Augusztus 15,  Szombat
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék
Adomány

NEHAZUGGY


Megfutamodások napja

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 2,300,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 564,380 forint, még hiányzik 1,735,620 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Jó reggelt, csudaszép szombatot a felkelőknek! Kitört ugyan a hétvége, de se a hülyeség nem párolgott el a kánikulában, se a munka sem állt meg csupán azért, mert hétvégén nem szokás dolgozni. Az elmaradó szembesülések, valamint a süllyedő bárkák napja van Pakson, ahol a miniszterelnök tájékoztatása szerint ma hajnalban kezdték el annak a bizonyos két nyolcvanméteres bárkának az elsüllyesztését, amitől a paksi erőmű hűtésében kiemelt szerepe játszó Duna vízszintjének emelkedését remélik. Azok is, akik értenek hozzá, azok is, akik nem. És van a harmadik kategória, amelyiknek minél rosszabb, annál jobb.

Hazugság volna minden szavam, ha azt írnám, akár csak csekély mértékben meg vagyok lepődve azon, hogy a Fidesz-KDNP-Mi Hazánk szélsőséges tengely azért szurkol, hogy a Tisza minél előbb belebukjon a cselekvésbe. Ezt az előbbi kettő pártnak kinéző képződmény úgy oldotta meg elég hosszú időn keresztül elég nagy sikerrel a kormányzás felelősségét, hogy pofázással váltották ki a cselekvést, kommunikáltak és imitálták a cselekvőképességet, inkább hozzá se nyúltak egy rakás dologhoz, mert abból csak baj lehet. Amihez meg hozzányúltak, azt leginkább hazavitték vagy ha olyasmiről volt szó, amit nem tudtak hazavinni, azt szétverték. És közben azt kiabálták hangosan és érthetően, hogy már csak 4-8 év választja el őket attól, hogy a szarból felépítsék a várat, és a félkész országot befejezzék. Soha nem MOST volt itt az ideje annak, hogy eltakarodjanak az ország éléről.

Ez többek között arról jutott eszembe, hogy Lázár János bukott katasztrófaügyi miniszter, aki következetesen kerüli az úgynevezett munkát, azaz nem jár be a parlamentbe, a minap kimerészkedett az utcára. Mondhatni, előkerült a szégyen rongyos függönye mögül. Legalábbis Szombathelyen látták és le is fotózták a helyi Fidesz-irodánál, ahova állítólag eligazítást tartani ment a választókerületi elnököknek azzal kapcsolatban, hogy milyen jövőbeli teendőik lesznek. Élek a gyanúperrel, hogy az egyeztetés tárgya nem az volt, hogy ők, a Fidesz mivel tudnának hozzájárulni annak a szarnak az eltakarításához, amelyet ők maguk állítottak elő a nemcselekvéssel és az érdemi cselekvés helyettesítő lopással, akkor meg csak annyit érdemes ebből megjegyezni, hogy igen, Lázár János milliárdos kastélytulajdonos bizony szabadlábon van. Zárójel: olyannyira, hogy az aktív munkakerülés mellett a nyakába vette az országot, hogy megtudja: a történelmi választási vereség után mi maradt még a pártjából. Állapotfelmérés végez a műanyag földesúr. Az más kérdés, hogy elvileg ezért nem ült be a parlamentbe a gazdája, ezért hányta telibe a Fidesz szavazóit, ezért nem vette át a képviselői mandátumát. Hogy alulról szervezze a közösséget, építse a pártot. Erre most megint a legellenszenvesebb fideszesek egyikét, a batidai grófot küldik.

Ahogyan szabadlábon van a jelenkor egyik legfeketébb, cserébe papíron leggazdagabb intellektuális lyuka, a leggazdagabb magyar, akit nem Szombathelyen, nem Alsókővágóörsön és nem is Baktalórántházán, hanem a monacói éjszakában örökített meg egy polgártárs pár napja. Nem, nem a becses neje, hanem Vörös József ügyvéd társaságában. Lölő a helyi La Môme étterem előtt ácsorgott, amikor a fotót lőtték róla, és bár nem tudjuk, hogy a világ jó eséllyel legbutább gázszerelőjének ki tartott eligazítást miről (legyetek bátorak motivációs hegyibeszéd papírból felböfögve ide vagy oda, azt egyáltalán nem feltételezem, hogy ez a nyomorult a saját kútfejéből bárkit el tudna igazítani bármilyen kérdésben), azt látom, hogy a herevere és rongyrázás iránti gerjedelem a sokasodó fölhők ellenére sem hagyott alább.

Remélem, hogy ennek az egyetlen oka az ostobaság, vagyis az, hogy Lölő nem ért semmit semmiből. Ahogy nem érti, mi jelent, hogy a kötvényeit bóvlira minősítették, hogy milliárdokat kell visszafizetnie a hozzá köthető tőkealapnak, hogy a zsírosan jövedelmező energiacégét kizárják a Helyreállítási Alap pályázataiból, ahogy honnan a faszból érthetne bármit abból, hogy százmilliárdos túlárazás miatt az az M6-os autópálya 60 kilométeres szakaszának üzemeltetését is elveszik tőle. Egyben azt is remélem, hogy ez a semmiből semmit nem értés nem mentesíti majd ezt a szellemi árvízkárosultat attól, hogy előbb-utóbb szembesülnie kelljen azzal, hogy ami vele és körülötte történt az elmúlt években, az soha nem történhetett volna meg, ő egy suttyó gázszerelő, soha nem volt több. Az az igazság, hogy ha egyetlen jelenséggel kellene leírni ennek az országnak az elmúlt tizenhat éves tragédiáját, megalázottságát, akkor ez lenne: hogy ebből a fogalmatlan, aluliskolázott senkiből az ország leggazdagabb embere lehetett. Ez annyira beteg, perverz és bicskanyitogató, mint semmi más. Jó, azért a semmiből szintén semmit nem értő Vidnyánszky Attila impertinenciájától is kinyílik a bicska a zsebemben, sőt. A különbség Lölőhöz képest pusztán annyi, hogy a felfuvalkodott kulturális janicsár elvtársnak nem íratták a nevére az ország másik felét.

Miközben a magam részéről nemhogy semmi felháborítót nem találok benne, de egyenesen üdvözlöm, hogy kevesebb mint egy héttel a közmédia újraindulása előtt ismét tisztogatások történtek az MTVA-nál (ez a minimum, ha már a beszántás és sóval behintés helyett úgy döntöttek, hogy új alapokra helyezik az intézményt), szögezzük le tehát ünnepélyesen, hogy a nagy megfutamodások napja ez. A magyar történelem legnagyobb energiaválsága idején, a nemzet önjelölt megmentője távol marad a megmentés frontvonalától. Nem akar biodíszlet lenni. A vele együtt bukott helyettese nem óhajt részt venni a színjátékban, a náci szárny meg az energiajogászát szalajtja Paksra, ahol a tegnapi bejelentés szerint a miniszterelnök 10 órakor hivatalosan tájékoztatni óhajtotta volna a roncsellenzék vezetőit az évtizedek óta nem látott (kényszer)építkezés részleteiről, és a korábbi évek mulasztásairól.

Nem jön össze, de amint tegnap is utaltam rá, ügyes csapdahelyzetet teremtett Magyar Péter az ún. ellenzékének. Amelyik úgy döntött, hogy nem ad lehetőséget a miniszterelnöknek, hogy a fejükre olvassa a bűneiket, inkább azt a lehetőséget választották a két rosszból, hogy felveszik a nyúlcipőt és ezzel vállalják, hogy rájuk lehessen kiabálni, nem érdekli őket az energiaválság megoldása, Paks sorsa, a magyar emberek sorsa, akiknek egy jelentős része még most is úgy gondolja, hogy Orbán a nemzet megmentője, mindenféle válságok feketeöves kezelője. Lófaszt, mama. Egy büdös szó nem esett a magyarokról, a válságról, a kilábaláshoz szükséges összefogásról (amúgy is nehéz lenne, Orbán nyaral, Toroczkai nyaral és külön Semjén Zsolt), ellenben kiabálják, hogy színjáték és film, Facebook-kormányzás és showműsor. Lehet. Csakhogy aki lát is, nem csak néz, az nem azt látja, hogy a miniszterelnök facebookozik, hanem azt, hogy cselekvés van, munka van, szarlapátolás van, miközben a nagy megmentők, hazafiak és államférfiak nyaralnak és szarnak bele, hogy lesz mivel működésben tartani a turbinákat, vagy sem. A megfutamodás napja ez, amikor a nemzeti oldal egységesen távol tartja magát a bajtól. Nincs nemzeti konszenzus, csak valósághajlító acsargás van. Lelke rajta mindenkinek, én megyek dolgomra, köszi az egész heti figyelmet! Majd egyszer minden jobb lesz. Így vagy úgy.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.