NEHAZUGGY

Elindultak már Moszkvába asztalt borogatni? Miért nem?

Beleragadt kissé a fejem a napról napra silányabb, nyomasztóbb és embert próbálóbb magyar politika bűzölgő mocsarába, amelytől semmi jóra nem, viszont további durvulásra feltétlenül érdemes számítani, ezért egyáltalán nem nehéz a tágabb perspektívát szem elől téveszteni. Pedig fontos lenne a fantasztikusnak beharangozott 2025-ös év idusán túl emlékeztetni magunkat arra, hogy némi fülsiketítő kardcsörtetés és melldöngetés és nekünk mindig igazunk lesz éktelen propagandaüvöltözés után (valamint Brüsszel is egye meg, amit főzött) milyen arcba mászó módon álltak bele az anyaföldbe az Orbán-kormány Donald Trump hivatalba lépéséhez fűzött vérmes reményei, hogyan olvadt le a hazugság máza a békeköltségvetésről, és hogyan jutott el oda maga az egyélőisten, hogy 15 év után nemrég félszájjal türelmet kért annak a tetves repülőnek a felszállásához, amelyen – mint kiderült -, túl sokan vannak a mimagyarok, ezért a túlsúly akadályozza a levegőbe emelkedést. Ráadásul baromi hosszú a kifutópálya is, ami január 20-ig nem látszott. Nyilván nem a NER-oligarchia miatt túl nagy a nehezék és a teher, nem Lölő és Andi tehet arról, hogy kilóg a populáció jelentős részének segge a korántsem 1 millió forintos gatyából (és még van pofája kritizálni is a jótékonykodó elitet), hanem Magyar Péter ukrán és brüsszeli ügynök miatt omlott össze az egészségügytől a vonatközlekedésig minden, és a nyomorultak vannak túl sokan ahhoz, hogy őfelsége végre a történelem főutcáján gurulhasson végig peckesen az alattvalók üdvrivalgásai közepette, ahogyan egy büszke és erős ország tévedhetetlen vezetőjéhez illik.

Kevesebb szó esik róla az utóbbi időben – és igen sajnálatosnak gondolom, hogy elsunnyoghatják ezt az illetékesek -, hogy itt volt egy böszme ígéret, amit a január 20-án kezdődött, és véget érni nem akaró 24 óra alatt béke lesz trumpi nagyotmondás után bizony számon lehet és kell kérni, azaz minden hullámhosszon bele kell dörgölni a korrupt orbáni hatalom pofájába. Az Egyesült Államok narcisztikus pojáca elnökén – aki az Orbán-kormányok legszebb hagyományait követve, mindenféle kreatív jogászkodások árán éppen most szívatja rommá a saját legnyomorultabb, legszegényebb, leginkább rászoruló szavazóit a Big Beautiful Bill gazdasági salátatörvény-csomagjával  – nyilván nem lehet számonkérni, mert nem a magyarok választottak maguknak egy köztörvényes ingatlanneppert államelnöknek. Azokon viszont igen, akik a saját, alulról tízmilliós európai szegényházként jegyzett országukat Donald Trump békéjére pakolták fel és csúnyát átverték a magyarokat. Konkrétan Rogán szankciós listáról való levételén kívül (nagy segítség volt ez a magyar családoknak) semmit nem sikerült profitálniuk abból, hogy a láncos populista, illiberális, korrupt és elefántbolti porcelánként, vagyis porcelánbolti elefántként viselkedő nagycsoportos óvodás hatalomra került. Ja, legfeljebb annyit – tudom, a legtöbbször bűnszervezetként viselkedő Orbán-kormány esetében ez is kétségtelen siker -, hogy ez az amerikai adminisztráció már nem tesz hányást a szemükre, amiért naponta ráhugyoznak a demokrácia halódó testére.

Egy hete, a békés, derűs, emelkedett, reményt keltő szabadságünnepként is értékelhető sok százezres budapesti felvonulása után egy nappal már utaltam rá, hogy úgy tűnik, a Karmelitából agyatlanul bálványozott szexista-rasszista amerikai diktátorkezdemény elmúlt hónapjai leginkább aláásták a felcsúti lecsóhaver tekintélyét és kormányzását, nemhogy erősítették volna a bel- és külpolitikai mozgásterét. Eleve blama, hogy miután tizenöt évig Orbánnak nem volt bátorsága frontálisan nekirongyolni a Pride-nak, a világhírű szuverenitása bizonyítékaként Trump januári trónra lépésétől jött meg a bátorsága februárban belengetni a melegfelvonulás betiltását, és olyannyira csúfosan alulmaradt, hogy az elmúlt 100 év legnagyobb rendszerellenes gigademonstrációját hozta össze saját maga ellen. És hogy még szánalmasabb legyen az önalázás: pénteken is azon szörnyülködött, hogy ő azt hitte, ez a Pride-ügy le van zárva, holott nélküle ki se lett volna nyitva a kérdés. A lényeg: a 15 évig jobbára alattvalóként viselkedő magyarok szemmel látható része hangosan és érthetően megüzente neki, hogy szarik a fenyegetésre, elég volt ebből.

Ami ennél is súlyosabb, hogy szintén valamikor a február végi indokolatlan eufóriája egyik csúcsán, amikor hosszú idő után 400 forint alá esett az euró, odáig ragadtatta magát, hogy egy idétlen propagandavideóban azt állította: ILYEN A BÉKE. Azóta legalább 18 hét, tehát több mint négy hónap eltelt, a békeköltségvetésnek hazudott közgazdasági szempontból értelmezhetetlen fércmű padlót fogott, a gazdasági repülőrajthoz még időre van szükség, a fantasztikus év derekán döglődik az ipar, a nyakló nélkül kiszórt ingyen tízmilliárdok ellenére az autó- és akkuipari beruházások mélyponton vannak, Szijjártó külügyminiszter lemondás helyett visszatérően Brüsszelt gyalázza a patrióta Trump elnök úr vámháborúja miatt, az Ukrajna ellen indított egész pályás áldozathibáztatás és nácoid hergelés (kormányzást helyettesítő kormányprogram) sokadik keserves hónapjában, a VOKS25 fedőnevű népnemzeti szemfényvesztő szégyenakció elsöprő sikerének teljes haszontalansága fölött mélázva mit ad a Jóisten? Béketeremtő, patrióta, magyarok barátja, magyarok pénztárcáját kitömő Trump elnök úr a saját szájával mondja: kételkedik abban, hogy Putyin valóban békét akar. Hogy micsoda? Hát nem mondom, hogy nekem nem fordult meg a fejemben az elmúlt három és fél évben, de hogy mi van? Hogy mit állít Trump elnök úr, miközben az Orbán-kormány szája hónapok óta azon habzik, hogy Ukrajna miatt mi nem akarunk belesodródni a háborúba, és Zelenszkij olyan, mint Magyar Péter és fordítva?

Hogy Putyin nem akar békét?

Hogy Vlagyimir nem akar tűzszünetet Ukrajnában, hanem inkább „folytatni akarja az emberek lemészárlását”?

Hogy hiába pofáztak telefonon ezen a héten is (a béketeremtés 24 órájának sokadik órájában), Vlagyimirovics végig akar menni ezen az úton, csak folytatni akarja az emberek megölését, és ez így nem jó?

Hogy Putyin aggódik a szankciók miatt, az amerikai Szenátus pedig jelentős büntetőintézkedések előkészítésén dolgozik?

És mindezek ismeretében az is kiderült, hogy a moszkovita agresszorral való kudarcos tárgyalás után Donald Trump Volodimir Zelenszkijjel az ukrán légtér védelméről és közös projektekről egyeztetett, miután péntek hajnalban a háborús bűnös Putyin rakétákkal és drónokkal szórta meg Kijevet mert Brüsszel a háború pártján áll?

Jól értem, hogy Trump elnök úr csalódott, amiért Putyinnal semmilyen előrelépést nem sikerült elérni? Jól értem, hogy a szerintem eddig se a nagy eszéről és kivételes éleslátásáról ismert Trump elnök úr nemhogy 24 óra alatt nem teremtett semmiféle békét, de több mint négy hónap kellett neki, amíg egyáltalán felmerült benne, hogy lehet, hogy az orosz véreskezű tényleg nem akar békét? És ebből az is következik, hogy lehet, hogy nem Brüsszel és Kijev akarja ezt a háborút, hanem Moszkva leli örömét a gyilkolásban, lakóépület, iskolák, kórházak, vasúti vonalak és mindenféle polgári infrastruktúra elpusztításában? Nem mintha nem tudnánk (mi, akik 5 éve és tegnap is tudtuk), hogy ez a lassan 80 éves ember testében élő 10 éves hülyegyerek egy totálisan kiszámíthatatlan figura, aki képes tökéletesen az ellenkezőjét állítani annak, amit fél nappal azelőtt mondott, de hogy miután nagy pofával behazudta, hogy 24 óra alatt béke lesz, hosszú hónapoknak kell eltelniük amíg elkezd derengeni a kivételes elméjében, hogy a tömeggyilkos népirtó nem békét akar, az egészen lesújtó onnan nézve, hogy ennek a pojácának a delíriumos, hagymázas hülyeségeire pakolta fel az országot Orbán és kormánya. Ez a durva, és egyáltalán nem véletlen, hogy a péntek reggeli közpénzrádiós monológjában miután őszerénysége megveregette a saját vállát, és azt hazudta, hogy az évértékelőn bemutatott egy tervet arról, mit fog a kormány idén végrehajtani, és neki úgy tűnik, hogy mindent, amit vállalt az év elején, azt meg fogják csinálni, egy elharapott félmondattal elintézte, hogy reménykedtek abban, hogy béke lesz, de nem lett, így a helyzet nem könnyű. 

Nem, nem és nem. Nem reménykedtek a békében, hanem tényként közölték, hogy béke lesz, Trump elhozza, a béke évéről hazudtak hónapokig, holott SEMMI garancia nem volt rá, hogy Trump sikerrel jár egy olyan dörzsölt háborús gyilkossal, akiről mindenki tudja, aki nem Orbán és bandája, hogy egy pillanatra nem akart békét. Orbánék nem reménykedtek a békében, hanem átverték a magyarokat, és 5 hónap után maga az amerikai szélhámos leplezte le saját magán kívül a felcsúti rajongóját is, aki totálisan kiszolgáltatta az országát ennek a nyomorultnak. Szóval ki és mikor fog lemondani, miután a háborús áldozat Ukrajna ellen alávaló módon hergelő szuverén magyar kormány amerikai békehozója a saját szájával mondta ki, hogy Putyin lófaszt akar, nem békét? Szijjártó és a főnöke elindult már Moszkvába asztalt borogatni? Miért nem? Jó, tudjuk, hogy miért. Szerintem nem lehetne elégszer beletörölni az eltorzult ábrázatukba, hogy ezt is elkúrták. Nem kicsit.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!

Tovább