Hejjhó, jó reggelt mindenkinek, akár mondhatjuk is együtt a csütörtököt! Hajdu Péter undorítóan lehányt, a parlamentig meghosszabbított bulvárkanapéjáról terveztem ma reggel kizárólag foglalkozni, miután aludtam egyet a volt miniszterasszony könnyes, bús, ámde ragacsos Oscar-díjas produkciójára, amelyet volt szíves elővezetni a végrehajtási visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottsága színe előtt. Aztán úgy gondoltam, hogy mivel némi alvás ellenére se valószínű, hogy a virtuális nyomdafestéket megtűrné mindaz, amit e színházi előadásról és magáról a saját bevallása szerint a baloldali, mainstream sajtó által lejáratott, becsületében földbe döngölt, következésképpen most bocsánatkéréseket követelő miskolci jogászról gondolok, aki Toroczkai László több mint nagyvonalú segítségével újra kiteregethette a széthullott családja szennyesét az ország asztalára, inkább passzolom ezt a lehetőséget. Annyiban passzolom, hogy van egy ennél sokkal komolyabb és fontosabb írásunk erről, de nem bírom ki, hogy ne írjak le pár dolgot. Próbálok kulturált lenni.
Abban egyetértek a totálisan eltévelyedett, szereptévesztett, láthatóan rossz ideg- és lelkiállapotban lévő volt miniszterrel, hogy hihetetlenül igazságtalan világban élünk, még ha nem is ugyanarra gondolunk, amikor ezt a kincstári közhelyet kiejtjük a szánkon, de ha már ilyen gondosan megkoreografált picsogásba ment át és teljesen kisiklott – Toroczkai vizsgálóbizottsági elnöknek hála – ez az elvileg a Völner-Schadl-ügy valóban közérdeklődésre számot tartó részleteire fókuszálni hivatott meghallgatás, azért arra sikerült újra rácsodálkoznom, hogy elvileg ez az a nő, akiből akár miniszterelnök is lehetett volna a megbukott főnöke szerint. Mert elvileg okosabb, tájékozottabb és több nyelven is beszél, mint Deutsch Nídermiddemkámpfrekord Tamás. Aki mint tudjuk, büszke arra, hogy európai parlamenti képviselőként egy olyan listát vezetett, amely legyőzte Magyar Pétert, hogy egyelőre ő az utolsó fideszes listavezető, akinek ez sikerült, úgyhogy már most meghívta a párt szavazóit (mind a 16 százalékot) a 2029-es európai parlamenti, valamint a 2030-as országgyűlési választás GYŐZTES eredményvárójára.
Szóval Judit, akiből akár miniszterelnök is lehetett volna, de még EP-képviselő sem lett, mert a bátor főnöke busz alá lökte, leselejtezte, árokba rugdosta, ahogy mai napig mindenki mást is, akinek a busz alá lökésétől azt reméli, hogy ő megmentheti az irháját, egy büdös szót nem szólt a saját személyes felelősségéről Völner Pál kenőpénzes zacskójának ügyében, nem sorolta hosszasan a végrehajtói rendszer hibáit, amelyekről talán ő is tehet, nem mutatta semmi jelét annak, hogy a végrehajtói maffia áldozatainak áldozattá válásában esetleg ő is sáros, ellenben olykor sírásra hajló szájjal, elcsukló hangon összemosta a miniszteri munkáját a senkire nem tartozó magánéletével, a megfeneklett házassága mizériájával.
Ezt szeretném kihangsúlyozni: mélységes megvetésen kívül semmi mást nem érdemel ez a nő. Aki másodszor is eljátszotta azt a mocskot, amit először is eljátszott, amikor beült Hajdu Péter bulvármocsár bűzét árasztó kanapéjára és a gyerekeire való tekintet nélkül órákon át teregette, teregette a szennyest, gyepálta az apjukat a nagy nyilvánosság előtt, talán még pityergett is. Akkor azt éreztem, hogy senki nem csinálhat ilyet önként. Akinek nem szorongatják a nyakát – és akkor már rég nem Magyar Péter vágta hozzá a csatos nadrágszíjat és a Révai lexikon összest -, az egyszerűen nem tesz ilyet. És most másodszor is megcsinálta: ugyanazt a műsorszámot adta elő. Úgy, hogy akkor is kiderült, és aztán majdnem két éven át minden egyes nap kiderült, de idén április 12-én végérvényesen kiderült, hogy nem vevő rá a magyar társadalom. És amikor már nemcsak az Orbán-kormányok volt miniszterei, nemcsak más fideszes politikusok, de a bukott főnöke testvére is előzetes letartóztatásban van köztörvényes bűncselekmény gyanújával, vagyis amikor már nem kérdés, hogy süllyed megállíthatatlanul a Titanic, ő csak azért is odaláncolja magát a fedélzeti korláthoz, pedig megtehetné legalább a gyerekei miatt, hogy megpróbálja megőrizni a maradék méltóságát és kiszállni ebből a mocskos játékból.
De nem. Ugyanakkora az arca, mint akkor volt, amikor még szaladt a szekér és a haját dobálva, következmények nélkül bújócskázott az újságírókkal, akik közül némelyeknek ráeresztette a telefonjára a Pegasust, amikor még megtehette, hogy elrohan, elmenekül. Semmit nem változott, legfeljebb az idegei lazultak meg, de ugyanúgy semmit nem ért abból, hogy itt ki bántalmazta őt valójában, ki szabadult meg tőle az első pillanatban, amikor tehertétellé vált, és kinek köszönheti, hogy most nem körberajongott csúcspolitikus, hanem egy asztalos webshopot reklámozó emberi roncs. Aki nem bocsánatot kért a végrehajtói maffia által kisemmizett emberektől, családoktól, hanem amikor az egyszülős családok életkörülményeinek javításában elért eredményekről kérdezték, saját maga jutott eszébe: hogy ő ismeri azt a nehéz helyzetet, amikor nem fizet az, akinek fizetnie kellene a gyerekeiért, amikor az anyjuk neveli őket. És miközben már a maga idején is világos volt, hogy ha tudott a Völner nevű helyettese üzelmeiről, az a baj, ha nem tudott róluk, az a baj, egy szóval nem érzi úgy, hogy itt nem ő az áldozat. Ugyanakkora az arca, a sértettsége, az egója, mint az összes velejéig korrupt fideszes kádernek, aki lebukik. Rúg, csíp, harap.
Szóljon valaki ennek a szerencsétlen lelki-pszichés roncsnak, hogy az ország nem férjet, szeretőt, apát, testvért választott magának Magyar Péter személyében, az országot rohadtul nem érdekli (akit érdekel, az ne vegye magára), hogy milyen volt a pokol Varga Judit számára ezzel az emberrel, a tartásdíj kérdése se érdekel senkit, ez az egész szappanopera méltatlan mindenkire nézve. Be kellene fejezni, de leginkább el se kellett volna kezdeni. Erről a miniszterelnöknek is szólhatna valaki, végre egyszer hagyni kellene a dagadt ruhát másra. Ha komolyan gondolja, hogy csak a szépre emlékezik, akkor nem kell banki átutalási bizonylatokkal igazolni a tartásdíjat és bezzegezni és a sajtónak szemrehányásokat tenni, nem kell mindenhova odakommentelni. Deák Dánielnek ez a dolga, meghatódni és Vargát védeni, a miniszterelnöknek nem az a dolga, hogy a volt feleségének nyilvánosan üzengessen. Az ország miniszterelnököt választott a személyében (tudom, nincs közvetlen miniszterelnök-választás), és bár sajnos vannak, akik ezt ugyanúgy bálványimádásként élik meg, mint Orbán esetében a hívek, a többség politikai teljesítményt és a politikai cselekvésért vállalt felelősséget vár el. Nem többet, nem mást.
Hogy legyen élhető az ország, ahogy arról szó volt. Hogy a vonat ne késsen legfeljebb két percet, ne három órát. Hogy a legközelebbi orvosi rendelő másfél órára legyen. Hogy a gyerek ne elhülyüljön az iskolában, hanem okosodjon. Hogy a fizetések vásárlóereje ne csökkenjen, hanem nőjön. Hogy a politikai elit nézze felnőttnek a lakosságot. És ha egy mód van rá, a Fidesz-tempónak a közelébe se kerüljön az új kormány, mert azt már pontosan láttuk, hogy milyen és mivel jár. Nos, egynek jó volt ez a tegnapi ordenáré kutyakomédia, de haladjunk. Persze én még azt is el tudom képzelni, hogy a padlón heverő Fidesz most aktiválja Juditot a volt férje ellenében, hátha feltámasztja az Orbán-pártot. Hiszen a felcsúti gurunak ez bizonyíthatóan nem megy, és egyre súlyosabb tehertétellé válik.
Bárhogy is van, folytatjuk még egy darabig. Kösz mindenkinek, akinek nem mindegy, hogy leszünk, vagy nem leszünk.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
Miután megtudtuk a lombkorona nélküli lombkoronasétány mizéria miatt különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás kísérlete és hamis magánokirat felhasználása vádjával a bíróság előtt védekező Filemon Mihálytól, Nyírmártonfalva volt fideszes polgármesterétől – aki a magyar bubek és gógyi nagyobb dicsőségére kitermelte az erdőt és mellékúrt egy sétányt -, hogy „egy erdő attól nem szűnik meg […]
Tudom, hogy nagyjából minden fontosabb, mint ez a Facebook-poszt, de én nem találtam ma ennél alávalóbb megnyilatkozást, olvassuk el figyelmesen: „A miniszterelnök szerint érdemes megvizsgálni, hogy Cseh Gergő Bendegúz vajon nem politikai megrendelésből hibázott-e Lezsák Sándor és mások esetében. Annyiban igaza van a miniszterelnöknek, hogy a politikai megrendelésnek valóban van köze a hibához: a kormány […]
Ma a kormánynak a Nemzetbiztonsági Bizottság előtt kellene felelnie az ügynökbotrányért. A leszámolás a figyelemelterelés eszköze. Magyarországon nem elszámoltatás, hanem leszámolás zajlik. Amikor a kormánynak valami kínos, az ÁVH lép. Ebben a piszkos játszmában a cél a politikai ellenfél felszámolása és az egypártrendszer kiépítése. A célpont én vagyok, az öcsém csak eszköz. Még akár az […]
Három helyettes államtitkár távozik a Szociális és Családügyi Minisztériumból: egy lemondott, kettőt eltanácsoltak. A Vidék- és Településfejlesztési Minisztériumban egy államtitkárt menesztettek, egy helyettes államtitkár pedig lemondott. Valamirevaló ellenzéki politikus és szekértoló most dörzsöli a kezét és tűkön ülve várja, hogy valami szaftos kitálalás kövesse ezeket az önkéntes és kényszerű távozásokat. Dúró Dóra, a nemnáci Mi […]
Csütörtök délután néhány ezer FTC szurkoló (úgy is, mint a hanyatló Európa védelmezői) Milánó kellős közepén – stílusosan a dómmal a háttérben – a Ferencváros Anti LMBTQ zászlóval felszerelkezve, a hírhedt náci karlendítés kíséretében teli torokból élteti Mussolinit az AC Milannal való Európa-ligás összecsapás előtt. A fasiszta lelkesítő nóta után a Mussolinit éltető fekete ruhás […]
Folytatjuk. Talán nem volt egyértelmű, talán félreérthető volt, de akkor még egyszer: Lezsák Sándor nem volt ügynök, nem ő figyelt meg másokat, őt figyelték meg. A levéltár hibázott, a levéltár elnézést kért. Sőt, maga a miniszterelnök is elnézést kért Lezsáktól. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁSZTL) abban tévedett, hogy a mágnesszalagokon szereplő nevet nem megfigyeltként, […]
Hagyjunk némi időt az ügynökaktáknak is és magunknak is, mert bár a konstruktív nemzeti ellenzék és számos megmondóember szerint ez az aktanyilvánosság nem visz közelebb a múlt megismeréséhez és feldolgozásához, csak politikai cirkuszt generál és elveszi a társadalom figyelmét a valóban fontos problémákról, helyette arra figyelnek, hogy Nógrádi Tanárúr (Raguza) vagy Szita Károly vagy Martonyi János, […]
Döntött a parlament (t*r*czkaiul: kupleráj) a politikusok vagyonosodási vizsgálatáról (Ráhel vajon azért csekkolt ki apu Cinege utcai vityillójából, mert a politikusokat érintő vagyonosodási törvény alapján így közvetlenül kimarad a célzott NAV-ellenőrzésből, és mi jöhet ezután, majd Anikó asszony is átjelentkezik valahova?), ráadásul ezután a magántőkealapok eddig ismeretlen, tényleges tulajdonosai is megismerhetőek lesznek, december 24-e már […]
Egyrészt nagyon meglepő lett volna, ha a Seszták Miklós házában október közepén tartott házkutatás során talált páncélszekrényekről kiderül, hogy magánszemélyeknek gyártják őket, de nem. Az NVVH szerint ezeket a remek, megbízható darabokat pénzügyi szolgáltatók és zálogházak alkalmazzák. Másrészt tök jó, szerintem egyenesen üdvözlendő, hogy a TISZA-frakció támogatja dr. Fejes Péter legfőbb ügyésszé választását, de nem […]
Nem óhajtok felháborodni azon, hogy a 2027-es költségvetési törvényjavaslat szerint jövőre kevesebb pénz jut a védelemre, viszont jóval több az egészségügyre, a családokra és a szociális ellátásra, és bár nem tartom valószínűnek, hogy beváltja a hozzáfűzött reményeket, a vagyonadó miatt se érzem úgy, hogy jól becsapott a Tisza-kormány, miközben a bármire kapható, elvtelen propagandista azon […]
Még mielőtt rövid úton, halasztást nem tűrve hányást tennénk a Tisza-kormány szemére, amiért az aszály és az energiaválság odavágta a magyar gazdaságot, amiért szeptemberben újabb mélypontra süllyedt a születések száma, amiért a szívhangrendelet még mindig érvényben van, a könyvfóliázási aberráció szintén, amiért Szombathely azbesztmentesítési pályázata vesztésre áll, és azért is, mert bár az elődeik működésének […]
Ne legyen az, hogy elhallgatjuk a jó híreket. Na ugye, hogy nem maradt „24 órás hír” abból, hogy az Egyesült Államok — esetleges orosz és kínai támogatással — Orbán Viktort látná szívesen az ENSZ következő főtitkáraként? Ugye hogy nem? Még hogy szóra sem érdemes médiahekk, hoax, trollkodás. Hát tessék, itt van: „Nagyszerű ötlet!”— újabb támogatók […]
Most, hogy a brazil választást elveszítő szélsőjobbos Bolsonaro-bűnözőcsaládot befogadó, Bolsonaróékat nagyszerű embereknek tartó Donald Trump a patthelyzet ellenére is úgy érzi, megnyerte az izraeli választásokat a haverjának (miután a texasi híveivel közölte, hogy a napelemek megölik az összes állatot); most, hogy Kubatov Gábort, a bukott állampárt listázásért felelős emberét visszatapsolták a Ferencváros élére és Orbán […]
Miközben Magyar Péter, Kapitány István és Kármán András sajtótájékoztatót tart a jövő évi költségvetés újabb részleteiről, kiemelten a Wekerle Lakás- és Kollégiumépítési programról, és bizonyosan lenne helye a valóban konstruktív bírálatoknak ezzel is meg sok minden mással kapcsolatban is, az orbánista ellenzék sértődötten mossa a legnagyobb pályás bukott gengszterei hátrahagyott szennyesét. 1. Sajtóinformációk szerint Szalay-Bobrovniczky Kristóf […]
A közép-európai moszkovitizmus és orbánizmus már nem csak nyomokban füstölgő romjain (a jó öreg Babiš még tartja magát azért és a román vasgárdisták népszerűsége sem elhanyagolható), az ENSZ-főtitkársággal hírbe hozott, párizsi nyaralásáról hazaesett Orbán fülsiketítő kussolása mellett – hogy akkor mit szól a tűzbe nem tett egykori jobbkeze letartóztatásához – olvasom, hogy rosszul tudtam. Mármint […]
Bár még mindig nem dolgoztam fel azt a tényt, hogy a bíróságon órákon keresztül pofázó jegybankrablónak kinéző Matolcsy doktorprofesszor képes volt 30 millió forintban megjelölni minden megtakarítását, és óvadékként felajánlani a szabadlábon maradásáért cserébe, mert rohadt nehezen viseli a bezártságot szegény, érdeklődve konstatálom, hogy történnek olykor majdhogynem kellemes meglepetések, ha eléggé odafigyelünk. Nem teszik semmissé […]
Nem irigylem azokat, akik a Békemenetet helyettesítő Zászlómenet hívó szavára, az 1956 helyett 1848 méter hosszú magyar nemzeti zászlóba tekeredve teli szájjal hajlandóak összegenderezni és összemigránsozni a forradalom és szabadságharc hetvenedik évfordulóját. Az is igaz, hogy ahhoz képest, hogy Napi Mari tíz évvel ezelőtt a hatvanadikat úgy mocskolta össze, hogy Dózsa László színész nevét hazudta […]
Miközben a miniszterelnök az 1956-os forradalom alkalmából a magyar szabadság közös ünneplésére hívott mindenkit péntek délutánra, hogy töltsék meg újra azt a teret (a Kossuth teret), ahol 70 évvel ezelőtt a magyarok világtörténelmet írtak és mondjanak köszönetet a hősöknek, akik a hazáért küzdöttek, akiknek a harca nem volt hiábavaló, hiszen a forradalom győzött, zavarba ejtően […]
Hát bizonyosan nem volt értelmetlen ma reggel felkelni, ha ezt tudom, tán le se fekszem. De nem tudtam, nem látok a jövőbe, Matolcsy György bankrabló hírében álló volt jegybankelnök őrizetbe vételével sem számoltam, de ha már így alakult, ha rohadt későn is alakult így, lássuk hát, mi lesz belőle. Ha az elmúlt tizenhat évet kibírtuk, […]
Miközben Kovács Desikerült Zoltán egykori nemzetközi kommunikátor 700 milliós üzletasszony feleségétől az orosz gyökérzetű milliárdos Rahimkulov-dinasztiáig az Orbán-kormány mindenkit helyzetbe hozott az elmúlt tizenhat évben, akit érdemesnek talált rá, és a magyarok nyomorúságán és verejtékes munkáján hizlalta őket, hogy lassan nincs annyi szakember, amennyi elegendő lenne minden korrupt, mocskos ügyet kivizsgálni; miközben az utánuk jövők […]
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.
Vélemény, hozzászólás?