét, hanem egy másik félelemből. Az attól való félelemből, hogy a menekülteket – akár a Franciaországban és Németországban évtizedek alatt felgyűlt bevándorlókat – nem sikerül majd integrálni.
Mert bármilyen igaz és nemes gondolat az, „hogy a háború és terror elől menekülőket menedék illeti meg, és a brit kilépés után is 450 milliós gazdag Európa képes lehet és képesnek kell lennie akár néhány millió menekült befogadására”, ha az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy Európa még békésebb és türelmesebb évtizedeiben sem volt képes integrálni egy ekkora iszlám kultúrájú tömeget, amely ráadásul nem egyszerre jött, hanem apránként. Nem sikerült megakadályozni, hogy kialakítsák párhuzamos társadalmukat.
Az integráció sikerességének vagy sikertelenségének kérdésére épp napjainkban adott csattanós választ, hogy a török választáson részt vevő, Nyugat-Európában élő törökök többsége az országot iszlamizáló, antidemokratikus Erdoğanra szavazott. És ha eddig nem sikerült az integráció, akkor a továbbiakban még kisebb az esélye, mert az újak – akár menekültek, akár bevándorlók – már a kész párhuzamos struktúrákba érkeznek.
Ahhoz, hogy az integráció sikeres legyen, először be kellene vallani, hogy eddig nem sikerült, majd tervet készíteni, hogy mit is kellene csinálni, és azt hogyan. Nem kerítésekről és kvótákról kellene vitatkozni, hanem arról, hogy megvannak-e a szellemi és anyagi feltételei a sikeres integrációnak. Nyíltan kellene megvitatni az integráció esélyeit is, meg azt is, hogy milyen következményei vannak annak, ha nem sikerül. De amíg nyílt és őszinte vita helyett a szélsőjobb csak uszít a menekültek ellen, a demokraták pedig csak erkölcsi ítéleteket szajkóznak, addig az orbánok egyre erősebbek lesznek.
Andor Mihály
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.