Június 11,  Csütörtök
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék
Adomány

NEHAZUGGY


Elég izé

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 438,646 forint, még hiányzik 2,561,354 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Tegyük egymás alá, mellé és olvassuk el figyelmesen az alábbi két hírt:

• Már Svájcban is Magyarországról beszélnek: Sulyok Tamás mindent elmondott Magyar Péter tervéről. A köztársasági elnök úgy véli, a kormányfő lépései veszélyeztetik a jogállamiságot és a hatalmi ágak egyensúlyát. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke a Weltwochénak adott interjúban visszautasítja Magyar Péter miniszterelnök követelését, miszerint mondjon le posztjáról. Sulyok szerint Magyar lépései – beleértve az alkotmánymódosítás kilátásba helyezését személye eltávolítása érdekében – veszélyeztetik a jogállamiságot és a hatalmi ágak egyensúlyát. Sulyok hangsúlyozza: nem volt Orbán Viktor „bábja”, mindig jogászként járt el, és minden együttműködést felajánlott az új kormánynak. A kialakult válságra válaszul Sulyok a Velencei Bizottsághoz fordult szakvéleményért; szerinte a jelenlegi folyamat politikai zsákmányszerzéshez vezethet, ami sérti az európai demokratikus normákat. (Mandiner)

Az aranykonvojügy ügyvédje: Terrorcselekményben való részesség is felmerülhet Sulyok Tamás esetében. Dr. Horváth Lóránt szerint ha a köztársasági elnök felismerte a kormány célját az üggyel, akkor bűnrészes, ha nem, akkor pedig alkalmatlan. Az ügyvéd úgy véli, hogy mivel elhangzott olyan nyilatkozat mind Orbán Viktortól, mind minisztertől, amelyek szerint a pénz visszatartásának célja Ukrajna rákényszerítése volt a kőolajvezeték megnyitására, a köztársasági elnök szerepe jogilag rendkívül aggályos. Az ügyben hozott, 2026. évi II. törvény kihirdetése ugyanis már nem egyszerűen egy vitatható büntetőeljárásról szólt, hanem arról, hogy egy állami kényszerítő intézkedést nyíltan külpolitikai nyomásgyakorlás eszközeként használtak fel. (…) Ha bizonyítható, hogy az államfő a kihirdetéskor tisztában volt azzal, hogy a törvény valódi funkciója nem bűnüldözési vagy nemzetbiztonsági cél, hanem egy másik állam kényszerítése, akkor elméletileg már nemcsak hivatali visszaélés, hanem akár terrorcselekményhez kapcsolódó részesség kérdése is felmerülhetne, mint a terrorcselekményhez nyújtott bűnsegély, szélsőséges esetben társtettesség. (24.hu)

Hát azért ez elég izé, nem? Nem tudom, Svájcban miről beszélnek kik, pláne hányan tudják Zürichben vagy Luganóban, hogy ki az a Sulyok Tamás, de nekem az az érzésem, hogy az európai demokratikus normák, valamint a jogállamiság és a hatalmi ágak egyensúlya fölött/miatt érzett aggodalmat azért nem egy igen vékony paraszthajszál választja el egy terrorcselekményben való potenciális bűnrészességtől.

Márpedig azt elég szépen körberajzolta az oknyomozó sajtó – ha nem lett volna magától értetődő az elkövetés pillanatában, március 5-én -, hogy ez bizony egy politikai megrendelésre, egyenesen az akkori miniszterek akkori elnökének utasítására elkövetett útszéli pénzrablás volt, amit az akkor még hatalmon lévő párt a választási kampányhergelés eszközeként használt fel, miután felismerték, hogy háromszor túlárazott nyuszimotorokkal aligha fogják behúzni az ötödiket.

Nem tudom, hogy Svájcban hányan forgatják a szemüket azon, hogy micsoda diktátor került hatalomra Magyarországon, és hányan esnek egymásnak mostanság azért, hogy eldöntsék, hogy Sulyok Tamás Orbán Viktor bábja, vagy sem, de szerintem elég egyértelmű a helyzet. Ha azt felismerte a sok eszével – elpicsogta az Orbán-barát svájci lapnak -, hogy számára úgy tűnik, hogy az alkotmányos rendet kizárólag politikai okokból kívánják átírni, vagyis őt politikai okokból akarják elhajtani, akkor nem lehet kérdés, hogy azt is átfogta a tudata két borsófőzelék vasalás között, hogy milyen politikai érdekeket szolgált (nem túl nagy sikerrel), és miről szól valójában ez a bizonyos „hazánk nemzetbiztonsági érdekei védelmében a szokatlan mennyiségű, Magyarország területén szállított készpénz és aranyrudak kapcsán szükséges intézkedésekről” szóló 2026. évi II. törvény, amit szolgaian aláírt.

Csak az a kérdés, hogy a Sulyok és társai eltávolítására is felhatalmazást kapott kormány még meddig halogatja azt a bizonyos alaptörvény-módosítást, amivel a demokratikusan kifejezett népakarattal összhangban el lehet hajtani a fenébe ezt a székébe és a kiváltságaiba dicstelenül kapaszkodó, megosztó, gyáva és kártékony figurát a helyéről. Vagy ez aggályos, mert az ellenzékbe szorult Fidesz most már mindig is azt mondta, hogy a kétharmados felhatalmazás sem jogosít fel senkit a jogállam leépítésére? Nagyszerű. Ez egy remek érv. Ami nincs, azt nem lehet lebontani, haladjunk. Remélhetőleg közben az aranykonvojügyben is hatalmas erőkkel folyik az ügyészségi nyomozás, aztán majd valahol összeér minden mindennel. Úgy értem, hogy ha Sulyok bűnrészessége felmerül, akkor a megbízója bűnösségét már bizonyítani sem kell.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.