Megjegyezte, katolikus vallásunk nem csupán kulturális tény, hanem egész életre szóló személyes meggyőződés.
Ez „bizalmat jelent az isteni gondviselésben és a jövőben, és egyben jelenti nemzeti azonosságunk értékelését és elfogadását is, de megkívánja azt is, hogy nyissuk meg szívünket minden más nép felé, nem bezárkózást (jelent)”- mondta.
… A kápolna építése és megáldása negyvenöt évvel ezelőtt kifejezte, hogy a római egyház bennünket is befogad, közösségben is tisztel minket és egyesít Krisztus hitében a többi néppel (..) de ha közös édesanyánk van, akkor egymásnak testvérei vagyunk. Különösen fontos ezt átéreznünk saját népünk vonatkozásában. A remény és a megmaradás útja annak a felismerése, hogy közös a sorsunk, hogy egy Anyának a gyermekei vagyunk, hogy nem gyűlölhetjük egymást, hanem alkotó sokféleségben össze kell tartanunk” – mondta homíliájában.
… Hozzátette, Európában volt, aki azt hitte, hogy a közel-keleti konfliktus távoli, de „itt is megjelentek a gyűlölködésnek olyan jelenségei, amiről azt hittük, hogy Európában már nem lehetségesek”. (MTI)
Erdő Péter Esztergom-budapesti érsek szavai ezek, amelyeket a Szent Péter-bazilika magyar kápolnájának felszentelési évfordulóján bemutatott miséjén mondott el. Az ember azt gondolhatta volna egy pillanatra, hogy Erdő Péter arról beszél, hogy szeressük a másikat, hiszen ez lenne Jézus üzenete is, nemde? Nyilvánvalóan nem, mert Erdő Péter korábban is csendben maradt, amikor valakit származása, esetleg hite miatt támadtak meg, persze akkor, ha ez nem a katolikus hit volt. De csendben maradt akkor is – sőt, egyenesen menekült és ráküldte a rendőrséget -, amikor egy pap által bántalmazott időközben felnőtt egykori fiatal meg szerette volna tudni tőle, hogy miért nem tett semmit sem az egyház akkor, amikor pontosan tudták, hogy mit is követhetett el az egyik papjuk. Erdő Péter szeret nagyokat mondani, de véleményem szerint a szavai nem éppen arról tanúskodnak, hogy mennyire fontos lenne számára az emberek közötti kapcsolat és szeretet, hanem valami egészen másról.
Erdő Péter azon kormány mellett állt ki több alkalommal is, amely a gyűlöletre épít és konkrétan veszélyes embereknek minősíti a migránsokat. Persze a kormány nem csak a migránsokkal szemben ennyire agresszív, hanem mindazokkal szemben is, akik esetleg más istenben hisznek. A muszlimokat egyfajta ellenségnek tekintik sok helyen Európában, amelynek egyik alapvető oka az, hogy a katolikus egyház már most is tart attól, hogy az ő egyházuk a második helyre kerül a rangsorban és több lesz a muszlim világszerte, mint amennyi katolikus van jelenleg. Nem véletlen, hogy konkrétan háborúkat folytattak világszerte és misszionáriusokat küldtek még a Föld legeldugottabb területeire is, hiszen nem veszíthetik el vezető szerepüket, azzal ugyanis a hatalmuk is megcsorbulna. Ez már így is megtörtént, hiszen évszázadokkal ezelőtt nemzetek sorsáról dönthetett az egyház, de ez ma már kevés esetben igaz, noha a Vatikán szerepe a mai napig elképesztően nagy.
Erdő Péter amellett, hogy a szeretetre szólít fel azt is felhozta, hogy véleménye szerint Európában is megjelent a gyűlölködés, amelyet a közel-keleti konfliktus hozott közelebb hozzánk. Nyilván itt az antiszemitizmusról beszél – amely valóban érzékelhetően megnövekedett és valódi problémát jelent -, de Palesztináról még csak meg sem elékezik, miközben ezt még Leó pápa is megtette. Valamiért úgy viselkedik a katolikus egyház, mintha csak bizonyos emberek élete lenne fontos, miközben mások kvázi feláldozhatóak. Pedig hát az lenne a kereszténység egyik fontos üzenete, hogy szeressük a felebarátainkat és ne ítélkezzünk. Én ezt vallom úgy, hogy egyébként egyáltalán nem vagyok vallásos, miközben sokkal súlyosabb gyűlölködést látok olyanok részéről, akik elmondásuk szerint mélyen vallásos emberek. Ez mégis hogyan lehetséges? Miként jutottunk el oda, hogy sokszor azok az emberek, akik egyébként nem vallásosak, akár segítő jobbot nyújtanak a bajbajutottaknak, miközben a magukat keresztényeknek tartók gyűlölködnek és mások halálát kívánják? Persze igaz, hogy ezek az emberek csak azért, mert templomba járnak, még nem válnak keresztényekké, de az igazság az, hogy a közösség sem veti ki őket magából, sőt. Erdő Péter és egyháza pénzért és hatalomért cserébe még akár a kormánypárt mellett is prédikál.
Sok mindenről lehet itt hadoválni, de véleményem szerint jelen állás szerint a katolikus egyháznak nincs jogalapja arra, hogy morális kérdésekben döntsön vagy értékítéletet hozzon. Az az egyház, amely pedofilokat bújtat és nem emeli fel a szavát az erőszak ellen, egészen egyszerűen nem mondhatja meg, hogy mi a jó és mi a rossz. Az az egyház, amely pénzért és hatalomért cserébe kiáll egy olyan kormány mellett, amely gyűlöletet szít immár több mint egy évtizede, ne beszéljen nekem az összetartásról és szeretetről. Erdő Péter – számomra – pont annyira hiteles katolikus, mint amennyire Semjén Zsolt. Hadovál mindenféle szeretetről és megbocsátásról, de a tettei egészen mást közvetítenek. Jobb lenne tehát, ha nem akarná megmondani egyikük sem, hogy mi a morálisan elfogadható és mi nem az.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.