Csak félórát. Kérhetek annyit? Nem fogják sajnálni.
Időről időre, amikor már úgy érzem, megbolondulok attól, ami ebben az országban zajlik, elzárom azokat a csapokat, amiken beömlik hozzánk a politika hígfosa, és keresek valamit, ami segít elmenekülni.
Amit most mutatok, az a csoda születése. A Berlini Filharmonikusok hangversenytermébe meghívtak hat iskolai zenekart. Egyszerre. Simon Rattle (aki különben szerintem a legnagyobb élő karmester) tartott nekik egy próbát. Méghozzá egy meglehetősen nehéz (úgy is mondhatnám, nagyon nehéz) zenekari darabból, Grieg I. Peer Gynt szvitjének 4. tételéből, A hegyi király barlangjában (csarnokában) címűből.
Ha valaki még nem látott zenekari próbát, itt megértheti, mire jó a karmester, ha eddig azt hitte, odaáll valaki hadonászni a muzsikusok elé, akik nélküle is tudják, mit kell játszani, az láthatja, egy zenekari mű előadása már csak a parádé, a próbán születik az a hangzás, ami az esti koncerten elvarázsol (vagy nem).
Nem feltétlenül kell tudni sem németül, sem angolul, Rattle gesztusaiból is érthető a lényeg.
Még egy fontos részlet, amit talán nem mindenki vesz észre: a kürt (vadász vagy francia) szólam szélén ül egy felnőtt, akinek nem derogál együtt játszani a gyerekekkel – ő Sarah Willis, a berliniek másik csodája Rattle mellett, a Filharmonikusok egyik kürtöse, szólamvezető helyettese (lehet, már nem is csak helyettes, a napokban utánanézek). Nem írják sehol, ezért csak a sejtésemet teszem ide: valószínűleg ő szervezte ezt az eseményt, ahogyan ezen kívül is vannak programjai a különféle televíziós csatornákon, mesterkurzusai a világ minden táján, és egyáltalán, mondom, a világ csodája ez a nő.
Szánják rá az időt, istenbizony megéri.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.