Jó reggelt, felkelést, pihenést, szombatot, hétvégét és a kritikus gondolkodással egészséges kapcsolatot mindenkinek! Lehet válogatni, ahogyan egy demokráciában ez alap. Jó, tudom, tudom, akik szerint 2010 és 2026 áprilisa között virágzott a demokrácia és a jogállam, csak a fenekedő idegen érdekeket szolgáló ügynökök állították mindig az ellenkezőjét, azok szerint most ki van törve az önkény, hogy egy ilyen csúnya, magyartalan megfogalmazással éljek. Ezek szerint addig mondogatták önjelölt nemzeti oldalék, hogy a büdös libsik, a diplomás kommunisták, a a vesztükbe rohanó baloldali mainstreamek szerint akkor van diktatúra és elnyomás, amikor nem ők nyerik a választást, hogy úgy maradtak. Mióta elbukták a választást, visítanak mint a fába szorultak, hogy őket üldözik, lábbal tiporják, el akarják taposni, pedig ráadásul az új miniszterelnök az ő kutyájuk kölyke, legfeljebb foltokban és nyomokban tartalmaz liberális elhajlást.
Éppen ezért – el tudom képzelni, hogy magán kívül csapkodja a térdét a röhögéstől az egész nyarat tücsökként végigfetrengő, pálinkázó, vitorlázó, táplálkozó gazda az ő alászolgáin – ma délutánra tüntetést (fideszül: tüntike) és közösségi workshopot (bármit is jelentsen ez) hirdetett a Kossuth térre „Ne féljetek! 2.0 – Működő Szeretetország” művésznéven a KözTér nevű izé, amelynek szervezői között ott van Huth propagandista, a Pesti Srácok bukott felelős szerkesztője és Skrabski Fruzsina, a Fidesz rajongóinak babérkoszorús naivája. A tünti, ami elvileg tünti is lesz, de közben nem is, állítólag nem pártokról, hanem Magyarország jövőjéről szóló, sablonok nélküli őszinte párbeszéd lesz, amit majd egy hatalmas, nyílt és interaktív közösségi workshoppá alakítanak egy valós, cselekvő közösségi akcióvá. „Nem csupán beszélni akarunk a szeretetről és az összetartozásról – ideje a tettek mezejére lépni, és közösen megmutatni egy működő, tiszta közösség erejét” – írták a szervezők, tőlem meg távol álljon, hogy reklámozni akarjam ezt a mizériát.
Ugyanakkor azt muszáj ideraknom, hogy ahhoz nem elég vad és gazdag a fantáziám, hogy akárcsak homályosan el tudjam képzelni, hogy bárki, aki pártokon átívelés ide vagy oda, nem az Orbán-szekta rajongója vagy tagja, az mit akarthat Huth propagandistával egy gyékényen árulni? Ki a tök akarhat szeretetben összetartozni az elmúlt tizenhat év egyik legsötétebb, legagresszívebb lejárató emberével, aki ugyan még nem érte el Bayer Zsolt lovagkeresztes fröcsögőberendezés szintjét az ellenség gyalázásában, de annyi közpénzt felzabált az elmúlt években, hogy akár el is érhette volna. Szóval egyáltalán nem az ingyenes népszerűsítés szándékával pakoltam ezt ide, hanem azért, mert van abban valami keserves és szánalomra méltó, hogy azok, akik nem oly régen még a világpolitikai tényezőnek és tévedhetetlennek, legyőzhetetlennek tartott hadvezérük mellett békemeneteltek hadat üzenve a belga fővárosnak és lényegében a fél világnak, most az ellenségtől ellopott szlogennel ellátott zászló alatt vörksoppolnak szeretetről és összetartozásról.
Legalább olyan kínos ez az egész, mint amikor az egész választási kampányt tokától bokáig végighazudó Index címlapján Fodor Gábor, papíron liberális expolitikus azon vernyogó posztját reklámozzák, amelyben a tizenhat éven keresztül nettó orbánista pártmédiaként és szócsőként és karaktergyilkos rém- és álhírerjesztő pöcegödörként működő, papíron közszolgálati médiába megannyi gyakorló ellenzéki politikussal szemben – akiket szó szerint úgy löktek ki a golyóálló üvegajtón, hogy a lábuk nem érte a földet – rendszeresen hazajáró, ott nagy becsben tartott VIP-vendég azon hüledezik, hogy a Gulyás István nevű kiváló alusisakos műsorvezetőt felfüggesztették, az általa vezetett, Ez itt a kérdés című alusisakos vitaműsor keddi adását eltűntették az internetekről, a műsort pedig megszüntették a picsába. És mint tudjuk, Gulyást a felfüggesztése után biztonsági őrök vezették ki az épületből. Gáborunk, aki természetesen nincs egyedül ezzel a sivalkodásával (a Mandiner kimúlásáról még egy szót se szóltunk), aki ennek a műsornak a visszatérő állandó vendége volt az elmúlt években, amikor ellenzéki politikusokat nem hívtak, akiket meg igen, verőemberekkel távolítottak el, mint macskát szarni, felállította a diagnózist: ilyesmire még a rendszerváltás előtti években sem volt precedens. Mivel tudjuk, hogy Gáborunk, aki legfeljebb Schmidt Mari nénivel szemben ülve tűnik liberálisnak és komolyan vehető komoly embernek, a rendszerváltás alatt a közel negyven évvel ezelőtti rendszerváltást érti, amennyiben áprilisban szerinte sima kormányváltás történt.
Már-már irigylésre méltóak ezek az emberek, akiknek kiesett az elmúlt tizenhat év, akik ilyen felhőtlenül dobálóznak a kurva nagy szavakkal és megfejtésekkel, túloznak, eldobálják a sulykot jó messzire, és a saját hatásuk alá kerülve aggódnak a szerintük precedens nélküli borzalmakért. Mintha az Origo, a Népszabadság, az Index, vagy éppen a Klubrádió kálváriája meg se történt volna, mintha most kezdődne a félelemmel teli megfelelési kényszer és az elnyomás megteremtése Magyarországon, mintha Gulyás István és a Mandiner nem azon ügyködött volna az elmúlt tizenhat évben reggeltől estig, hogy mindenki, azaz MINDENKI, minden hazaárulónak, idegenszívűnek, idegen érdekeket szolgálónak kikiáltott politikus és civil, újságíró és mezei polgár pusztuljon, mert csak a Fidesz és Orbán Viktor maradhat, az egy élő igaz isten, aki apánk helyett apánk, aki feltett minket a térképre. Ettől a nagyipari képmutatástól a belem kifordul, ahol Szentesi-Zölditől Lentulai Krisztiánig, Fodor Gábortól Schiffer Andrásig naponta nyomják az amnéziás műsorukat, mintha az elmúlt tizenhat év egy unalmas demokrácia lett volna, ahol Orbán Viktor és a Fidesz-KDNP tisztességesen, szeretetben, békében ügyködött az ország felemelésén, de elsöpörte szegényt az önkény.
Hányingerem van ezektől a briliáns koponyáktól, ezektől a gerinces hazafiaktól, pedig nekem aztán rohadtul nem voltak illúzióim Magyar Péterrel kapcsolatban, engem biztosan nem érhetnek csalódások. Ugyanakkor a közmédia propagandátlanítása, a közpénzből árkot ásó, hazudozó, rémhíreket terjesztő, az ország egyik felét a másik ellen uszító, magukra sajtóként hivatkozó orgánumok sóval behintése, magukra újságíróként tekintő pártaktivisták piac felé terelése speciel nem tartozik azok közé az intézkedései közé a Magyar-kormánynak, amelyekkel ne tudnék egyetérteni. Mint ahogy azzal is nehéz nem egyetérteni, hogy a kizárólag közpénzből, mesterségesen hatalmasra duzzasztott, tévesen vállalkozásoknak nevezett álcégek közpénzcsecsről való levágása szintén nemzeti érdek. Se Tiborcz, se Mészáros nem vállalkozó, soha a büdös életben semmit nem kockáztattak, önerőből soha semmi nem értek el, nem győzöm hangsúlyozni. A legtöbb sértett propagandista azonban azt a szívességet igazán megtehetné, hogy ne hazudja azt, hogy őket az új kormány szántotta be. Nem igaz. Alóluk, mögülük a gazdájuk ment ki, aki bár rengeteget harácsolt össze mindenféle nemvállalkozók nevén, de szarik rá finanszírozni a működésüket. Eldobta őket, mint a szaros pelenkát.
Amúgy ja, van baj épp elég az új kormánnyal, de szerintem nem ez, hogy pontosan mi, arról szerintem a továbbiakban értekezni fogunk. Például se az nem hangzik túl jól, egyenesen szörnyen hangzik, hogy a katonai nemzetbiztonság nyomoz újságírók forrásai után (csak hát vicces is lenne, hogy a fideszesek tiltakozzanak ez ellen, nyilván nem tiltakoznak) vagy hogy a kormány év végéig meghosszabbítja a migrációs válsághelyzetet egyebek mellett a nyári, a spanyolországi Ceutában kialakult válsághelyzetre hivatkozva (muhaha, Orbán is megnyalja mind a tíz ujját) vagy hogy nem nyílt zsarolással, hanem jogászkodással próbálják visszaszerezni azt a rengeteg pénzt, amit Orbán migránsos rögeszméi miatt szabtak ki büntetésként az országra. Már 1 millió eurót bukott Magyarország, és nem hallani, hogy a büntetés okainak megszüntetésén ügyködne Magyar miniszterelnök. Izgalmas idők jönnek, mert már most is azok. Veszem a búcsúmat, jó hétvégét, számítunk rád a közös gondolkodásban!
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.