NEHAZUGGY

Kussolás helyett

Miközben Kovács Desikerült Zoltán egykori nemzetközi kommunikátor 700 milliós üzletasszony feleségétől az orosz gyökérzetű milliárdos Rahimkulov-dinasztiáig az Orbán-kormány mindenkit helyzetbe hozott az elmúlt tizenhat évben, akit érdemesnek talált rá, és a magyarok nyomorúságán és verejtékes munkáján hizlalta őket, hogy lassan nincs annyi szakember, amennyi elegendő lenne minden korrupt, mocskos ügyet kivizsgálni; miközben az utánuk jövők vért hugyozva próbálnak a lelakott ország romjain valamit helyrehozni, a lerohasztás helyén valamit újjáépíteni, a legjobban kizsigerelt alattvalóknak valamit visszaadni abból a tizenhat évből, amivel nem a Jóisten, hanem Orbán és maffiája tartozik nekik (és hát az elégedetlenség már így is a tapintható: lásd rendvédelmi dolgozók, lásd reklámszövetség lásd az oktatási és egészségügyi szakszervezeteket), a felelősök kussolás helyett verik a nyálukat.

Magyar Péter miniszterelnök ma reggeli közrádiós interjúja után, amelyben a tegnapi parlamenti 126 percen felüli percekben további részleteket és sarokszámokat ismertetett a jövő évi költségvetésből, de még mielőtt Kármán András pénzügyminiszterrel közös sajtótájékoztatója elkezdődött volna, megnyikkantak azok, akiknek a véleménye ugyan nem számít, de kivételesen tegyük már ide egy részletét.

A Fidesz szerint a miniszterelnök (már megint) „összevissza beszélt”, nem számít, hogy mit mond, csak az, hogy mi történik. „A valóság pedig az, hogy egy baloldali költségvetést készítenek. Azoktól vesznek el, akik többet akarnak dolgozni és előrébb akarnak jutni”. A vállalkozások és a munkaadók számára ez az adóemelés költségvetése: nem előrejutást, hanem visszalépést jelent.

Tehát a legutolsó államtitkárfeleségtől a Tiborcz István miniszterelnöki vővel is bizniszelő Rahimkulov fivérekig – akik Magyarország legtehetősebb emberei közé tartoznak, vagyonuk bizonyos időszakokban a gázszerelőével vetekedett, vagy meg is haladta azt – a Fidesz elnökének elmúlt tizenhat éve a NER-elit és a kormányközeli oligarchák gazdagításáról szólt. Ha a Jóisten adott volna neki még négyet, ma is azt csinálná, ahelyett, hogy a képzeletbeli aknavetők elől hajolgatna el a fájós derekával.

Az elmúlt tizenhat év feleségek, szeretők, haverok, lojális macskajancsik és primadonnák irányába elterelt állami forrásokról, kedvezményekről, mentességekről, versenytársak kiiktatásával behúzott közbeszerzésekről, túlárazott megbízásokról szólt, amelyekből mindenféle famíliákat és a NER legbelsőbb köreit zabáltatták. Volt, hogy időnként csak simán hozzávágtak egy-egy zsíros szerződést valamelyik retyerutyához, miközben az egész orbáni gazdaságpolitika lényege az volt (apropó a közepes képességű könyvelő által vezetett MNB vizsgálata az ország leggazdagabb magyar-orosz üzletembere, Ruszlan Rahimkulov milliárdos kölcsönei ügyében), hogy bérből-fizetésből-nyugdíjból, egyik sárga csekktől a másikig élők ide vagy oda, a legfontosabb stratégiai ágazatokat a maffiafőnök lojális körei felügyeljék, akik nem hőbörögnek a kormány politikai és gazdasági érdekeivel szemben és akikkel lehet seftelni.

Ebben az egész ellopott tizenhat évben az volt a legdühítőbb, hogy a mindenfajta pénzügyi konstrukciókat úgy alakították ki, hogy a profit magánzsebekbe vándoroljon, míg a kockázatokat a magyar állam, vagyis az adófizető viselje. Tökéletesen ilyen például Ruszlan több száz milliárdos Láng Negyed projektje, ami megfeneklett, miután a kivitelező, a Bayer Construct ellen csődeljárás indult. A lényeg az volt, hogy az MFB által nyújtott 70 milliárdos állami garanciavállalás és kötvényjegyzés révén az orosz-magyar milliárdosok saját tőke kockáztatása nélkül indíthassanak gigaberuházásokat, miközben a kormány holdudvara a kivitelezési fázisban kivette a maga hasznát a projektből.

Ki volt ez találva ügyesen, szénné szívatták azokat, akik tisztességesen akartak dolgozni és tisztességes munkával előrébb akartak jutni. Derékba törték egy csomó tisztességes vállalkozó, munkaadó és munkavállaló életét, Szikora Kovácsné Lindák, Rogánnék, Ruszlanok, Pityuk, Lölők degeszre hízásának oltárán, most meg csinálják a fesztivált és aggódnak azokért, akiket tizenhat éven át megloptak. A szélrózsa minden irányában folyik valami vizsgálat vagy nyomozás az elkövetett disznóságaik ügyében, de amikor bele kéne állni, akkor jön ez a szemforgatás. Meg Jézus keresztre feszített teste, meg a család szentsége, meg a fogolykiváltó ima. Ehhez a sáskajáráshoz képest nincs az az akármilyen oldali költségvetés, ami rontani tudna a helyzeten.

Az archívnak számító címlapkép illusztráció.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!

Tovább